Talán nem volt szerencsés az amerikai elnöktől, hogy szinte szeptember tizenegyre időzítve vallotta be, hogy mégiscsak vannak titkos CIA-börtönök. Mert az USA törvényei tiltják a kínvallatást, ezért azt máshol kell megtenni. Persze vélhetően a vendéglátó országokban is tilos – különben nem lehetnének az emberi jogokra oly kényes USA barátai –, vagyis nem csak egyes emberek, hanem egész népek jogai tipródnak, de hát ilyesmire ki ad nagyhatalmi pozícióból?
Az sem biztos, hogy pont most jó azon témázgatni, hogy az amerikai hadseregben végre betiltották a kínzást. Ha már a világ legfinnyásabb demokráciája valami rabszolgatartó korszakból csak most jutott el ebbe a mentális és erkölcsi állapotba, akkor ráértünk volna, mondjuk karácsonykor diskurálni erről. Annál is inkább, mert erre csak azért volt szükség, hogy megtudjuk: ez nem vonatkozik a CIA-ra, ahol állítólag nem katonák munkálkodnak a demokráciára éhes emberiség üdvére. Ott ezután is lehet villanydróttal herét matatni, éheztetni, szomjaztatni, csuklyázni, kutyával támadni megkötözött meztelen emberekre. Vagyis az a CIA, amelyik kilátástalan háborúkba sodorta Amerikát, a NATO országokat – így minket is -, bár hírszerzés dolgában amúgy évek óta a totális csőd állapotát mutatja, tovább küzdhet a szabad világ gestapojaként.
Persze, ha megtudnám, hogy Budapesten valakik atomfegyvert dugtak el, és a robbantást csak úgy tudjuk elkerülni, ha az egyik elfogott terroristából bármi áron információt csikarok ki, magam is megkínoznám. Utána vélhetően kár tennék magamban, de ennek történelmi szempontból már nem lenne jelentősége.
De ha a mi szabadnak mondott világunkban létezhet olyan szervezet, amelyik intézményesítetten, nem csak egészen kivételes helyzetekben sanyargathat embereket, ráadásul rendszeresen, módszeresen és puszta gyanú alapján is, akkor nagy a baj. Nem azért, mert sok millióan undorodunk. Hanem azért, mert ha a „demokrácia" védjegyű exportáru bármelyik pontja ennyire mocskos és embertelen, akkor terrorizmus nevű, még mocskosabb exportáru csereértékkel bírhat. Amúgy is szédült, csőlátó fejekben. És ebbe még sokan halunk bele.
Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a francia elnök pont szeptember tizenegyedike előtt találja fontosnak arról diskurálni, hogy netán atomfegyvert is be lehet vetni olyan államok ellen… Nem is folytatom, mert mindegy, milyen államok, népek ellen. Mindenki végiggondolhatja, milyen csereértékkel bír egy ilyen mondat a tébolyult eszmepiacon, pláne Iránban. Szeptember tizenegyedikén itt tartunk. Öt év után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése