szerda, szeptember 27, 2006

Az elnöki mivolt


A Magyar Köztársaság elnökeinek életük végéig kijár az Elnök Úr megszólítás. Mert ki akarjuk fejezni, hogy egyszer a történelmünkbe emeltük őket, és arról életük alkonyáig nem feledkezünk meg. Cserébe semmit nem várunk el, legföljebb annyit, hogy őrizzék azt a tisztelet- és megbecsülés kincset, amit kiérdemeltek. Úgy viselkedjenek, mintha ma is a köztársaság elnökei lennének. Vagyis pártatlanul, legalább lehetőségeik szerint az Alkotmány szellemét őrizgetve.
Amióta itt a tüntetések és a zavargások tartanak, négy köztársasági elnökünk közül három szólalt meg. Sólyom László egyszer mintha súrolta volna a tisztéhez illő mértéket, ám ezt később többször példásan korrigálta. Lett is belőle „Kun Béla unokája”. Szűrös Mátyás, amikor beállt az árpádsávos zászlók alá, olyan ítélőképesség-elporladásról tett tanúbizonyságot, ami után legföljebb a lelki üdvéért imádkozhat, akinek van még kedve hozzá. Úgy néz ki, hogy már fogalma sincs, mit kiáltott ki annak idején a Parlament erkélyéről.
Az igazi meglepetés, hogy Mádl Ferenc is szükségét érezte a beleszólalásnak. El se tudom képzelni, ki és mivel vehette rá arra, hogy amikor megnyugodni látszik a tér, az utca, amikor az emberek már lassan azzal számolnak, hogy vége a rémálomnak, boldogok lehetünk, hogy legalább halottunk nincs, föltétlen fontosnak találta, hogy aláírjon egy teljesen fölösleges, századik nyilatkozatot, amelyik Gyurcsány Ferencet ismét lemondásra szólítja, és ezzel hátha újra föllobbantja a tüzet. Ráadásul, a nyilatkozat annyira elfogult, amennyire az lehet egy olyan szöveg, amelyet olyanok írtak alá, akik közül legalább ketten miniszterek lehetnek már Orbán vadul áhított „szakértői” bábkormányában is.
Őrizni az Alkotmány szellemét! Abból az következik, hogy Gyurcsány Ferenc Magyarország miniszterelnöke. Sorsa nem az utcára, nem holmi össze-vissza hadováló, egymással is civakodó tüntetőkre, nem nyilatkozók hadára van bízva, hanem a szocialista frakcióra. Ha – akár a baloldali és liberális választók nyomására – ők úgy érzik, hogy Gyurcsányt le kell váltani, majd megteszik. Ha nem, akkor meg el kell viselni, vagy követni kell őt ízlés vagy hajlam szerint a következő választásokig. Ennyi. Ha pedig már megszólaltak az Elnök Urak, legalább egy fél mondatban jelezhették volna, hogy valójában miről szólnak pár nap múlva a választások. Hogy legyen vége a cirkusznak.
Göncz Árpád nem szólalt meg. Talán nem véletlen, hogy ő az elnöki mivolt mértékegysége Magyarországon.


2 megjegyzés:

zsoltu írta...

szia iwán,
nem jól tudod. megnyilatkozott göncz elnök úr is.
http://zen-taxi.zsoltu.hu/?p=316

[Syndromeda] írta...

Üdv,
a távolból.
Egy véletlen, ami által rátaláltam e blogra. Bár lehet, hogy még sem az, mert Fodor Ákos versei körül szörföztem, és e keresés eredménye lett a "találat". Érdeklődve olvasom hát, érdekesek a felvetések, észrevételek. Ami a legirigylésebbre való dolog, hát az ajándékba kapott kötet, a Még: Mindig, de hát egyszer én is megkaparintom. Átérzem e kincs kézhezvételének bódító mikéntjét, hiszen volt nekem is részem ebben, egy kötetet anno én is így kaptam, és napokig csak simogattam, szimatolgattam, olyan fantasztikusan jó volt Birtokba Venni.

E rövidke kézjegyem remélem nem zavaró emitt, maradok távolból is tisztelettel: syndromeda

Fodor Ákos: ECCE HOMO

Fenyegetésük
mulatságos. De ahogy
félnek: megrémít.

Népszerű bejegyzések