szombat, november 24, 2007

Igenis futkossanak!


Horváth Gyula szocialista alelnök indítványára nem járult hozzá a fővárosi közgyűlés városképvédelmi bizottsága egyetlen jövő évi utcai futóverseny közterület-használati kérelméhez sem. Demszky Gábor megígérte: megpróbálja megakadályozni, hogy a döntés érvénybe lépjen.
Igen, tény, hogy a versenyek – többnyire hétvégeken – akadályozzák a forgalmat. Jómagam autóval járok, és keveset futkosok – sajnos –, de valahogy eszembe nem jutott volna, hogy pont a sportversenyeket kellene betiltani. Nem érdekel, mekkora hasznot hoznak – az emberek igenis szabadon szaladgáljanak, mert az jár nekik.
Ha már a hét végi útakadályokról van szó, idén legalább háromszor jártam úgy, hogy vasárnap mentem volna át a Lánchídon, és mivel nem futkosok, nem elég jó az agyam vérellátása, így mindig csak a híd közvetlen közelében jutott eszembe, hogy valami vásár miatt le van zárva. Bosszantott a nagy kerülő, de eszembe nem jutna, hogy ezrek örömét be kellene tiltani.
Igenis zavar a biciklisfölvonulás is, de drukkolok nekik, hogy évről évre, mind nagyobb erővel bizonyítsák, hogy figyelni kell rájuk. Szeretném, ha a városban előnyt élveznének, de legalább a motorizáltakkal egyenrangúak lennének – ez mindannyiunk érdeke.
Ha már a tiltásról van szó, ezzel az erővel minden tüntetést, vonulást, fáklyásmenetet be lehetne tiltani, hiszen egyrészt jóval több van belőlük, mint futó- versenyből, másrészt nem csak az autós, de a gyalogosforgalmat is akadályozzák, és zavarják a közelben lakókat. Nem beszélve a rendőri biztosítás áráról, és a zavargások költségeiről. Sőt némely népgyűlések, mint például az Astoriánál, túl nagy biztonsági kockázattal járnak. De kinek jutna eszébe ilyeneket betiltani? Mondjuk az autósok érdekében. Kik azok az autósok?
Azt hiszem, mindenféle közlekedési érdekben első a gyerek, második a rokkant, harmadik a gyalogos, negyedik az izomerővel közlekedő, ötödik a tömegközlekedő, és csak az­után következik bárki más jogos vagy jogtalan igénye. A város azért van, hogy örömöt leljünk benne. Mind, együtt, egymásra figyelve.

szerda, november 21, 2007

És ha?


Az egyik ádázul szélsőző jobboldali internetes ócsárlap figyelemre méltó nyílt levelet közöl Vona Gábortól. Ebben azt kérdi Orbán Viktor pártelnöktárstól, hogy ő a jobbik elnökeként része-e az új többségnek.
Hivatkozik a közös célra: végre eltakarítani ezt a nemzetáruló kormányt. Ehhez képest Orbán nyíltan kijelentette, hogy nem fogja megengedni a Fidesztől jobbra egy életképes politikai erő megjelenését. Ezt Vona megalázónak tartja.
És most erre még Orbán találkozott azzal a Tom Lantossal, aki "neves közéleti - köztük az Ön pártjában politizáló - személyiségek által támogatott, segített vagy éppen jegyzett Magyar Gárdát egy példátlan és antidemokratikus támadással illette. Tom Lantos az Önnel történt találkozón is megismételte őrült kirohanását, amelyet Ön a tudomásom szerint nem vitatott." Vona elvárta volna, hogy Orbán ezt a "kalandort" önmérsékletre szólítsa."Viselkedése kizárólag akkor érthető, ha Miniszterelnök Úr is fasisztának és nácinak tart bennünket."
Bár most Orbán éppen fennkölten fecsegős korszakában van, nyilván nem fog válaszolni. Pedig nem lenne baj, ha a népének mondana valamit erről. Annyira egyszerű kérdés: fasiszta, náci-e a Jobbik? És ha nem, akkor miért nem. És, ha igen, mi legyen azokkal a fideszesekkel, akik a gárdáját támogatják, segítik, vagy éppen jegyzik? A dolog sürgős, mert háromnegyed év van a nemzetárulók megdöntésére, és nem mindegy kikre számíthat "Kis-Magyarország" népe.

péntek, november 09, 2007

A nap embere: Szíjjártó Péter


Az ádáz kommunikátor elment Jakupcsek Gabriellához, hogy egy kicsit cseverésszenek, vagyis keresztvizezzenek arról az interneten látható tizenhét perces filmről, amelyik Orbán Viktor huszonnégy óráját mutatja meg. Nagy a siker, emberek tízezrei töltik le, főleg munkahelyi szabadidejükben, mert ebben a szomorú országban otthon nincs nekik internetük. Nagyon várták már a rajongók, és egyáltalán nem a 24 óra című kalandos, igényes amerikai sorozat a minta, már csak azért sem, mert Szíjjártó Péter azt még nem is látta. Szerintem Jakupcsek Gabriella sem, mert ha látta volna, nem kérdez rá. Az eddig már Magyarországon is vetített részek egy fekete elnökaspiráns - és az ellene tervezett merénylet - körül forogtak, legalábbis akkor, amikor utoljára láttam. Azóta megtudtam, hogy amikor majd elnök lesz, le is lövik. Ezért nem is nézem, mert már minek. Szóval nem szerencsés ilyesmivel párhuzamot engedni - a végén még áthallás lesz, és Jakupcsek úgy jár, mint Frei Tamás, aki megkérdezett egyszer valakit, hogy mennyiért lőné le a miniszterelnököt, aki akkor történetesen Orbán volt. A filmből megtudjuk, hogy Orbán otthon, sőt vezetés közben is ugyanolyan karót nyelt, mint nyilvánosan, kicsi puszit ad a feleségének, és mintha már nem lenne nagymagyarországos matrica a kocsiján. Szíjjártóról meg azt, hogy főnöknek szólítja Orbánt, sok pulóvere van, nem csak a nagy nyilvánosság előtt beszél kellemetlen hangon, és azt se tudja, mi az IP-cím. Ez - szemben a tévéműveltségének hiányával - már érdekesebb, mert ez egy eléggé pörgő, kommunikációs alapfogalom mostanában, főleg a Fidesz szerverbetörése óta. (Röviden: az internettel kapcsolatban álló gép "rendszáma".) Az még érthetőbb, hogy Jakupcsek se tudja, hogy mire való, legalábbis ez derül ki a kérdéseiből, amiben azt föltételezte, hogy azt adatbázis-gyűjtéshez lehet használni. De ő "csak" riporter, nem egy kormányzásra aspiráló párt nagyreményű kommunikációs vezetője.

kedd, november 06, 2007

Gyorsulási

Támogatom Gyurcsány Ferencet! Legalábbis abban, amit a közlekedési rend törvényesítésében tervez. Bár az is lehet, hogy úgy jár, mint Gorbacsov az alkoholtilalommal, hiszen a magyaroknak olyan a száguldozás, a be nem kötés meg a kicsitpiásan vezetés, mint az oroszoknak a folyékony reggeli bánat.
Az emberi hülyeség a motorizáció megjelenése óta gyorsulási versenyben van, önmagával. Ha valaki azt mondaná, hogy egy járványban nemsokára meghal a Földön milliónyi ember és nálunk is pár falunyi népség, plusz annak többszöröse marad nyomoréknak, az emberek bezárkóznának, vagy tüntetgetnének a jó levegőn. Mindenesetre az ellenzéknek jó kis összeesküvés-elméletes, mongyonlés forgatókönyve lenne a járvány végére.
Nem emlékszem mostanában, a háborúkat és a spanyolnáthát leszámítva olyan járványra, amelyik több áldozatot szedett volna, mint a közlekedés. Bár a háborúkban alighanem jóval kevesebben vesznek oda. De az emberi elme nagyon különös. Én például reggel fölkelek, berakom a tasiba az uzsonnámat, amit a feleségem készít hajnalban, és belevetem magam a mozgó acélfolyóba. Ha végig gondolnám, hogy ötven százalék az esélye annak, hogy még egyszer látom őt, soha nem indulnék el. Mert vagy megölnek, vagy nem. Ha krokodilok meg cápák lennének a dübörgő, büdös fémfolyóban, nagyobb lenne az esélyem. Ráadásul többnyire olyan emberek gyilkolnak, akik bolondok. Súlyosan terheltek. Mert aki iszik, ha autóval van, vagy a megengedettnél jóval gyorsabban hajt, az nem normális ember. És itt van mindjárt az első javaslatom: tessék szíves lenni elmegyógyászati vizsgálathoz kötni a jogosítványt! Az autó fegyver, gyilkos szerszám, ha olyan ember vezeti, aki ölni akar, vagy nem tudja, de ölni akar. Bár az is lehet, hogy csak magát, és mit tehet róla, hogy mi is pont ott vagyunk. Ma nincs olyan autó forgalomban, amelyik ötven kilométernél magasabb sebességnél megvédené az utasokat - a gyalogosokról, a motorosokról, a biciklistákról nem is beszélve.
Az emberiség akkor rontotta el, amikor nem vette észre, hogy a sebesség növekedésével az ember teljesen védtelen lett. Akkor kellett volna meggondolni, hogy engedjük-e gyártani azokat a masinákat, amelyek nyilvánvalóan nem védenek meg semmitől, viszont elképesztő sebességre és pusztításra képesek. Teremtettünk egy olyan szükségletet, amitől nem tudunk megszabadulni, viszont gyilkol, és pöfög: hamarosan megöli a Földet. Ha a Földön normális kormányok lennének, közösen bejelentenék, hogy húsz év múlva betiltanak minden gázkibocsátó magánjárművet, öt év múlva pedig a sebességhatár 50 kilométer az egész Földön. Elkobzás terhe mellett. És punktum. Persze ez lehetetlen, de nem is mondta senki, hogy normálisak a politikusok. Pedig az elkobzás jó eszköz lenne most is. Nem értem, hogy ha pár karton cigarettával követek el csempészéses, tehát senki életét közvetlenül nem veszélyeztető bűncselekményt, akkor elkobozzák a kocsimat, ha közlekedési bűncselekményt követek el, akkor nem. Pedig ez visszatartó erő lenne például az apuka kocsijával diszkózó, fölöttébb veszélyeztetett és veszedelmes fiúcskáknál.
Most fölmerül, hogy esetleg az önkormányzatok is hozhatnának helyi érdekű közlekedési büntetőrendeleteket. A falumban évekkel ezelőtt fölvetettem a polgármesternek, hogy vegyünk egy masinát, fényképezzük az utcában negyven helyett nyolcvannal, százzal száguldozókat, és tiltsa ki őket a faluból - legalább egy-egy hónapra. Igen kínos lenne, ha a derék tulajdonosok minden reggel a határtábláig bandukolnának, ha dolgukra indulnak a városba. Persze a polgármester azt mondta, hogy erre nincs joga. Talán most majd lesz.
Nem is olyan régen volt egy internetes vitám a motorosokkal, mert megjegyzéseket mertem tenni rájuk. Fenyegettek, átkoztak, a leszármazottaim halálát kívánták. Bár tudom, hogy a motorosok elenyésző része viselkedik elmebeteg módjára az utakon, az is untig elég ahhoz, hogy egyrészt megkeserítsék, másrészt veszélyeztessék a normálisnak mondható emberek életét. Nyilvánvalóan örökös bizonyítási kényszerben élő, egyébként meglepően feszült, morcoska emberek. Ha mással nem, hát azzal hívják föl magukra a figyelmet, hogy jó ropogós kipufogóval járnak: dögöljön meg mindenki, aki aludni vagy csak élni szeretne. Meg is döglünk, lassan, a zajstressztől például. A múltkor megtudtam, hogy mivégre száguldozhatnak szabadon kétszázzal az utakon. A rendőrök azt mondják, hogy nem lehet őket megfogni, mert hiába fényképeznek, elöl nincs rendszám, viszont a fejük sem azonosítható a bukósisak miatt. Hátul meg elég, ha fölhajtják, vagy szélrezgősre állítják a rendszámtáblát. Érdekes, hogy senkinek nem jut eszébe, hogy vagy előre kell tenni egy jó, szembenézős rendszámot, vagy a bukósisakra egy azonosítót. Ha a rendőröknek lehet – és nagyon jó, hogy megköveteljük -, akkor a rendőröknél hétköznap kicsit veszélyesebb motorosoknak miért nem? Megnéztem, nyugodtan föl lehet tenni homlokirányban, öntapadós megoldással. Meg esetleg a tarkó fölé is egyet. Minden motoros kapjon a jogosítványa mellé egy számot, és azt legyen köteles viselni. Magán, vagyis teljesen mindegy, kinek a járművén.Van még pár ötletem, de megvárom velük Gyurcsányt. Vagyis azt, hogy komolyan gondolja-e, hogy mégiscsak meg kellene menteni pár életet, ha már valaki egy teljesen megtébolyodott nép miniszterelnöke. Vagy leáll a száguldást kedvelő frakciótagokkal alkudozni. (Hócipő, Holló)

Fodor Ákos: ECCE HOMO

Fenyegetésük
mulatságos. De ahogy
félnek: megrémít.

Népszerű bejegyzések