Március 13.-án jelent meg a Szép Szóban Ünnepi beszédem című írásom. A Magyar Nemzet ezt március huszonharmadikáig nem vette észre. Hanem akkor nagyon, mégpedig azért, mert kurucinfon olvasták, hogy én mit írtam abban a hazaáruló írásban.
De nem azt idézik, amit én valóban írtam:” Egy 138 éves lap munkatársa vagyok. Lapunk fennállása óta szinte alig volt olyan időszak, amelyben ne akartak volna tönkretenni, betiltani minket, vagy ne kerültünk volna kényszerpályára, mert nem volt más választás. Munkatársainkat rendszeresen tönkretették, megverték, bebörtönözték, néha egyszerűen legyilkolták. Nemcsak háborúban, hanem úgynevezett békeidőkben is.”
Hanem az angol nyelvre fordított szöveget valami kurucinfós visszafordította, kihagyta belőle a 138 évet, majd úgy ítélte, hogy a rossz angoltudásom miatt ez így érthető:
„Amióta lapomat megalapították, nincs egy perc nyugtunk sem: meg akarnak törni, be akarnak tiltani, vagy bértollnokká akarnak silányítani minket. Az újságíróinkat rendre megverik, tönkreteszik, bebörtönzik vagy éppen meggyilkolják. Nemcsak háborús időkben, hanem béke idején is.”
Vagyishogy most is gyilkolják nálunk az újságírókat.
Azt most hagyjuk, hogy a Magyar Nemzet mértékadó forrásként, sőt elsőrangú nyelvészeti forrás gyanánt fogadja el a Jobbik internetes médiapartnerét, a kurucinfót. Ami összeillik, az összeér. Színvonal és etika dolgában mindig. Persze egyetlen külföldi újságíró vagy politikus sem értette félre a szövegemet. Annál is inkább, mert értelmes emberek. Egyébként a kurucinfós-magyarnemzetes fordítás is megfelel az igazságnak. Föltéve persze, hogy az értelmes olvasó pontosan tudja, hogy mostanában nem gyilkolnak Magyarországon újságírókat. csak fenyegetnek. De erről majd később.
A Magyar Nemzet megjegyzi: “Évtizedekkel ezelőtt volt példa arra, hogy népszavás újságírót megöltek...”
Akkor nézzünk egy kicsi, igen hézagos összefoglalót - Szász István gyűjtésében - a népszavások sorsáról: 1920. február 17.: Ismételt fenyegetések után Somogyi Bélát, a Népszava vezető munkatársát és barátját, Bacsó Bélát a nyílt utcán megtámadják. Mindkettőjüket agyonverik. 1942–43.: A Bárdossy-kormány alatt rendszeresen munkaszolgálatra hívják be a Népszava munkatársait. A büntetőszázadba besorozott, agyonlőtt vagy agyonvert Népszava-munkatársak között van Linhard Antal, a Népszava kiadóhivatalának vezetője és Braun Soma, a kulturális ismeretterjesztő rovat vezetője, Gergely Győző és Kaszter András, a lap külpolitikai rovatának munkatársai. 1944. március–április: A Népszavában rendszeresen publikáló nagy tekintélyű szociáldemokrata vezetőket, parlamenti képviselőket, Peyer Károlyt, Millok Sándort, Malasits Bélát a magyar hatóságok letartóztatják és átadják őket a Gestapónak, a mauthauseni koncentrációs táborba zárják őket. 1944. december: Mónus Illést, a Népszava főszerkesztőjét a nyilasok kivégzik. 1948. július 13-án a lap szerkesztőinek többségét elbocsátják, többüket – közöttük a költő Faludy Györgyöt – letartóztatják. 1950. június 9.: Letartóztatják és életfogytiglanra ítélik Kéthly Annát, a Népszava vezető munkatársát. 1950 tavasza: Más szociáldemokrata vezetőkkel, a Népszava volt munkatársaival együtt letartóztatják és törvénytelen perben elítélik Szakasits Árpádot, a Népszava volt főszerkesztőjét, a szociáldemokrata párt főtitkárát.
Na és akkor mutatok egy zajcsik89@freemail.hu címről érkezett üzenetet, egyet a sok közül.
Tisztelt Andrassew Iván!
Olvastam véleménycikkét a Népszavának nevezett élc-, és hecclapban. Tisztelettel engedje meg: lehet, hogy kétszer kettő nem három, de attól még nem is öt. Tény, hogy Kósa Lajos egy állat, a fidesz pedig pancserek gyülekezete, a gyerekek után járó szavazati jog pedig alkotmányellenes, egy sor nemzetközi egyezmény betűjével és szellemével szembemegy, és nevetséges és szánalmasan idióta ötlet. Ezek tények. Mint ahogy tény, hogy magának szabad keze van egy olyan országban, ahol magának és bűntársainak szabad lába se volna a szabad hogy legyen, hogy megállás nélkül az úgynevezett sajtószabadság hiányáról ajvékolnak, holott akkor volna sajtószabadság, ha maguk, tisztelettel megjegyzem, lógnának, úgyhogy menjen el szépen Orbán bácsihoz, Szájer nénihez, meg Kóser Lagzilajcsihoz, és köszönje meg szépen nekik, hogy ilyen türelmesek, megértőek, demokratikusak, liberálisak és emberszeretőek önhöz, mint apa a hülye fiához, vén eszetlen hazaáruló. Röviden: hazaáruló. Ugyanis 2005 december ötödike óta ez ellen a címzés ellen nem fellebbezhetsz, ezt magad is tudod.
Addig örülj, míg itt fidesz-kormány, szavaitokkal élve, úgynevezett fityisz-hatalom van, mert azért élsz, azért vehetsz levegőt, azért hízhat a tésztaszerű képed. Mert ha jön a Jobbik, gondolom tudod, egész egyszerűen meg fogsz dögleni, viszont ha még egyszer visszamásztok a hatalomba, mivel országvezetéshez nem, csak lopáshoz és rabláshoz meg hazudozáshoz értetek, akkora államcsődöt fogtok csinálni, hogy akkor nem szavazófülkés lesz a forradalom, és nem Viktorka lesz a "puccsvezér", és ahhoz képest, amit akkor kaptok, a lámpavasra húzás csak babazsúr lesz, bolsikám. Szóval, csak akkor élvezheted a megélhetési rettegésből fakadó jólétet és bértollnoki megfizetettséget (bár elnézve bakács barátodat, annyira nem vagytok elengedve...) ha a fidesz-kormány valamilyen trükk segítségével - gondolom, azt még ők se tudják, hogyan - konszolidálni lesz képes az országot. Különben marad számotokra az a bizonyos, jól megérdemelt, kissé rozsdás, de annál kényelmetlenebb lámpavas. A helyedben őszintén imádkoznék (már ha tudnád, hogy kell azt) a fidesz-kormány sikeréért, mert számodra nincs más kiút.
Úgyhogy szedd össze magad, és szeresd és tiszteld a fidesz-rendszert, mert neked az ÉLETED múlik rajta, nemcsak a jóléted, az érdemtelen juttatásaid, az összaharácsolt millióid. Te szerencsétlen!
Őszinte szeretettel.
Tóth György Károly
4030 Debrecen
(nem kell erőlködni felvenni a listátokra, már régen rajta vagyok, mint fasiszta)
6 megjegyzés:
Pár hete kaptam egy sms-t egy debreceni cég mobiltelefonjáról ezzel a szöveggel: "NACI KOCSOG MEGDOGLESZ". Talán a rendőrség kideríti, hogy azt is Tóth György Károly írta-e.
Atyavilág...
Ez a levél annyira eszement, hogy szinte mulatságos. Nyilván paródia.
Valóban annyira elborult levél ez, hogy mulatságosnak nevezném boldogabb időkben (neveztem volna akár másfél évvel ezelőtt). Mindenesetre tanulságos megfigyelni, a levélíró hogyan pörög fel, s válik egyre szalonképtelenebbé (bunkóbbá) és harcosabbá (nagyszájúbbá).
Iván, köszönöm, hogy megosztottad velünk.
Vicces és szánalmas, de valahogy semmi új gondolat nincs benne. Különösen nem veszi figyelembe azt, amit a legtöbb szélsőjobbos vádaskodó: a "hazaáruló" nem erkölcsi, hanem JOGI kategória, amit a BTK 144. § elég korrektül meghatároz. Ebben pedig - a legutolsó változatot tekintve legalábbis - nem szerepel, hogy aki nem helyez el magán turult, árpádsávot, Horthy-fejet, miegymást, az hazát árulna.
Szomorú, hogy ezzel a fogalommal még az oly korlátolt, de legalább jogi végzettségű Morvai Krisztina is előszeretettel dobálózik.
És akkor persze párbeszéd, ezekkel. A nagy nemzeti hazafiakkal, akiknek már Orbán sem elég radikális. Na ez önmagában nagyobb vicc, mint a levél...
Félelmetes és szédítö a mélység, ahová néhányan süllyedtek. A véresszájú nemzetiszocialisták mehetnének a kakastollas tgyk-hoz továbbképzésre.
Megjegyzés küldése