Január 18. (szerda) Ma elvittem Katát dolgozni, aztán indultam a könyvelőmhöz, ahova tegnap nem jutottam el. Nem is lett volna semmi bajom, ha utána nem fordultam volna a Hungária kőrútra, ahol sikerült egy teljes órát eltöltenem. De már annyira nyomasztó volt, hogy elvesztettem a tájékozódási képességemet, és időnként nem tudtam, merre járok, illetve állok. A munka jól ment, legalábbis mindent egybevetve. Délután Katával mentünk az úton és kicsit szégyenkeztünk a Jean-vicces plakátok miatt. Ő hívta föl a figyelmemet, mert az az igazság, hogy én – egészen ritka kivétellel – a háznyi plakátokat se veszem észre. Kikapcsol az agyam. Nem hagyom magam hülyeségekkel zavartatni. Megállapítottuk, hogy ilyen sügér reklámokat még soha nem láttunk. Szeretnék találkozni azzal a csapattal, aki ezeket kitalálta, pláne azzal, aki kiötlötte, hogy az a legjobb, ha Jean-vicceket vetnek be Demszky ellen. Példátlanul humortalan ember lehet. (Ahogy így, most elképzelem, szinte megszerettem szegényt.)
Persze ezen nincs mit csodálkozni: egészen egyszerűen nincs jobboldali humor. Ebbe betegszik bele szegény Fábry – pedig figyelmeztettem -, ebbe hasonlik a zseniális Sándor György – más most nem is jut eszembe. A jobboldal a totális sügérség állapotában van, és akkor lesz itt polgárosodás, ha megtanul magán röhögni. Addig kár a humorral kísérletezni a politikában, pláne a reklámban. Kata szerint pláne a lakosság egy része talán nem is ismeri a Jean-vicceket. A fiatalok szinte biztosan nem. Ő is csak onnan, hogy mondjuk húsz éve, amikor iskolás volt, valami korabeli gyerekújság „sutka” rovatában voltak Jean-viccek. Azóta se olvasott ilyeneket. Egyébként is, azok a fárasztós tréfák kategóriájába tartoznak, így teljesen alkalmatlanok forradalmi reklámra. Az a gyanúm, hogy a Fidesz ezzel a plakátsorozattal most nyeri meg a választást az SZDSZ-nek, és a következő polgármesteri ciklust Demszky Gábornak.
Persze ezen nincs mit csodálkozni: egészen egyszerűen nincs jobboldali humor. Ebbe betegszik bele szegény Fábry – pedig figyelmeztettem -, ebbe hasonlik a zseniális Sándor György – más most nem is jut eszembe. A jobboldal a totális sügérség állapotában van, és akkor lesz itt polgárosodás, ha megtanul magán röhögni. Addig kár a humorral kísérletezni a politikában, pláne a reklámban. Kata szerint pláne a lakosság egy része talán nem is ismeri a Jean-vicceket. A fiatalok szinte biztosan nem. Ő is csak onnan, hogy mondjuk húsz éve, amikor iskolás volt, valami korabeli gyerekújság „sutka” rovatában voltak Jean-viccek. Azóta se olvasott ilyeneket. Egyébként is, azok a fárasztós tréfák kategóriájába tartoznak, így teljesen alkalmatlanok forradalmi reklámra. Az a gyanúm, hogy a Fidesz ezzel a plakátsorozattal most nyeri meg a választást az SZDSZ-nek, és a következő polgármesteri ciklust Demszky Gábornak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése