Van úgy, hogy egy kormány döntése bejön, csak dicséretet érdemel, ha meg mert lépni valamit, olyat is, ami „kényesnek” tűnt. Arra a következtetésre lehetett jutni, hogy döntéshozók féltek: ha kemény törvényt hoznak a durrogatók ellen, az esetleg nagy felháborodást kelt azok között, akik kedvelik az ilyesfajta szórakozásfélét. Nem feltételezem, hogy több mint egy éve pedig azért „liberalizálódott” ez a parttalanságig, mert a bunkócskába hajlók szavazataira is szükség volt. Mint ahogy azt sem, hogy a rendőrség például tavaly azért nem lépett föl eréllyel a december közepétől január közepéig polgárpukkantók ellen, mert azon az állásponton volt, hogy minek, úgyse lehet ellenük tenni.
Esztendeje úgy alakult, hogy az ország lakosságának kevésbé dévaj többsége megelégelte a cirkuszt, és civil mozgalom is indult: jelentős erők kifejezetten követelték, hogy a belügyminiszter tegyen már valamit a köznyugalom visszaállítása érdekében. És megtörtént a csoda: a kormány lépett, rendeletileg betiltott bizonyos eszközöket, mások használatát pedig erősen korlátozta, és tizenkét órában határozta meg azt az időszakot, amikor az önfeledtek elengedhetik magukat. Arra persze senki nem számított, hogy ezek az emberek be is tartják a törvényt. Annál nagyobb volt a meglepetés: Szilveszter este hatig és Újév hajnala után alig lehetett dörrenést hallani. Hogy aztán a társadalmi nyomás hatott, az árusokat és a hagyományos vásárlókat elijesztették a következetesen ellenőrző, elkobzó és büntető rendőrök, vagy netán a tréfás kedvűek látták be, hogy túlzásokba estek, nem tudom. Mindenesetre tény, hogy viszonylagos nyugalom volt. Talán kevesebb babakocsi mellé esett petárda, vagy más robbanószerkezet, talán kevesebb öregembert vicceltek meg lesből, talán kevesebb állat vadult meg és menekült a halálba.
Örülök annak is, hogy a Népszava is kérte a szigorúbb szabályozást, és talán ennek is volt hatása. Bár megjegyzem: jómagam személyesen azt követeltem, hogy a kormány jelentse ki, hogy a szigorításra az állatok jogainak védelme miatt is szükség van. Ezt nem viccből mondtam, hanem azért, mert ez áttörést jelentene, új, ma már elvárható szemléletet. Sajnálom, hogy idáig nem merészkedett a kormány.
Az is valami, hogy idén majdnem megúsztuk. Most már csak azt kellene valahogy elérni, hogy egyetlen ujjat se kelljen amputálni, és gyerekszem se sérüljön Szilveszter önfeledő éjszakáján. Talán jövőre.
Esztendeje úgy alakult, hogy az ország lakosságának kevésbé dévaj többsége megelégelte a cirkuszt, és civil mozgalom is indult: jelentős erők kifejezetten követelték, hogy a belügyminiszter tegyen már valamit a köznyugalom visszaállítása érdekében. És megtörtént a csoda: a kormány lépett, rendeletileg betiltott bizonyos eszközöket, mások használatát pedig erősen korlátozta, és tizenkét órában határozta meg azt az időszakot, amikor az önfeledtek elengedhetik magukat. Arra persze senki nem számított, hogy ezek az emberek be is tartják a törvényt. Annál nagyobb volt a meglepetés: Szilveszter este hatig és Újév hajnala után alig lehetett dörrenést hallani. Hogy aztán a társadalmi nyomás hatott, az árusokat és a hagyományos vásárlókat elijesztették a következetesen ellenőrző, elkobzó és büntető rendőrök, vagy netán a tréfás kedvűek látták be, hogy túlzásokba estek, nem tudom. Mindenesetre tény, hogy viszonylagos nyugalom volt. Talán kevesebb babakocsi mellé esett petárda, vagy más robbanószerkezet, talán kevesebb öregembert vicceltek meg lesből, talán kevesebb állat vadult meg és menekült a halálba.
Örülök annak is, hogy a Népszava is kérte a szigorúbb szabályozást, és talán ennek is volt hatása. Bár megjegyzem: jómagam személyesen azt követeltem, hogy a kormány jelentse ki, hogy a szigorításra az állatok jogainak védelme miatt is szükség van. Ezt nem viccből mondtam, hanem azért, mert ez áttörést jelentene, új, ma már elvárható szemléletet. Sajnálom, hogy idáig nem merészkedett a kormány.
Az is valami, hogy idén majdnem megúsztuk. Most már csak azt kellene valahogy elérni, hogy egyetlen ujjat se kelljen amputálni, és gyerekszem se sérüljön Szilveszter önfeledő éjszakáján. Talán jövőre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése