Az év kérdése – már csak volt - az interneten: "Biztosan nem figyeltem eléggé a híreket, ezért kérdezem: tudja valaki, hogy mikor lesz a miniszterelnöki vita, és melyik tv mikor közvetíti? =-O" (Aszalós Sándortól loptam.)
A kérdés már nem érvényes, csak a jegyzőkönyv és a jövő történészeinek kedvéért írtam ide. Mesterházy kihívta Orbánt - nem a kocsma mögé, hanem kamerák elé -, Orbán pedig megmondta, hogy NEM! Megteheti. Egyszer majd nagyon megbánja, de most megteheti. Még viszonylag fiatal lesz, amikor a történelemkönyvekben olvashat ezekről a szégyenletes időkről. A saját szerepéről.
Azt nem idézem, hogy a “zemberek” hogyan vélekednek arról, hogy nyilvánvalóan nem mer kiállni, mert vannak még nyomdafesték-határok. Az általános vélemény: a 2006-os Gyurcsány-Orbán vita után végképp elment a kedve. Beszél, de csak a sajátjai előtt, most meg már pláne katonák védelmében, hogy kicsit se féljen, a sajátjaitól se.
Bár Gyurcsány csúfosan lelépte, a kicsit - jelzem: sármosan - dadogós Medgyessy is megszégyenítette, most lett volna pici esélye. Mert kétségkívül jóval tapasztaltabb - hogy úgy mondjam: vén róka - Mesterházy Attilához képest. Kiegyezhetne döntetlenben. Egy jól frappírozó szövegíróval - nehogy maga írjon bármit is, mert az fájdalmas -, előre betanult szellemes válaszokkal lenne esélye arra, hogy visszaszerezze közbecsületét. Amit akkor vesztett el, amikor először tagadta meg a jelölti vitát.
Sőt: már az is valami lenne, ha Vona Gáborral vitázna. Orbán se egy Einstein, de Vona szegény agyilag annyira egyszerű, mint a föld. Ha Orbán nem tudja ledumálni, akkor tényleg ne legyen miniszterelnök. Ráadásul még a régi szép időkből jól ismeri Vonát, az észjárását, hiszen maga nevelgette a polgári körben, személyesen tanítgatta demagógiára, verbális cselvetésekre, néphülyítésre, genyáskodásra.
Az igazi persze egy visszavágó lenne Gyurcsánnyal. Ez is megalapozott igény, hiszen Orbán egyenesen “Gyurcsány-koalíciónak” csúfoltatja a kormányváltásra hivatott összefogást. (Nem is értem, mit hadovál arról, hogy ő nem tudja, ki vezeti az ellenzéki összefogást. A Fidesz nem beszélt komolyan, amikor gyurcsányozott?)
A Gyurcsány-Orbán-vitára alighanem csak a túlvilágon lesz esély - hacsak nem úgy alakul, hogy a magyar shakespeare-i királydráma egyik szereplője a pokolba kerül, a másik a mennyekbe. Ha véletlenül mégis együtt maradhatnának, szeretnék a közelükben lenni. Hogy ne legyen unalmas az örökkévalóság.
Ja, és hogy miért kell a vita? Azért, mert négyévente egyszer választunk. Ez ünnep, amin illik megtisztelni az embereket. A demokrácia közmegegyezéses megtiszteltetések sorozata. Talán egyszer majd eljutunk odáig, hogy “gyáva embernek nincs országa”.
2 megjegyzés:
„Belesétálván Orbán Viktornak a közgazdasági egyetemen felállított csapdájába, Horn Gyula a Fidesz javára döntötte el a választási mérleget. (...) A miniszterelnök tanácsadói láthatóan abban a tévhitben éltek, hogy egy ilyen politikai show esetében a vita és a vitatkozási készség, az érvkészlet a lényeg, holott mindez csupán másodlagos. Ha Horn Gyula olyanokra hallgat, akik nemcsak konyítanak valamit hozzá, hanem ismerik is az ilyen viták történetét, akkor esze ágában sincs megadni ezt a nagy lehetőséget vetélytársának. Orbán természetesen heteken át minden követ megmozgatott a szópárbaj végett: ha semmi egyéb, a Fidesz-vezér jól érzékelhető buzgalma tehette volna gyanakodóvá a szocialista vezérkart. (…) S végül el is érte, hogy Horn úgy vélje, nem térhet ki Orbán kihívása elől. - See more at:
Avar János: "Képernyös kegyelemdöfés" Mozgo Világ 1998/9
Na ??? A saját fegyveretek lö vissza ?????
Orbán nm állhat le azokkal vitatkozni, akiket eddig nyilvánosan semmibe vett. Ugyanis azzal ismerné el, hogy idáig rosszul ítélte meg politikai ellenfelei képességeit és jelentőségét. Ha pedig itt tévedett, akkor azt hihetnék a ,,zemberek", hogy másban sem tévedhetetlen. Ez az ő csapdája, s így a baloldalé is. Neki - mint a nagy macsóknak - erőt kwll mutatnia, s még a lehetőségét is elkerülni a vitatkozásnak és az ellentmondásnak.
Megjegyzés küldése