Az utolag.com képe |
A Második Médiaháború legújabb fejleménye, hogy Orbán Viktor fölismerte: immár egy igazi nagyágyút kell bevetni a szűnni nem akaró kartácstűz ellen. Előre tolta hát ideglenesen Brüsszelben állomásozó tábornokát, Deutsch Tamást, aki szerint azért van most sajtószabadság, mert még nem tartóztattak le egyetlen-egy újságírót sem. De bezzeg az MSZP-SZDSZ kormány idején volt erre példa. Ez persze igaz, szomorú is, de aligha valószínű, hogy a néhány órás fogvatartás azzal végződhetett volna, hogy az újságírók munkahelye is odavész a büntetések miatt.
Deutsch bevet egy valódi fegyvert is: a sajtótörvény megalkotásában bűnrészessé emeli az MSZP-t is. Hogy ugye ne kritizáljon az a párt, amelyikkel közösen hozták létre 2009-ben azt a médiatörvény-tervezetet, amelynek lényeges elemei a most elfogadott jogszabályban szerepelnek.
Kétségtelen, hogy az MSZP bűnrészes. Csak egy példa: annyira titkos volt a háttéralku a Fidesszel, hogy a tervezetet még Majtényi Lászlónak, az ORTT akkor elnökének se mutatták meg.
Nyilvánvaló, hogy a demokráciát semmibe véve szavazták volna meg a törvényt, ha a Fidesz az utolsó pillanatban nem lép vissza. De az aligha valószínű, hogy a médiaszabályozás legvisszataszítóbb részébe, miszerint egypárti, teljes hatalommal bíró, kilenc évre bebetonozott hatóság felügyelhet bármit, belementek volna. Sokat segítene az MSZP megítélésén egy őszinte, föltáró vallomás, de hiába erőlködik a Fidesz, nem annyira közös a felelősség, mint ahogy azt jó lenne kommunikálni.
Deutsch Tamás végül pironkodás nélkül hivatkozik arra, hogy a Fidesz a sajtószabadságért folytatott küzdelemben született. Sőt: amíg ő maga a magyar közéletben szerepel, addig senkinek nincsen félnivalója attól, hogy Magyarországon nem lesz sajtószabadság.
Kár volt a Fidesz születésére emlékeztetni, hiszen éppen az akkori és a mostani Fidesz közti különbség az, amely végképp, a teljes értetlenségig elborzasztja azokat, akik emlékeznek az egykori Orbán Viktorra.
Deutsch Tamás személyes felelősségvállalása dicséretes, de aki szó nélkül végignézte a pálfordulók pálfordulásait, és mindig velük fordult, attól jobb lett volna egy olyan ígéret, hogy kéri Orbántól a sajtótörvény visszavonását. Sokat segített volna magán és a pártján, amely - úgy tűnik - abba fog belebukni, amiből született.
.
3 megjegyzés:
Erről is hallgat a média:
http://nol.hu/archivum/archiv-389292
pont ötéves. Nem tudom, ki a megrendelő, a cikkből nem derül ki.
Iván! A média a rendszerváltás óta a politika játékszere, ezt nálam jobban tudja. Így volt ez az első Orbán-kormány idején, de elég ha csak a Napkeltét említem a közelebbi múltból, az sem felelt meg semmiféle közszolgálatiságnak. Ennek egyik oka, hogy jobb a pártoknak a baráti szaksajtó, mint egy-egy mérvadó kritikus kritikája. A másik ok -és ezt is jobban tudja nálam-, hogy jó ez a médiumoknak is -> BIZTOSABB PÉNZ.
A legfontosabb azonban, hogy az értékrombolás befejeződjön. Ennek legjobb módja véleményem szerint is az értékalapú (akár politikai) újságírás lenne, de hogy lehetne értékalapú újságírást csinálni -példának okán- egy olyan lapban, amelyre az egyik párt kötelezővé akarta tenni szeptemberben az előfizetést tagja számára? Az nem értékalapú, pártalapú újságírás... De van olyan tévé is ebben az országban, ahová csak a pártszövetség politikusai mehetnek be.
Én a törvényi szabályozást sem tartom első lépésnek rossznak, várjuk meg, hogy miként működik a gyakorlatban.
+ Ha megengedi....
Ma az Ön lapja azért tart a csőd szélén, mert beragadt. Beragadt abba a gennyes politikusok ihlette médiagödörbe, ahol csak az fér el, ami őnagysága ízlését kielégíti. Másrészt pedig eljárt felette az idő.
Ha a véleményemet kérdezi: a szociáldemokrata értékrendere nagy szükség van, óriási. El is férne a kereszténydemokrata mellett, el is tudnák adni a lapjukban, de az MSZP-re egyre kevesebb a vevő.
Az idő eljárt az afféle politikai újságírás felett, amit folytatnak...
Tivadar, egyetemi hallgató Pécsről
kedves Tivadar, csak a rend kedvéért jegyzem meg, hogy a lapomból, amely fölött "eljárt az idő", egyre többet adunk el. Minden más napilap eladása csökken, a miénk folyamatosan növekszik. Ugyanez mondható el online oldalainkról is.
A pártkötődésben amúgy igaza van, de nem mi alakítottuk ki a mostani viszonyokat. Gyakorlatilag minden napilap pártkötődésű, aminek elsősorban anyagi okai vannak, és ez csakugyan a sajtószabadság kárára van.
Azért annyira nem erős a pártkötődés, hogy előre tudtuk volna, hogy egy szocialista politikus azt javasolja, hogy a pártjában kötelező legyen az előfizetés. Mi is meglepődtünk. (A minta amúgy az volt, hogy régen a szociáldemokrata párttagoknak ez kötelező volt, éppen úgy, mint bizonyos szakszervezetekben.)
Megjegyzés küldése