kedd, június 26, 2012

Aknamezőn

A hét végén néztem a televízióban, ahogy a Balatonban fölrobbantottak valami aknát. Föl is hívták a figyelmet, hogy nagyon kell vigyázni, mert tele van a tó, és ezek élesek, érintésre robbanhatnak. Ahányszor ilyen hírt hallok, átszalad rajtam, hogy a háború egyik legundorítóbb következménye, hogy még évtizedekig pusztítanak a gyilkos szerszámok. Generációk sora fölnőtt már a Második Világháború óta, és még mindig tart.
Aztán olvastam Orbán Viktor rendőrtisztek előtt mondott beszédét: “Önök egy ezeréves állam folytatására, a magyar állam fenntartására vállalkoztak. Idegen kultúrák, idegen nyelvek, idegen népek és hatalmak között, gyakorta szorításában, mi, magyarok csak akkor maradhatunk meg, mi, magyarok csak akkor élhetünk szabadságban és jólétben, ha lesz, ha van saját, erős államunk”.
Nem lehetne úgy építeni azt az erős államot, hogy nem teszünk megjegyzéseket idegen népekre és hatalmakra? Nem lehetne úgy beszélni fegyveresek és fegyverek közelében, hogy ne utaljunk arra, hogy az “idegen népek” ellenségek? Hol van ma a fegyveres ellenség, amelyik veszélyezteti a mi ezeréves államunkat? Nem lehetne valahogy közmegegyezéssel kiirtani a politikusi beszédből ezt a “szorongatottságot”, amiből egy szó nem igaz. Pláne hogy éppen az ellenkezője igaz: Orbán Viktor és emberei provokálják folyamatosan a szomszéd népeket, a birodalmakat mindenféle eszelős baromsággal. 
Meg tudja valaki magyarázni, hogy mi értelme volt például ezer érzelem-aknát elhelyezni Kövér Lászlónak a beteges Nyírő-hadműveletben? Ráadásul egy “idegen nép” szorításában maradt, egyre zavarosabb státuszú magyarok közé is jókora aknákat rejtve? 
Nem lehetne végre örülni a hihetetlenül hosszú békének, és az “idegen népekkel” együtt imádkozni érte?

 .

vasárnap, június 24, 2012

Kecskenép

Esztendőnként elérkezik a nap, amikor elolvashatom, hogy most aztán már kellene tenni valamit a parlagfűvel, mert minden ötödik ember életét tönkreteszi. A hó végéig ki kell irtani tövestül, mindenki köteles. Nem csak a kertekből, hanem a földbirtokokról is, amelyek öt százalékán parlagfüvet termesztenek. Erre törvény van, és rettenetesen nagyon büntetik azokat, akik nem tartják be. Egyáltalán nem meglepő módon ennek alig van hatása, hiszen minden évben ugyanakkora a baj: kétmillió magyar kezd el tüsszögni. Nagy részük annyira beteg lesz, hogy dolgozni se tud.
És minden évben eszembe jut, hogy az a kétmillió ember miért hagyja magát, miért nem indít mozgalmat, miért nem kezdik el a járőrözést, miért nem jelzik térképes honlapokon, hogy az országban hol találtak fertőzést, miért nem teszik föl az internetre a felelősök nevét, miért nem kényszerítik az önkormányzatokat beavatkozásra. A kétmillióból legalább egymillió cselekvőképes ember. Eszükbe se jut, hogy tehetnének valamit magukért.
Még azt se lehet mondani, hogy birkanép, mert a birka se legeli ezt az önhibáján kívül szörnyeteg növényt. Hanem, ha kecskenép lennénk! Pintér tábornok kedvenc állata zabálja a parlagfüvet! Hallgassunk végre bölcs tanácsára, és vegyünk egyet. Legalább.

 .

szombat, június 23, 2012

Szesztisztán

Érdekes, hogy milyen lassan kattannak az EU érzékelői: mostanában jutottak el odáig, hogy kifogásolják Orbán pálinkatörtvényét, miszerint adómentesen lehet Magyarországon főzőcskélni. Leszámítva, hogy ez a törvény volt az, amellyel a fülkeforradalom elkezdődött, ebben testesül meg szesztisztán az orbáni populizmus, és ez az a törvény, amelyikben a legátláthatóbban mutatkozik meg a vezér eszméletlen felelőtlensége.
Szeretném jelezni, hogy semmi bajom azokkal, akik pálinkát főznek és isznak, magam is drogfüggő vagyok, nikotinista. Azt is belátom, hogy tudatmódosító szerek nélkül nemigen lehet elviselni az itt életet mostanában. (A szocializmusban volt az a ma is érvényes vicc, miszerint az értelmiség előtt két út van. Az egyik az alkoholizmus. A másik járhatatlan.)
Nekem ezzel a törvénnyel nem az adómentesség a bajom, hanem a szemlélet, amit a mentesség tükröz. Az, hogy miközben Orbán perverzségig szigorúskodó állama börtönnel fenyegeti a könnyű drogok fogyasztóit is, ösztönzi annak a szernek a termelését, amelyik Magyarországon emberi életek ezreinek kioltásában, halálos balesetekben, gyilkosságokban kap döntő szerepet, és százezreket tesz beteggé. Vagyis Orbán a legveszedelmesebb drogot támogatja magyarvirtuskodó adómentességgel. 

 .

csütörtök, június 21, 2012

Eszkaláció

A demográfiai katasztrófával szembenéző országokban azon mesterkednek, hogyan tarthatnák minél tovább munkában azokat a nagy tudású embereket, akik dolgozni képesek és akarnak is. Rájöttek, hogy a tudásuk nagyon sokba került, és a pótlásukhoz nagy társadalmi ráfordítás kell - ráadásul bizonyos dolgok nem taníthatók, csak megtanulhatók. Ezek az “öregek” nemzeti jövedelmet termelnek, egyebek mellett a saját későbbi nyugdíjas éveikre is. Kivéve Unortodoxiában, ahol most majd mindenkit elküldenek a közszolgaságból, aki elérte a korhatárt. Mert ezen lehet majd valami húszmilliárdot megtakarítani. Meg ugye a fiatalok előre lépnek, sőt az alsóbb szinteken munkához jutnak azok is, akik eddig nem. És majd a Fidesznek lesznek hálásak. Attól tartok, hogy az unortodoxia - amit másképpen közhülyeségnek vagy közelborulásnak is mondhatunk - eszkalálódik Magyarországon.
Persze értem én: például ez nagyon jól beleillik a pedagógus életpálya modellbe, hiszen tanárok, tanítók ezreitől lehet majd megszabadulni. Az a teljes káosz biztos jele, hogy az egészségügyi államtitkár rögtön összeomlott és bejelentette, hogy az öregecske orvosok és segítőik nélkül döghalál lesz az egészségügyben. Vagyis megint nem volt egyeztetés.
El kellene már zavarni ezeket. Mielőtt mi is megzavarodunk.

 .

szerda, június 20, 2012

Márpedig

Mielőtt ez a dugódíj-vita átcsap a nemzeti abszurd humor újabb megtestesülésébe, be kellene rekeszteni. Mégpedig úgy, hogy Tarlós úr kimondja: dugódíj márpedig nem lesz. Hídpénz sem. 
Addig kellene abbahagyni, amíg a kerületek nem vetik föl az árumegállítási jog lehetőségét. Az úgy nézne ki, hogy a kerületi őrszemek minden teherautóról leszedhetnék azt a cuccot, amire az önkormányzatnak szüksége van. Aztán majd egy tanácsi olcsóboltban árulják a rászorulóknak. (Az önkormányzati dolgozók és ismerőseik persze kedvezményt kapnak. Hogy legyen szavazat két év múlva.)
Vagy Tarlós úrnak az jut eszébe, hogy minden sofőr harács gyanánt annyi BKV-jegyet köteles venni, ahányan a kocsijában ülnek. És azokat mindjárt odaadják a kapuknál várakozó, szegénységi bizonyítványt lobogtatóknak. (Mert tulajdonképpen erről szól a dugódíj.)
Akik más nagyvárosok dugódíjára hivatkoznak, úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy azokban elviselhetetlen volt a forgalom, vagyis dugó volt. Szemben Budapesttel, ahol ma szinte akadály nélkül lehet suhanni, mert az embereknek nincs pénzük benzinre. És belátható időn belül nem is lesz. (Rosszabbul élnek, mint két éve.) Tarlós úr nemsokára egy gyalogos város kapujában ácsorog majd és kalózkukkerral lesi, hogy jön-e végre valami hülye eltévedt vidéki.

 .

kedd, június 19, 2012

Világszégyen

Elie Wiesel visszadja a kitüntetést, mert Kövér László részt vett egy Szálasit követő író újratemetési bohóckodásán. A Nobel-békedíjas írót nyugtalanítják azok a hírek is, amelyek szerint köztereket neveznek el Horthyról és rehabilitálják Wass Albertet. 
A szélsőjobb - amely már a Fideszen belül is hangadó - nyilván ünnepli a nagykereszt-visszaadást: dögöljön meg ez a magyar származású büdös zsidó is. 
Semmi baj: a propagandaminisztérium gondoskodik arról, hogy az emberek többsége ne is halljon erről a hírről - ha mégis, akkor ne értsék, mekkora lépés az ország teljes elszigeteléséhez. Pedig, ha megértenék Wiesel gesztusának súlyát, talán látnának összefüggést: ahol a világtörténelemben szinte egyedülálló módon olyan “forradalom” zajlik, amelyben a látható cél olyan új osztályviszonyok létrehozása, amelyben az alsóbb népséget tudatosan és tervszerűen szorítják a legkétségbeejtőbb szolgaságba, nem az a legnagyobb baj, hogy a vezetők mindenre kapható dilettáns köztahók. Hanem az, hogy a viselkedésük és a horthyzmussal meg a nyilas múlttal való sunyiskodó kokettálás a már nem is lopakodó hétköznapi fasizmus természetes következménye. Nagy baj lesz, és sok évtizedes világszégyen, ha ezt a cinikus hatalmat és a cinkos szolgahadat nem zavarjuk el idejében. 

 .

hétfő, június 18, 2012

Hajrá

A hét végén abban a meglepetésben volt részem, hogy találkoztam egy élő választóval, aki még mindig a Fideszre szavazna. Hetek óta nem leltem ilyenre, pedig ahol csak lehet elbeszélgetek a választókkal. (Lemegyek a piacra, a tóra, vagy csak úgy eldiskurálok a környéken élő földmívesekkel. Velük a legjobb, mert szinte csak értelmes dolgokról hajlandók társalogni: az időjárás, a termés, az élelmiszerek termelői ára.)
Két éve annyira túlsúlyban voltak a jobboldali szavazók, hogy gyakorlatilag nem is igen ismertem olyat, aki bevallottan balra szavazott volna - de még az LMP-re se, ami csak úgy bal, hogy a Fideszhez képest, ugye. Akkor azt kértem, hogy amennyiben rájönnek, hogy nekem van igazam abban, hogy a Fidesz kétharmadából nagy baj lesz, legyenek kedvesek jelezni. Nem kell hosszasan bűnt bánni, bőven elég, ha csak csippentenek a szemükkel, és egy kézjellel ráerősítenek. Idén tavasszal egyre többen közölték, hogy igazam volt.
A derék ember, akivel most találkoztam azzal indokolta Fidesz-hűségét, hogy ő a focisportban dolgozik, és van a gyerekeknek cipő, mez, minden. És hogy ez jó. Van jövő.
Mondtam neki, hogy igaza van, meg Marxnak is, aki Hegellel ellentétben úgy vélte, hogy a lét határozza meg a tudatot. És azt is mondtam, hogy hajrá. Őszintén.

 .

péntek, június 15, 2012

Emberséges ítélet

Meglepően jól fogadta a közvélemény azt a hírt, miszerint “felfüggesztett börtönre ítélték azt a férfit, aki egy 2011-es demonstráción holokauszttagadó táblát emelt a magasba”. Emellett a bíróság mellékbüntetésként eltiltotta a politikai rendezvények, demonstrációk látogatásától, továbbá kötelezte, hogy legalább három alkalommal látogasson el a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, és az ott látottak alapján foglalja össze gondolatait, vagy egyszer tekintse meg az auschwitzi emlékhelyet, vagy a jeruzsálemi Jad Vashem Emlékparkot, és írja meg a véleményét. Mint később kiderült, dolgozatát a “pártfogójának” kell majd bemutatni.
Ideje volt egy példás ítéletnek, hogy az emlékezetbűnözők értsenek belőle. De jó tudni azt is, hogy van egy bíróság Magyarországon, amelyik a világ normálisabb országainak gyakorlatát követve emberségesen bánik a bűnössel. Azzal, hogy alkalmat ad téves nézeteinek újraépítésére, ami ebben az esetben azonos lehet a közösséggel szembeni jóvátételre. Hiszen, ha szembenéz azzal, amivel emberek millióinak emlékét gyalázta meg, talán arra is képes lesz, hogy őszintén bocsánatot kérjen a túlélőktől.
Amikor  a gój motorosokkal civakodtam, és azt követelték tőlem, hogy kérjek tőlük bocsánatot, az egyik feltételem az volt, hogy menjünk el együtt Auschwitzba. Mert tudtam, akármilyen kemény fickó valaki, ha szembesül azzal, amit ott láthat, akkor is megtörik, ha náci vérmacsónak nevelték - vagy nevelgette magát. (Ma már tudom, hogy a gój motorosoknál inkább csak szerepzavarról van szó. Ugyanúgy, mint a jószívű rosszgyerekek esetében.)
Engem antiszemita környezetben neveltek, és talán ezért éreztem erős kényszert arra, hogy meglátogassam azt a kis városkát Krakkó közelében. Nem a krematóriumok, a “zuhanyozók”, a rettenetes méretek és adatok fogtak meg. A gyerekjáték halmok, a bilihegyek, a hajbálák képe égett belém. Amikor pedig megláttam a szemüvegekből álló dombot, akkor úgy kezdtek el folyni a könnyek a szememből, mint soha azelőtt.
Mindenkinek ajánlom, akit sikerült már megfertőzni, és azoknak is, akik a gyerekeik fertőzésére készülnek.
És persze: hajrá bíróságok! Hátha egyszer emberek leszünk.

 .

csütörtök, június 14, 2012

A Heti Válasz szégyene

A Fidesz-sajtóbirodalom “mértékadó” zászlóshajója havi piti 275 ezer forintért vállalta, hogy nem ír semmi sértőt a II. kerületről. És ha mégis:  "azonnali hatályú, rendkívüli felmondás joga illeti meg továbbá a megbízót, amennyiben a Heti Válasz c. hetilapban a Megbízó érdekét bizonyíthatóan sértő információ, tényközlés, hirdetés, tájékoztatás jelenik meg" - írja a Magyar Narancs.
Ezt régebben úgy hívták, hogy revolver-újságírás, a törvény üldözte, a szakma mélyaljának számított. Nem is az a meglepő, hogy a Heti Válasz kötött ilyen megállapodásokat - mert ezt eléggé régóta gondoljuk a jobboldali orgánumokról -, hanem az, hogy le is írták. Szerződésbe.
Az utóbbi hetekben cunamiszerűen özönlenek azok a hírek, amelyek arra utalnak, hogy a Fidesz-közeli világ gazdasági és politikai szereplői annyira elpofátlanodtak, hogy már a látszatra sem adnak. Ez derül ki a Közgép-, a földosztási-, a vasúti-, a hirdetési piaci-, az oligarcha-cégek pályázati nyereményjátékainak ügyeiből. Vagyis bizonyos erők annyira biztosak abban, hogy évtizedekre bebetonozták magukat, hogy föl se merül bennük: belátható időn belül valaki számonkérheti cselekedeteiket, sőt még az se, hogy az ezekről szóló dokumentumok napvilágra kerülhetnek. Most majd nem az jön ám, hogy kinek kellene lemondani, eltűnni - más önkormányzatokról is van már hír, sőt a másik sajtónaszád, a Magyar Demokrata is kezd bekeveredni -, hanem azt keresgélik majd, hogyan derülhetett fény a szerződésekre. Ki az áruló?
Semmiképpen nem szeretném, ha Borókai Gábor főszerkesztő lemondana szégyenében. Nem várható el egy olyan embertől, aki az MSZMP alfelétől, az első Orbán-kormány szóvivőségén át a sajtó-védelmi pénzbehajtóságig jutott, hogy megértse, mit művelt a sajtószabadsággal. Vigye csak végig ezt a kurzust, kösse csak a szerződéseit.
Mindaddig, amíg a Fideszből vagy a jobboldalról nem szólal meg valaki, aki mértékadóbb, mint a lapja, teheti. Arra meg várhatunk, mert ma nincs ilyen ember. Pedig nem valószínű, hogy egy egész értelmiségi tömeg személyes szerződést kötött Borókaival, Simicskával, és mindenkivel, aki valamelyik Fidesz-pénztárnál árulja a sajtó becsületét.

 .

szombat, június 09, 2012

Szívszorító hűvös

Az a lény, aki odamegy egy öregemberhez az utcán, és leordítja a fejéről a kipát - amint Pápai Gábor híven megörökítette a “Schweitzer József találkozott egy nácival, hogy ismét fiatalnak érezhesse magát” című festményén - humánetológiai értelemben semmiképpen nem lehet ember. Nem azért, mert azt ordította, hogy utál minden zsidót, hanem azért, mert megtámadott egy kilencven éves embert. Az állat bármikor rátámad a másik állatra, a saját fajtársára is. Némely állatfajták kirekesztik, akár meg is ölik azt, aki megöregedett, és elgyengült, mert már haszontalan, viszont gyönge teste is jóféle fehérjeforrás. Az ember sokezer éve megállapodásra jutott önmagával, hogy soha nem támad öregekre, gyerekekre és gyöngékre, ha ezt megteszi, akkor nem csak megvetés lesz az osztályrésze, hanem büntetik is.
Vannak aztán olyan öregek, akiket még a leggonoszabb embernek sem illik megtámadni. Mert - ha nem is mondjuk ki, mert szemérmesek vagyunk, és félünk, hogy túlzásokba esünk -, akadnak kevesen, akiket kifejezetten, közmegegyezéssel, szent, vagy szinte szent embereknek tartunk. Én kimondom, mert meg merem tenni: Schweitzer József ilyen ember. Teljességgel értehetetlen, hogy mi vehet rá bárkit, hogy a megtestesült karizmatikus szeretetreméltóságra, karizmatikus bölcsességre, a sugárzó emberségre ráüvöltsön egy marhaságot. Állatságot.
Tévedés ne essék: bárki utálhat zsidókat. Én például - most összeszámoltam - legalább ötöt kifejezetten utálok -, de kicsivel többet a legjobb barátaim között tartok számon. Aki  minden zsidót, minden cigányt, minden szingalézt utál, az esélyt se ad magának arra, hogy ember lehessen, mert egyszerűen hiányzik belőle az a gondolkodásmód, ami az embert emberré teszi.
Nincs mit tennünk. Az atavisztikus gondolkozás, ami persze túlzás, mert nem gondolkozásról, hanem olyan szintű észlelés-reagálás típusról van szó, amire egy papucsállatka is képes, egyre terjed Magyarországon. Ami azért van, mert nem léptünk föl megfelelő erővel akkor, amikor már jól látszott, hogy újra lábra kap a féktelen rasszizmus, a fasizmus, a nácizmus, a hungarizmus. Akkor se, amikor ez mind, együtt megint gyilkolni kezdett. Mivel a gyáva emberek ezrei és tízezrei nem szóltak rá az egyre hangosabb, egyre erősebb, sőt pártalakításra is képes csoportokra, most már ott tartunk, hogy a köztársaság elnökének kell figyelmeztetni, hogy a magyar nemzetet mocskolta valaki össze, és ebből baj lesz. Baj van. 
És persze az egyházak, a pártok is fölismerték, hogy ebből megint emberhalál lesz, és az utolsó pillanatban vagyunk.
Most jelzem: a zsidókat ki lehet innen szekírozni. Még pár ordítás, egy kis dulakodás, esetleg nyomaték kedvéért molotov-koktél, netán püfölés, gyilkosság, és el fognak menni. De mielőtt erre rászánnák magukat a mi derék antiszemitáink, javaslom, hogy szíveskedjenek elutazni Nagyváradra. Nézzék meg a belvárosát. Egyre szebb, szépen, sorban teszik rendbe a Trianon előtti virágzó kultúra épületeit. Rovásírással még nincs kiírva semmi, de magyarul igen. Ha egy jó vezetőt kapnak, megtudják, hogy a virágzó magyar kultúra ragyogó épületei miről híresek. Nincs egy talpalatnyi hely, ami nem a magyar szellem ragyogásáról szólna. De a végén a látogató akkor is rájön, ha senki nem mondja neki, hogy ez az egész szecessziós ékszerkultúra nem jöhetett volna létre zsidók nélkül. Akiket szinte egy szálig kiirtottak.
Mondom, csak ezt kérem, mert tudom, hogy egy auschwitzi látogatás megterhelő lenne lelkileg - menjenek el Nagyváradra, ha meg akarják érteni, mi lesz a magyar városokból, ha elűzzük a zsidókat. Egy különös, ragyogó temető, ami ugyan megtelik élettel, de valami mindig hiányzik belőle, hacsak nincs megfelelő képességünk a szellemlátásra. De előre szólok: a kísértetek közelében mindig szívszorítóan hűvös van. Ha valaki nagyon érzékeny, ezt Budapesten is érezheti. Pedig van itt még párezer zsidó, és egyet közülük Schweitzer József néven szeretünk.


Pápai Gábor festménye


 .

szerda, június 06, 2012

Így

Napok óta arra vártam, hogy jön a hír: összeült a Fidesz központ bizottsága, majd a párt frakciója, és mentális alkalmatlanság miatt leváltotta Orbán Viktort, miután miniszterelnökhöz méltatlan módon végképp komolytalanná tette Magyarországot az EU és az IMF-tárgyalásokon. Ezzel rontotta a befektetői bizalmat, sokmilliárdos veszteséget okozott a gazdaságnak, a lakosságnak, különösen a devizaadósoknak. Arra a beszédre gondolok, amelyben kijelentette, hogy el kell utasítani az EU által javasolt válságkezelést, ám ezt a diplomácia "táncrendje" miatt úgy kell előadni, "mintha barátkozni szeretnénk".
Természetesen nem ült össze a Fidesz kemény magja. Sőt egyetlen egy fideszes - vagy KDNP-s - politikus vagy rangos jobboldali értelmiségi nem akadt, aki ki mert volna állni, hogy kimondja: Orbán alkalmatlan, amortizálódott, illő tisztelettel, érdemei elismerése mellett el kell küldeni pihenni.
Ehelyett szemrebbenés nélkül betonoznak, hatalmat persze, építgetik az államot, lehetőleg olyanra, hogy ha - egyáltalán nem véletlenül - át kell adni a kormányzást a Jobbiknak, akkor az már a készbe üljön, a komfortos diktatúrába, ne kelljen tovább fáradni forradalmi átalakításokkal. Nem hiába ült egy polgári kör ólmelegében Orbán és Vona. Fává nőtt az ott kelt mag.
Pár napja, amikor Magyarország elnöke cselből külde vissza a Lex Klubrádiót, azt gondoltam, ha cinikus módon megint elfogadják, akkor bármi megtörténhet. Az új büntető törvénykönyvben még nem szerepel ugyan a halálbüntetés bevezetése - korán javasolta a Jobbik -, de bármikor bevezethetik. Sőt, ha úgy gondolják, hoznak egy felségsértési törvényt, visszamenőleges hatállyal, és aki sértőt írt, mondott vagy gondolt Orbánról, azt kivégzik.
Mondom: bármit megtehetnek. Bármit. Minden készen van a totális diktatúrához. Az EU majd hüppög, ejnyebejnyéz, Orbán meg azt mondja, hogy ja hát ez csak átmeneti, egy-két év, mert rendet kell teremteni. “Akkor jó!”- mondja majd az EU - “Már azt hittük, hogy komoly a dolog”.
Aki okos, lassan csomagol. Amíg nyitva a határ.
Évtizedeken át nem értettem, hogyan történhetett meg ezzel a néppel az, ami 1944-ben, aztán 1949-ben, aztán 1957-ben megtörtént.
Így.

.

hétfő, június 04, 2012

Hitleres a könyvemről

Azt hiszem, az internetes karrierem csúcsára jutottam! Tőkés agitpoposai igazi, sok munkás hitleres filmet készítettek a könyvemről!

vasárnap, június 03, 2012

Pápai és a jogutód

Pápai Gábor magáról
A Jobbik följelentette Pápai Gábort egy rajza miatt. A jobb sorsra érdemes Szőcs Géza államtitkárt ábrázolja, abban a történelmi pillanatban, amikor szétengedi Nyírő József hamvait. A szöveg meg az, hogy "Porszennyezés egészségügyi határérték felett". Mert hogy ez “egyértelműen a gyászoló magyarság önbecsülésébe kíván tiporni az írófejedelem emlékének megsértésével.”
Azt leszámítva, hogy a majdnem hatvan éve elhunyt író halála miatti összmagyar gyász vagy nem volt, vagy elmúlt, mire fölcseperedtem, mert nem emlékszem rá, és ma sem érzékelem, a fejedelmi hamvakkal valói idétlen állami bohóckodás kicsit többet árt a “magyarság” önbecsülésének, mint ez a rajz, amelyik arról szól, hogy egy szálasista hamvainak hurcibálása megfertőzi magyar-magyar és ráadásul a román-magyar viszonyokat is. De hiába magyarázom ezt egy olyan pártnak, amelyik ahelyett, hogy a rendőrségre szaladgál árulkodni, eldönthetné végre, hogy horthysta vagy szálasista. Mert vagy-vagy. A Kövér is eldönthetné. És Szőcs is, hogy mibe keveredhet.
(Jelzem: mi arra is emlékezünk még, amikor a Jobbik jogelődje - parlamentjének tagja ezek szerint egy fejedelem volt - “eljárást” indított szerkesztőnk, Mónus Illés ellen. Nem élte túl. Talán Pápai élve marad, legalább a börtönben, mert nincsenek itt a németek.)
"Porszennyezés egészségügyi határérték felett"


 .

péntek, június 01, 2012

A módosult Orbán

Szóval a  középosztály olyan, mint a pornó: nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, az biztosan tudja, hogy ez az. Ezt bírta kijelenteni két éves kormányzása értékelésekor Orbán Viktor. Azóta kiderült: a dumát egy bizonyos Potter Stewart amerikai főbírótól lopta.
Így, belemondta a világba. Amúgy ennél súlyosabbakat is. Olyanokat beszélt, amik valami olyasmit mutattak, hogy bizony nagyon föl van dobva: “Magyarnak lenni egyet jelent a győztességgel”, meg hogy szerinte el kell utasítani az EU által javasolt válságkezelést, ám ezt a diplomácia "táncrendje" miatt úgy kell előadni, "mintha barátkozni szeretnénk". 
Egy pillanatra államférfinak képzeltem magam és arra gondoltam, hogy a mi kell ahhoz, hogy sorsdöntő diplomáciai tárgyalások közepette ilyesmiket harsogjak. Tudatmódosulás. Azt hiszem. Vagy élettani, vagy mesterséges.
Vissza a pornóhoz: pár hete még alulról nyitott középosztályról beszélt. Eddig arra gondoltam, Orbán arra gondolt, hogy ez az alulról nyitottság azt jelenti: van bejárat az alsóbb osztályoknak. Mondjuk a panelproliknak, hogy fideszesen mondjam. Persze én arra gondoltam - erről írok már hetek óta egy dolgozatot, hogy fölülről hullunk ki a nyíláson. 
Most akkor képzeljek el egy mindig győztes, barátkozó magyar nőt, aki alulról nyitott, és én pottyanok belőle?

 .

Fodor Ákos: ECCE HOMO

Fenyegetésük
mulatságos. De ahogy
félnek: megrémít.

Népszerű bejegyzések