 |
| Fotó: stop.hu Szokolay László |
Soha nem gondoltam volna, hogy valaha azon gondolkozom, hogyan lehetne a rendőröknek abban segíteni, hogy legyenek jogaik, maradjon méltóságuk. Hírlik, hogy a belügyi tárca mindent elkövet: a rendvédelmisek ne tudjanak tüntetni 16-án. Helyőrség elhagyási tilalmat vezetnek be, például. A rendvédelmi szakszervezetek elnöke, Kónya Péter megerősítette a Klubrádióban, hogy kaptak olyan jelzéseket, miszerint a rendőröket berendelik 16-ára, hogy közterületi ellenőrzéseket végezzenek és megtiltják a laktanya elhagyását.
Nem hiszem el, hogy egy olyan tárca, amelyik mindigis adott arra, hogy az emberekben tiszteletet keltsen, ilyen nevetséges, gyerekes eszközzel próbálná megakadályozni, hogy a fegyveresek tüntessenek. Vagyis: élhessenek azokkal az erősen visszafogott jogokkal, amelyek megmaradtak nekik.
Olyan lenne ez, mint amikor a szocialista néphadsereg írnoka állandóan azzal gyilkolta az idegeinket, hogy a vidéki helyőrségben a Pestre induló vonat indulása előtt tíz perccel osztotta ki az igazolványokat, amelyek nélkül nem hagyhattuk el a laktanyát. Az állomás négy kilométerre volt, tehát nem érhettük el a vonatot. Az írnok így mutatta meg, mekkora hatalma van neki. Később, amikor leváltották, mert valami lopáson kapták, megismerkedett azzal, milyen hatalom nélkül túlélni. Néha már meg is sajnáltam szegényt.
Elképzelhetetlen, hogy a belügyek minisztériumának döntéshozói a múlt század hetvenes éveinek laktanyai színvonalán éldegéljenek a hatalmukkal.
Ha mégis igaz a hír, akkor talán úgy tudunk segíteni a rendvédelmiseknek, ha egy napra önkéntes rendőrnek, önkéntes tűzoltónak, katonának állunk. (Az önkétes fegyőr vagy a közterületes kicsit furán hangzana, vámos is, de az is lehet, hogy csak az én fülemnek.)
Ha bezárják, korlátozzák, laktanyafogságban tartják nőket, akkor el kell menni helyettük tüntetni. Vagy legalább odaállni. Élőerőnek - ahogy fegyveres körökben beszélnek az emberekről.
Van olyan, hogy szolidaritás. Akkor is, ha régen elszoktunk az ilyesmitől. Akkor is, ha azelőtt eszünbe se jutott volna, hogy a fegyveresekkel is közös a sorsunk.
.
2 megjegyzés:
Nem értek hozzá, de azt gondolom megoldásnak, ha magukat a rendvédelmieket nem engedik ki a munkahelyükről, akkor tulajdonképpen a rokonaik elmehetnének, egy kitűzőn pedig jelezhetnék, hogy ők XY, ilyen és ilyen beosztású rendvédelmi nevében vannak ott a tüntetésen.
Persze, ha belegondolok, ezt végül is bárki emberfia megtehetné, csak talán a kívülállók nem tudnak neveket.
Az is igaz viszont, hogy ilyes megoldásokkal sem biztos, hogy az aljas kormányzati módszer ellen lépni lehet, mert kitelik tőlük, hogy a rokonokon (is) bosszút állnak. Jellemző példa erre a Földrajzi-név Bizottság (ha jól tudom a nevét) nem kormányzati alkalmazott tagjainak elbocsáttatása.
azért szerencsére vagyunk néhányan, akik el tudnak majd menni: nyugállományú rendvédelmisek - akiket most vissza akarnának foglalkoztatni -, betegállományban lévők, akiket nem lehet berendelni és a családtagjaink, akik huszonéve élik velünk a rendőrök, tűzoltók, katonák keserves életét megértéssel, kitartással és hatalmas tolarenciával. mert azt hitték ők is, hogy érdemes és felemelő dolog a hazánkat szolgálni...
Megjegyzés küldése