Már nem csak Magyarországon emlékezünk meg arról, hogy három éve levadásztak egy kisfiút, csak azért, mert cigány volt, meg azért, mert az apja nem tudta a testével megvédeni, hiszen őt is agyonlőtték. Éppen úgy csaptak le rájuk, ahogy abban az évben oly sokszor a véletlenül kiválasztott cigányokra.
Vasárnap reggel kilencre nappali virrasztásra megyek a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Megbékélés Háza Templomába, Békásmegyerre.
Azért, mert három éve nem tud kiszakadni a fejemből Theodor W. Adorno Auschwitz-tétele: “nach Auschwitz ein Gedicht zu schreiben, ist barbarisch”. Vagyis: “Auschwitz után költeményt írni barbárság.”
Adorno később finomított a tézisén: „A végtelen szenvedésnek épp úgy joga van kifejeződnie, mint a kínzás áldozatának a sikolyhoz. E megfontolásból talán nem volt helyes azt írnom, hogy Auschwitz után nem lehet többé verset írni.”
Van, aki Adorno tépelődéseit úgy értelmezi, hogy mindazok, akik egy radikálisan bűnös és aljas kultúrát védelmeznek, cinkossá válnak.
Én meg úgy gondolom, hogy akik egy radikálisan bűnös és aljas kultúrát eltűrnek, azok is cinkosok. És végül áldozatok lesznek.
Lehet-e - pláne politikai számításból - ugyanúgy teli pofával cigányozni, mint Csorba Robika elpusztítása előtt?
.
4 megjegyzés:
Én erre egy már sokat idézett, de eleget nem ismételhető mondással reagálnék:
„Amikor elvitték a kommunistákat, nem szóltam, mert nem voltam kommunista. Amikor
elvitték a szakszervezetiseket, nem szóltam, mert nem voltam tagja a szakszervezetnek. Amikor
elvitték a zsidókat, nem szóltam, mert nem voltam zsidó. Amikor elvitték a katolikusokat nem
szóltam, mert protestáns vagyok. Aztán eljöttek értem, de már nem maradt senki, aki
szólhatott volna.”
/Niemöller/
KEDVES KELGYÓ
1939-ben Niemöller a teológus személyes levelet irt Hitlernek, hogy nagyon szeretne ujra egy tengeralattjárón szolgálni, mint azt az elsö világháborúban is tette. A háború után ezt azzal
indokolta, hogy ellenállása kizárólag egyházi indittatású volt,
a hazájáért szivesen harcolt volna.
Végülis hogyan állunk a nácizmussal ??
Niemöller írása ettől még tanulságos. A nácizmus pedig egy embertelen szemlélet, mélyen elítélem.
Mint azt a közelmúltunkban mind gyakrabban tapasztalhattuk, egyre szélsőségesebb körítéssel lehet teli pofával cigányozni, vagy éppen zsidózni. Ráadásul egyre érdemesebb is, mert van rá kereslet.
Mi pedig – nevezzük magunkat jobb érzésű szemlélődőknek – észre sem vesszük, hogy a toleranciaszintünk tolódik kifelé, ma már csak a legdurvább megnyilvánulások hallatán, olvastán kapjuk fel a fejünket. Egy kicsit a kábítószerhez hasonlítható ez, abból is egyre nagyobb dózisra van szükség, hogy hasson.
Megjegyzés küldése