vasárnap, december 18, 2005

Aludni, aludni, aludni

December 18. (vasárnap) Ma megint jó sokáig aludtunk. Tudom, van, akinek föltűnik, hogy ez miért olyan fontos, ám mi alkatunk és hülye időbeosztásunk miatt többnyire négy órákat alszunk, és van egy határ, ameddig ezt lehet bírni. Amúgy és ráadásul mindketten afféle tenyésző típusok vagyunk, vagyis sem szorgalom, sem semmiféle belső mozgáskényszer nincs bennünk, vagyis kifejezetten természetellenes, ahogy élünk.
De nem lehetett menekvés: elmentünk vásárolni. Meglepő, hogy milyen nagy nyugalommal bírtuk. Érdekes: ugyanaz az ajándék, amit Milosnak szántam és nem vettem meg tegnap, abban a boltban, amelyikbe ma vetődtünk, éppen a felével volt olcsóbb. Nem is értem, hogyan lehetséges ez.
Délután ismét elaludtam, aztán elmentem Wandához, hogy neki és a gyerekeknek átadjam, amit még Sri Lankáról hoztam. Kicsit beszélgettünk. Nem volt valami vidám. De annál szebb.
Este még meg kellett írnom egy útibeszámolót a Képes Újságba, plusz el kell olvasnom egy csomó írást, kiváló szerzőktől. Már megint aludnék.

Nincsenek megjegyzések:

Fodor Ákos: ECCE HOMO

Fenyegetésük
mulatságos. De ahogy
félnek: megrémít.

Népszerű bejegyzések