hétfő, május 28, 2012

Megint abszurd

Már megint olyan hétvége volt, amikor egész nap figyelni kellett a híreket: nem lesz-e valami beláthatatlan időre ránk telepedő nyomorúság abból, ami Nyírő József újratemetésével kapcsolatban történik?
Le kell szögezni: illik teljesíteni minden utolsó kívánságot. Ha valaki a szülőföldjén akar nyugodni, akkor azt. Ez azonban családi ügy. 
A rajongóknak joguk van egy temetésen jelenlétükkel megtisztelni azt, aki nekik sokat jelent. Ez az olvasók és az írók dolga, akik vagy figyelembe veszik az író irodalmon kívüli “munkásságát”, vagy nem. Magukkal kell elszámolni.
Az országgyűlés elnöke mondhatja, hogy magánemberként vesz részt egy másik államban olyan dísztemetésen, amelyet a magyar országgyűlés alkalmazottai - abszurd kelet-európai tragikomédiába illő részletekkel - készítettek elő. Ám csak akkor magánember, ha csöndesen álldogál valahányadik sorban: a családtagok, az irodalmi élet, a helyi lakosság képviselői mögött. Ha politikusként van jelen, és úgy is beszél, akkor ezzel azt is kifejezheti, hogy a nyilas parlamentet, amelynek az író képviselője volt, jogelődnek tekinti. Lelke rajta.
A kérdés: a magyar állami részvétel nagyszabásúskodása és az erre adott román válaszok - szintén abszurd - kicsinyeskedése erősíthetik-e egymást olyan hullámmá, ami mindenkinek csak árthat? És kinek jó ez.

 .

2 megjegyzés:

kelgyo írta...

Erősít(het)ik. Nem jó senkinek. A többihez nincs hozzáfűzni valóm.

zizi írta...

Ha eddig voltak kétségeim afelől, hogy a Fidesz egy fasiszta párt, most eloszlottak.

Fodor Ákos: ECCE HOMO

Fenyegetésük
mulatságos. De ahogy
félnek: megrémít.

Népszerű bejegyzések