Rájött, hogy megtanult

Kép: kollart.hu

Soltész Miklós család- és ifjúságügyért felelős államtitkár említett egytervet arról, hogy a jövőben a filmek nagy részét ne szinkronizálják, mert ezzel javítani lehetne a fiatalok nyelvtudását, és a változtatás olvasásra kényszerítené a lakosságot.

Végre valami, amivel egyetértek - elnézést kérek azoktól, akik a szinkroniparból érnek. Biztos meséltem már azt a kedvenc családi történetemet, hogy Lici nagynéném igazi tévébubus volt, bárhova mentünk családi látogatásra, délután négyre haza kellett érni, mert kezdődtek a sorozatok. Kolozsváron, ahol élt, persze ugyanolyan csekély értékű brazil szappanoperák mentek, mint a magyar televíziókban, ám azzal a különbséggel, hogy azokat nem szinkronizálták, vagyis a szereplők portugálul beszéltek, a felirat meg román volt. Évekig nézegette és hallgatta Lici nagynéném ezeket, amikor egyszer hirtelen ki kellett mennie a fürdőszobába, ahova viszont behallatszott a tévé. És azt a furaságot vette észre, hogy érti, mit beszélnek a szappanoperások. Rájött, hogy megtanult portugálul. Ebben nyilván az is segített, hogy jól beszélt románul, és az a nyelv nem áll olyan nagyon messze a portugáltól, de nyolcvan fölött ez szép teljesítmény, akkor is, ha nem tett érte semmit, csak szenvedélyesen nézte a rettenetesen bárgyú, ám annál érzelmesebb históriákat.

A magyar lakosság jelentős része minden nap a televíziók előtt ücsörög és a legkülönfélébb színvonalú, ám többnyire gagyi sorozatokat nézi. Aggasztóan sok köztük a fiatal. A sorozatok jelentős része arra - és semmi másra nem - szolgál, hogy a szereplőkkel való azonosulási szenvedélyt odáig fokozza, hogy a gyerekek a sorozatra épülő termékcsaládokból is vásároltassanak maguknak a szülőkkel. Ez valószínűleg a világ legnagyobb globális üzletágai közé tartozik.

Most például - fura módon már több mint egy éve a Hannah Montana korszak van. Gyakorlatilag a teljes tanfölszerelés minden egyes darabját meg lehet kapni hanahmontanás változatban, jó drágán persze, hiszen igen márkás, Kínában gyártott áruról van szó.  Cserébe ingyen letölthető, az orvosos, a babás számítógépes játék. Viszont a Hannah Montana póthaj kiegészítőkkel (paróka helyett) olcsón, már 4090 forintért kapható. De van még Hannah Monatana műanyag kulacs, bögre, tányér, alátét, pohár, szalvéta. Biztatják a gyerekeket, hogy “szerezd meg Hannah Montana titkos kiegészítőit! Van persze Hannah Montana válltáska, Hannah Montanát ábrázoló csillogós képek... És akkor talán ennyi elég is.

Ha viszont a gyerek nem érti ezt a sorozatot, mert angolul beszél az amúgy csodásan középszerű Hannah Montana, akkor talán abbahagyja a sorozatnézegetést, és akkor nem kerül a családoknak tízezrekbe a Hannah Montana-rajongás. Vagy: ha érteni akarja, akkor megtanul angolul. És akkor talán egy kicsit meg is éri, hogy nézi a nyomorúságos sorozatot.

Vagyis, ha azt akarjuk, hogy a gyerekek nyelveket tanuljanak a televíziókból, akkor bizonyos idősávokban be kell tiltani a szinkronizálást.

A legjobb persze az lenne, ha már a rajzfilmek is eredeti nyelven mennének. Nem tudok boldogítóbb pillanatot elképzelni, mint azt, amikor a gyerekem egyszer majd föladja a japánul ordibáló félember-félszörnyek embertelen történeteinek követését.

Az is lehet, hogy a világ jelenlegi legfelelőtlenebb lényei, a televíziós műsorszerkesztők egyszercsak fölismernék, hogy talán mégis elsősorban magyar filmeket kellene adni a magyar gyerekeknek, ami esetleg odáig vezetne, hogy ismét készülnének például nekik való magyar animációs filmek az emberséges fajtából. És akkor szegény szinkronosok is jól járnának.

De nem hiszem, hogy idáig juthatunk. Majd kitalálnak valamit az éber szerkesztők, hogy minden maradjon, ahogy van.

 .