Mindent összevetve eléggé nehéz volt eddig ez a hét. Cirkuszok voltak körülöttem olyan emberekkel, akik közel állnak hozzám, és ezt nehezen viselem. Pláne akkor, ha a megint meg kellett értenem, hogy mindenkit szinte mindentől meg lehet védeni, kivéve saját magától. Ez most itt olyan szöveg, mintha egy horoszkópban lenne, mert persze nem írhatok le neveket és eseteket.
Megvisel a politika is. Tulajdonképpen az, hogy végtelenül unom. És személyesen röstellem. Komolyan mondom, a köztársági elnöknek kiállhatna a palotája erkélyére, és kikiálthatná rendeletileg, hogy betiltja a választási kampányt. Én még egy ilyen nemzetrontó dolgot nem tudok elképzelni. Ma például megvizsgáltam azt a fotót, amelyiken Deutsch-Für Tamás vélte fölfedezni, miszerint Gyurcsány Ferenc azt mutatná egész Magyarországnak, hogy bekaphatja. Nekem van képzeletem, de minden eszembe jutna erről a képről, a látható kéztartásról, de ez nem. Például az, hogy valami van a kezében. És ha mégis, akkor se írnám le, és pláne nem sajtótájékoztatón közölném a bekaphatós néppel. Nem Gyurcsány mozdulata ordenáré, hanem Deutsch-Für dumája. Az is egy megoldás lenne, ha a köztársasági elnöknek egy ilyen bunkó szöveg után joga lenne egy bizonyos időre, vagy végleg eltiltani az ilyen politikusokat a kampányolástól. Ezt komolyan mondom, mert ha most nem szól neki valaki, akinek tekintélye van, a jövő héten már azzal jön, hogy Gyurcsány azt üzeni a magyaroknak, hogy nyugodtan leszophatják. Ugyanis a „bekaphatja”, ezt jelenti, magyarabbul. Én nem vagyok sem az orális szex, sem a szabad beszéd ellensége, de némi eleganciát azért elvárok a politikusoktól. Nyilván konzervatív vagyok, de ilyesmikről még baráti társaságban sem beszélnék, nemhogy sajtótájékoztatón.
Van ennek a képnek egy érdekes melléktanulsága is. Mert ugye, állítólag arról szól, hogy Gyurcsány az ellene ordítozókat nézi - kétségkívül meglehetősen gúnyosan - és közben mutat valamit. Szerintem semmit nem mutat, hanem a mozduló kéz állását a kamera egy bizonyos állapotban rögzítette. Ilyen képet bárkiről, bármikor lehet készíteni sorozatvető fényképezővel, ha mozog a keze. (Egyébként ez nem az az állapot, ami akár csak emlékeztetne is a „kapjátok be” - nem Magyarország, hanem az a pár ember - jelre. Ugyanis, ha annak kívánatos mivoltát lefordított hüvelykujjal jelezzük, akkor ahhoz mindkét kezünket használjuk, és ráadásul előre toljuk a csípőnket - praktikusan jövendőbeli nemzetünk megalkotására használatos szervünket.
Emlékszik valaki az utóbbi tizenöt évben, hogy a baloldaliak, mondjuk elmentek volna egy Orbán-féle eseményre és ott rikoltoztak, füttyögettek vagy ordítoztak volna? Miért van az, hogy a baloldal nálunk lényegesen elegánsabb módon viselkedik, mint az úgynevezett „konzervatív”, pláne keresztény réteg? Nem létezik, hogy a jobboldali gondolkodású, ám tisztességes, és viselkedni is tudó többség ne tudná - legalább meggyőzéssel - megakadályozni a saját csűrhéjét abban, hogy így viselkedjen. (Egyébként, ha én miniszterelnök lennék, és ezt tennék velem, bizony nagyon is egyértelműen bemutatnék nekik, hogy pontosan értsék, mire gondolok. Mert ezek szóból nem értenek. (Például ezért sem vagyok alkalmas miniszterelnöknek se.)
Délután elhoztam Milost, aki gyógyulófélben van, kicsit látszik is rajta a betegség. Mindent maga akar elvégezni. Este például szappannal fölhabosított egy szivacsot és szépen, ügyesen végigmosta magát. Közben kérdezte, hogy most mi következik. Nagyon jól csinálta. Ha egyszer odáig eljutnánk, hogy a cipőjét maga veszi föl, és köti be, az jó nap lenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése