Szombaton reggel arra ébredtem, hogy jött egy üzenet a lányomtól:”Az ukrajnai ellenzék elfoglalta a Rivnei atomerőművet.” Az Oroszország hangja rádió (http://hungarian.ruvr.ru) arról számolt be, hogy “Ma reggel a "békés tüntetők" stratégiai objektumot foglaltak el - atomerőművet a Kuznyecovsyk városban. Az erőmű megrohamozása után, az aktivisták elfoglalták az adminisztratív blokkokat, felgyújtották a levéltárat és a fő szervert. Most ellenőrzésük alatt tartják a terület fő energiaforrását, de nem tudják, mit kezdjenek vele.”
Nagyon dühös lettem. Két hete ádáz vitában vagyok a lányommal, aki atomerőmű-ellenes. Én nem vagyok az, csak szeretném, ha miden fölmerülő kérdésről - a finanszírozásról is - vita lenne, akár egy éven át, mielőtt döntünk. Ha műsorok tucatjaiban vitatkoznának az erőművisták és az ellenzők, cikkek és tanulmányok százait olvashatnánk, mielőtt döntünk. Nem feltétlenül népszavazással, de a pártok meghatalmazásával.
De nem csak ez volt bajom a hírrel, hogy mekkora igaza van a lányomnak, hanem az, hogy, emlékezetem óta először azonnal az jutott eszembe, hogy na ezeket el kell pusztítani. Vagyis alig pár hete tart a gyilkolászás Ukrajnában, én máris az erőszak oldalára álltam. Mert végig gondoltam: ennél rémisztőbb és aljasabb fenyegetés nincs. Emberek milliói halhatnak vagy nyomorodhatnak meg. És kár arra gondolni, hogy dehiszen akkor ők is odavesznek. Igen, amikor a hetvenes években tanultam az emberölés mesterségét, még abból indultunk ki, hogy a másik katona is életben akar maradni, de ma már egyáltalán nem biztos, hogy nem a halálvágy hajtja. Bár talán az ukránok között kevés az iszlám harcos.
És ez nem volt elég, elkezdtem keresgélni az interneten, és azt vettem észre, hogy semmi új hír nem jött az elfoglalásról. Pedig ennél fontosabb hír nem lehet. Csak egy szélsőjobboldali oldalon jelent meg, hogy Janukovics azért mond le, mert EU-s zsoldosok törtek be az erőműbe, és megzsarolták, hogy fölrobbantják. És hogy hírzárlat van erről az egészről.
Vagyis bedőltem egy kamunak, mert teljesen elképzelhető volt. Életszerű. Szakmai szégyenem!
Miért kell nekünk ilyen hitvány világban élni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése