péntek, június 15, 2012

Emberséges ítélet

Meglepően jól fogadta a közvélemény azt a hírt, miszerint “felfüggesztett börtönre ítélték azt a férfit, aki egy 2011-es demonstráción holokauszttagadó táblát emelt a magasba”. Emellett a bíróság mellékbüntetésként eltiltotta a politikai rendezvények, demonstrációk látogatásától, továbbá kötelezte, hogy legalább három alkalommal látogasson el a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, és az ott látottak alapján foglalja össze gondolatait, vagy egyszer tekintse meg az auschwitzi emlékhelyet, vagy a jeruzsálemi Jad Vashem Emlékparkot, és írja meg a véleményét. Mint később kiderült, dolgozatát a “pártfogójának” kell majd bemutatni.
Ideje volt egy példás ítéletnek, hogy az emlékezetbűnözők értsenek belőle. De jó tudni azt is, hogy van egy bíróság Magyarországon, amelyik a világ normálisabb országainak gyakorlatát követve emberségesen bánik a bűnössel. Azzal, hogy alkalmat ad téves nézeteinek újraépítésére, ami ebben az esetben azonos lehet a közösséggel szembeni jóvátételre. Hiszen, ha szembenéz azzal, amivel emberek millióinak emlékét gyalázta meg, talán arra is képes lesz, hogy őszintén bocsánatot kérjen a túlélőktől.
Amikor  a gój motorosokkal civakodtam, és azt követelték tőlem, hogy kérjek tőlük bocsánatot, az egyik feltételem az volt, hogy menjünk el együtt Auschwitzba. Mert tudtam, akármilyen kemény fickó valaki, ha szembesül azzal, amit ott láthat, akkor is megtörik, ha náci vérmacsónak nevelték - vagy nevelgette magát. (Ma már tudom, hogy a gój motorosoknál inkább csak szerepzavarról van szó. Ugyanúgy, mint a jószívű rosszgyerekek esetében.)
Engem antiszemita környezetben neveltek, és talán ezért éreztem erős kényszert arra, hogy meglátogassam azt a kis városkát Krakkó közelében. Nem a krematóriumok, a “zuhanyozók”, a rettenetes méretek és adatok fogtak meg. A gyerekjáték halmok, a bilihegyek, a hajbálák képe égett belém. Amikor pedig megláttam a szemüvegekből álló dombot, akkor úgy kezdtek el folyni a könnyek a szememből, mint soha azelőtt.
Mindenkinek ajánlom, akit sikerült már megfertőzni, és azoknak is, akik a gyerekeik fertőzésére készülnek.
És persze: hajrá bíróságok! Hátha egyszer emberek leszünk.

 .

csütörtök, június 14, 2012

A Heti Válasz szégyene

A Fidesz-sajtóbirodalom “mértékadó” zászlóshajója havi piti 275 ezer forintért vállalta, hogy nem ír semmi sértőt a II. kerületről. És ha mégis:  "azonnali hatályú, rendkívüli felmondás joga illeti meg továbbá a megbízót, amennyiben a Heti Válasz c. hetilapban a Megbízó érdekét bizonyíthatóan sértő információ, tényközlés, hirdetés, tájékoztatás jelenik meg" - írja a Magyar Narancs.
Ezt régebben úgy hívták, hogy revolver-újságírás, a törvény üldözte, a szakma mélyaljának számított. Nem is az a meglepő, hogy a Heti Válasz kötött ilyen megállapodásokat - mert ezt eléggé régóta gondoljuk a jobboldali orgánumokról -, hanem az, hogy le is írták. Szerződésbe.
Az utóbbi hetekben cunamiszerűen özönlenek azok a hírek, amelyek arra utalnak, hogy a Fidesz-közeli világ gazdasági és politikai szereplői annyira elpofátlanodtak, hogy már a látszatra sem adnak. Ez derül ki a Közgép-, a földosztási-, a vasúti-, a hirdetési piaci-, az oligarcha-cégek pályázati nyereményjátékainak ügyeiből. Vagyis bizonyos erők annyira biztosak abban, hogy évtizedekre bebetonozták magukat, hogy föl se merül bennük: belátható időn belül valaki számonkérheti cselekedeteiket, sőt még az se, hogy az ezekről szóló dokumentumok napvilágra kerülhetnek. Most majd nem az jön ám, hogy kinek kellene lemondani, eltűnni - más önkormányzatokról is van már hír, sőt a másik sajtónaszád, a Magyar Demokrata is kezd bekeveredni -, hanem azt keresgélik majd, hogyan derülhetett fény a szerződésekre. Ki az áruló?
Semmiképpen nem szeretném, ha Borókai Gábor főszerkesztő lemondana szégyenében. Nem várható el egy olyan embertől, aki az MSZMP alfelétől, az első Orbán-kormány szóvivőségén át a sajtó-védelmi pénzbehajtóságig jutott, hogy megértse, mit művelt a sajtószabadsággal. Vigye csak végig ezt a kurzust, kösse csak a szerződéseit.
Mindaddig, amíg a Fideszből vagy a jobboldalról nem szólal meg valaki, aki mértékadóbb, mint a lapja, teheti. Arra meg várhatunk, mert ma nincs ilyen ember. Pedig nem valószínű, hogy egy egész értelmiségi tömeg személyes szerződést kötött Borókaival, Simicskával, és mindenkivel, aki valamelyik Fidesz-pénztárnál árulja a sajtó becsületét.

 .

szombat, június 09, 2012

Szívszorító hűvös

Az a lény, aki odamegy egy öregemberhez az utcán, és leordítja a fejéről a kipát - amint Pápai Gábor híven megörökítette a “Schweitzer József találkozott egy nácival, hogy ismét fiatalnak érezhesse magát” című festményén - humánetológiai értelemben semmiképpen nem lehet ember. Nem azért, mert azt ordította, hogy utál minden zsidót, hanem azért, mert megtámadott egy kilencven éves embert. Az állat bármikor rátámad a másik állatra, a saját fajtársára is. Némely állatfajták kirekesztik, akár meg is ölik azt, aki megöregedett, és elgyengült, mert már haszontalan, viszont gyönge teste is jóféle fehérjeforrás. Az ember sokezer éve megállapodásra jutott önmagával, hogy soha nem támad öregekre, gyerekekre és gyöngékre, ha ezt megteszi, akkor nem csak megvetés lesz az osztályrésze, hanem büntetik is.
Vannak aztán olyan öregek, akiket még a leggonoszabb embernek sem illik megtámadni. Mert - ha nem is mondjuk ki, mert szemérmesek vagyunk, és félünk, hogy túlzásokba esünk -, akadnak kevesen, akiket kifejezetten, közmegegyezéssel, szent, vagy szinte szent embereknek tartunk. Én kimondom, mert meg merem tenni: Schweitzer József ilyen ember. Teljességgel értehetetlen, hogy mi vehet rá bárkit, hogy a megtestesült karizmatikus szeretetreméltóságra, karizmatikus bölcsességre, a sugárzó emberségre ráüvöltsön egy marhaságot. Állatságot.
Tévedés ne essék: bárki utálhat zsidókat. Én például - most összeszámoltam - legalább ötöt kifejezetten utálok -, de kicsivel többet a legjobb barátaim között tartok számon. Aki  minden zsidót, minden cigányt, minden szingalézt utál, az esélyt se ad magának arra, hogy ember lehessen, mert egyszerűen hiányzik belőle az a gondolkodásmód, ami az embert emberré teszi.
Nincs mit tennünk. Az atavisztikus gondolkozás, ami persze túlzás, mert nem gondolkozásról, hanem olyan szintű észlelés-reagálás típusról van szó, amire egy papucsállatka is képes, egyre terjed Magyarországon. Ami azért van, mert nem léptünk föl megfelelő erővel akkor, amikor már jól látszott, hogy újra lábra kap a féktelen rasszizmus, a fasizmus, a nácizmus, a hungarizmus. Akkor se, amikor ez mind, együtt megint gyilkolni kezdett. Mivel a gyáva emberek ezrei és tízezrei nem szóltak rá az egyre hangosabb, egyre erősebb, sőt pártalakításra is képes csoportokra, most már ott tartunk, hogy a köztársaság elnökének kell figyelmeztetni, hogy a magyar nemzetet mocskolta valaki össze, és ebből baj lesz. Baj van. 
És persze az egyházak, a pártok is fölismerték, hogy ebből megint emberhalál lesz, és az utolsó pillanatban vagyunk.
Most jelzem: a zsidókat ki lehet innen szekírozni. Még pár ordítás, egy kis dulakodás, esetleg nyomaték kedvéért molotov-koktél, netán püfölés, gyilkosság, és el fognak menni. De mielőtt erre rászánnák magukat a mi derék antiszemitáink, javaslom, hogy szíveskedjenek elutazni Nagyváradra. Nézzék meg a belvárosát. Egyre szebb, szépen, sorban teszik rendbe a Trianon előtti virágzó kultúra épületeit. Rovásírással még nincs kiírva semmi, de magyarul igen. Ha egy jó vezetőt kapnak, megtudják, hogy a virágzó magyar kultúra ragyogó épületei miről híresek. Nincs egy talpalatnyi hely, ami nem a magyar szellem ragyogásáról szólna. De a végén a látogató akkor is rájön, ha senki nem mondja neki, hogy ez az egész szecessziós ékszerkultúra nem jöhetett volna létre zsidók nélkül. Akiket szinte egy szálig kiirtottak.
Mondom, csak ezt kérem, mert tudom, hogy egy auschwitzi látogatás megterhelő lenne lelkileg - menjenek el Nagyváradra, ha meg akarják érteni, mi lesz a magyar városokból, ha elűzzük a zsidókat. Egy különös, ragyogó temető, ami ugyan megtelik élettel, de valami mindig hiányzik belőle, hacsak nincs megfelelő képességünk a szellemlátásra. De előre szólok: a kísértetek közelében mindig szívszorítóan hűvös van. Ha valaki nagyon érzékeny, ezt Budapesten is érezheti. Pedig van itt még párezer zsidó, és egyet közülük Schweitzer József néven szeretünk.


Pápai Gábor festménye


 .

szerda, június 06, 2012

Így

Napok óta arra vártam, hogy jön a hír: összeült a Fidesz központ bizottsága, majd a párt frakciója, és mentális alkalmatlanság miatt leváltotta Orbán Viktort, miután miniszterelnökhöz méltatlan módon végképp komolytalanná tette Magyarországot az EU és az IMF-tárgyalásokon. Ezzel rontotta a befektetői bizalmat, sokmilliárdos veszteséget okozott a gazdaságnak, a lakosságnak, különösen a devizaadósoknak. Arra a beszédre gondolok, amelyben kijelentette, hogy el kell utasítani az EU által javasolt válságkezelést, ám ezt a diplomácia "táncrendje" miatt úgy kell előadni, "mintha barátkozni szeretnénk".
Természetesen nem ült össze a Fidesz kemény magja. Sőt egyetlen egy fideszes - vagy KDNP-s - politikus vagy rangos jobboldali értelmiségi nem akadt, aki ki mert volna állni, hogy kimondja: Orbán alkalmatlan, amortizálódott, illő tisztelettel, érdemei elismerése mellett el kell küldeni pihenni.
Ehelyett szemrebbenés nélkül betonoznak, hatalmat persze, építgetik az államot, lehetőleg olyanra, hogy ha - egyáltalán nem véletlenül - át kell adni a kormányzást a Jobbiknak, akkor az már a készbe üljön, a komfortos diktatúrába, ne kelljen tovább fáradni forradalmi átalakításokkal. Nem hiába ült egy polgári kör ólmelegében Orbán és Vona. Fává nőtt az ott kelt mag.
Pár napja, amikor Magyarország elnöke cselből külde vissza a Lex Klubrádiót, azt gondoltam, ha cinikus módon megint elfogadják, akkor bármi megtörténhet. Az új büntető törvénykönyvben még nem szerepel ugyan a halálbüntetés bevezetése - korán javasolta a Jobbik -, de bármikor bevezethetik. Sőt, ha úgy gondolják, hoznak egy felségsértési törvényt, visszamenőleges hatállyal, és aki sértőt írt, mondott vagy gondolt Orbánról, azt kivégzik.
Mondom: bármit megtehetnek. Bármit. Minden készen van a totális diktatúrához. Az EU majd hüppög, ejnyebejnyéz, Orbán meg azt mondja, hogy ja hát ez csak átmeneti, egy-két év, mert rendet kell teremteni. “Akkor jó!”- mondja majd az EU - “Már azt hittük, hogy komoly a dolog”.
Aki okos, lassan csomagol. Amíg nyitva a határ.
Évtizedeken át nem értettem, hogyan történhetett meg ezzel a néppel az, ami 1944-ben, aztán 1949-ben, aztán 1957-ben megtörtént.
Így.

.

hétfő, június 04, 2012

Hitleres a könyvemről

Azt hiszem, az internetes karrierem csúcsára jutottam! Tőkés agitpoposai igazi, sok munkás hitleres filmet készítettek a könyvemről!

vasárnap, június 03, 2012

Pápai és a jogutód

Pápai Gábor magáról
A Jobbik följelentette Pápai Gábort egy rajza miatt. A jobb sorsra érdemes Szőcs Géza államtitkárt ábrázolja, abban a történelmi pillanatban, amikor szétengedi Nyírő József hamvait. A szöveg meg az, hogy "Porszennyezés egészségügyi határérték felett". Mert hogy ez “egyértelműen a gyászoló magyarság önbecsülésébe kíván tiporni az írófejedelem emlékének megsértésével.”
Azt leszámítva, hogy a majdnem hatvan éve elhunyt író halála miatti összmagyar gyász vagy nem volt, vagy elmúlt, mire fölcseperedtem, mert nem emlékszem rá, és ma sem érzékelem, a fejedelmi hamvakkal valói idétlen állami bohóckodás kicsit többet árt a “magyarság” önbecsülésének, mint ez a rajz, amelyik arról szól, hogy egy szálasista hamvainak hurcibálása megfertőzi magyar-magyar és ráadásul a román-magyar viszonyokat is. De hiába magyarázom ezt egy olyan pártnak, amelyik ahelyett, hogy a rendőrségre szaladgál árulkodni, eldönthetné végre, hogy horthysta vagy szálasista. Mert vagy-vagy. A Kövér is eldönthetné. És Szőcs is, hogy mibe keveredhet.
(Jelzem: mi arra is emlékezünk még, amikor a Jobbik jogelődje - parlamentjének tagja ezek szerint egy fejedelem volt - “eljárást” indított szerkesztőnk, Mónus Illés ellen. Nem élte túl. Talán Pápai élve marad, legalább a börtönben, mert nincsenek itt a németek.)
"Porszennyezés egészségügyi határérték felett"


 .

péntek, június 01, 2012

A módosult Orbán

Szóval a  középosztály olyan, mint a pornó: nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, az biztosan tudja, hogy ez az. Ezt bírta kijelenteni két éves kormányzása értékelésekor Orbán Viktor. Azóta kiderült: a dumát egy bizonyos Potter Stewart amerikai főbírótól lopta.
Így, belemondta a világba. Amúgy ennél súlyosabbakat is. Olyanokat beszélt, amik valami olyasmit mutattak, hogy bizony nagyon föl van dobva: “Magyarnak lenni egyet jelent a győztességgel”, meg hogy szerinte el kell utasítani az EU által javasolt válságkezelést, ám ezt a diplomácia "táncrendje" miatt úgy kell előadni, "mintha barátkozni szeretnénk". 
Egy pillanatra államférfinak képzeltem magam és arra gondoltam, hogy a mi kell ahhoz, hogy sorsdöntő diplomáciai tárgyalások közepette ilyesmiket harsogjak. Tudatmódosulás. Azt hiszem. Vagy élettani, vagy mesterséges.
Vissza a pornóhoz: pár hete még alulról nyitott középosztályról beszélt. Eddig arra gondoltam, Orbán arra gondolt, hogy ez az alulról nyitottság azt jelenti: van bejárat az alsóbb osztályoknak. Mondjuk a panelproliknak, hogy fideszesen mondjam. Persze én arra gondoltam - erről írok már hetek óta egy dolgozatot, hogy fölülről hullunk ki a nyíláson. 
Most akkor képzeljek el egy mindig győztes, barátkozó magyar nőt, aki alulról nyitott, és én pottyanok belőle?

 .

csütörtök, május 31, 2012

Kiegészítő konzultációs kérdések

A tozsdeforum.hu képe

Egyetért Ön azzal, hogy a Fidesz-KDNP koalíció a hatalom kizárólagos birtoklására törekszik?

Egyetért Ön azzal, hogy a fékek és ellensúlyok kiiktatása rendkívül veszélyes és bármikor társadalmi robbanáshoz vezethet?

Egyetért Ön azzal, hogy azokat a politikusokat és képviselőket, akik visszamenőleges hatályú törvényeket hoztak, egy ciklusra ki kell zárni a politikai életből?

Egyetért Ön azzal, hogy a hatalommal és a joggal cinikus módon visszélve hozott törvényeket - beleértve az alaptörvényt - el kell törölni akkor is, ha a választások után nem alakul ki kétharmados koalíció?

Egyetért Ön azzal, hogy a magányugdíj-pénztárakban összegyűjtött megtakarítások államosítása a joggal való különösen kártékony visszaélés volt, ami emberek százezreinek jövőjét tette tönkre?

Egyetért Ön azzal, hogy az egykulcsos adó csak a gazdagok érdekeit szolgálja, és emberek millióit taszítja szegénysorba?

Egyetért Ön azzal, hogy az állam és a kormány elsőszámú kötelessége, hogy a szegényeket és elesetteket szolgálja, és amennyiben erre alkalmatlannak mutatkozik, akkor minden lehetséges és törvényes eszközzel le kell váltani?

Egyetért Ön azzal, hogy rosszabbul élünk, mint két éve, és ez elsősorban a kormány kül- és gazdaságpolitikájának következménye?

Tisztelettel:

 .Andrassew Iván nemzeti konzul

szerda, május 30, 2012

Megint Pime

“2012. május 31-én 17 órakor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Bp. V. Szalay u 10-14.) épülete előtt tiltakozunk a politikai antiszemitizmus megjelenése, az iskolás korú gyerekek megfertőzése ellen” - írja a Nagy Imre Társaság közleményében. És azt is, hogy “Wass Alberttel, Szabó Dezsővel és Nyirő Józseffel az antiszemitizmust tette kötelezővé a magyar iskolákban a kormány.”
Aligha valószínű, hogy a kormányzat visszavonul egy ilyen tüntetés hatására, és átgondolja, mit cselekszik. Nekünk viszont ki kell dolgozni egy stratégiát: mit tanítunk szülői felelősséggel a saját gyerekeinknek ezekről a tananyagi emberekről a hatalom ellenében? Volt már ilyen a kádári időkben. Nekem Pime bácsikám mesélt a valóságról.
Várom, hogy mit lesz kötelező tanulniuk például Wass Albertről. Ha kiderül, írok pár mondatot arról, hogy szerintem mit kell tudni róla. Kicsi még a gyerekem ahhoz, hogy Ágoston Vilka könyvét a kezébe adjam. Persze megnézem, hogy tanulnak-e valamit a giccsről, és arra építem majd a mondanivalómat. Mert az tűrhetetlen, hogy egy giccsőrről a gyerekem ne tudja, mitől az. Szomorú, hogy a kormányzat arra kényszerít, hogy idő előtt beszélgessek vele arról a mágiáról, amelyik gyanútlan kiskölyköket fertőzhet politikai számításból. Az ilyen hatalomnak nem lehet jó vége.

 .

kedd, május 29, 2012

Megint az úgynevezettek

Miután az úgynevezett alaptörvénybe beletették, hogy az élet a fogantatás pillanatától védendő, várható volt, hogy az úgynevezett keresztény úgynevezett demokraták az első adandó alkalommal beleszólnak abba, hogy miképpen lehet abortusza egy nőnek. Majd ők előírják, hogy tablettás az nem jó, hanem inkább legyen a kaparókanál - ameddig lehet -, mert akkor majd félnek a nők, nem felelőtlenkednek. Egy olyan párt gondolja meghatározni, tilalmazni az élet dolgait, amelyik emberemlékezet óta nem mérette meg magát, tehát semmiféle legitimitása nincs - hacsak az nem, hogy Orbán bábozgat velük. Ehhez képest valamilyen fura, erőszakos megátalkodottsággal írják elő,  milyen lehet büntetlenül az identitásunk, mit kell tanulnunk az iskolában, mi kell nekünk hit és erkölcs dolgában, ahogy azt is, hogy nem az orvosok mondhatják meg, mi a jó a szerencsétlen asszonyoknak, hanem majd ők. Amennyi energiát a nemi szerveink környékén való matatásra költenek, annyival akár a fogamzásgátlásra is megtaníthatnák az ifjakat - bár az szintén tilos. Egyházilag.
Az abortusz nélkülük is elég borzalmas dolog. Ha majd egyetlen vallásos nőnek sem lesz szüksége rá, mert betartja a kicsi párt parancsait, akkor szóljanak, mert csakugyan közfigyelemre számíthat karizmatikus mivoltuk.

***
MásTudtam, hogy valaki egyszercsak arra emlékszik majd, hogy látott engem Nagyváradon Tőkés László feleségével. >>> Tőkés-ügy
 .

hétfő, május 28, 2012

Megint abszurd

Már megint olyan hétvége volt, amikor egész nap figyelni kellett a híreket: nem lesz-e valami beláthatatlan időre ránk telepedő nyomorúság abból, ami Nyírő József újratemetésével kapcsolatban történik?
Le kell szögezni: illik teljesíteni minden utolsó kívánságot. Ha valaki a szülőföldjén akar nyugodni, akkor azt. Ez azonban családi ügy. 
A rajongóknak joguk van egy temetésen jelenlétükkel megtisztelni azt, aki nekik sokat jelent. Ez az olvasók és az írók dolga, akik vagy figyelembe veszik az író irodalmon kívüli “munkásságát”, vagy nem. Magukkal kell elszámolni.
Az országgyűlés elnöke mondhatja, hogy magánemberként vesz részt egy másik államban olyan dísztemetésen, amelyet a magyar országgyűlés alkalmazottai - abszurd kelet-európai tragikomédiába illő részletekkel - készítettek elő. Ám csak akkor magánember, ha csöndesen álldogál valahányadik sorban: a családtagok, az irodalmi élet, a helyi lakosság képviselői mögött. Ha politikusként van jelen, és úgy is beszél, akkor ezzel azt is kifejezheti, hogy a nyilas parlamentet, amelynek az író képviselője volt, jogelődnek tekinti. Lelke rajta.
A kérdés: a magyar állami részvétel nagyszabásúskodása és az erre adott román válaszok - szintén abszurd - kicsinyeskedése erősíthetik-e egymást olyan hullámmá, ami mindenkinek csak árthat? És kinek jó ez.

 .

csütörtök, május 17, 2012

Áderra várva

Minden nap könnyebb lesz az életem: mostantól egy ideig Hollókőre se kell mennem. Nem szeretnék olyan vidéken mászkálni, ahol annyira túldelejezett agyú polgármester uralkodik, aki hajnalban azzal pattan ki az ágyból, hogy majd ő megoldja ennek a Klubrádiónak a dolgát, és máris szalad törvénykezni. Azt találja ki, hogyan kell megszüntetni azt a skandalumot, hogy a bírók jogerősen a rádiónak adnak igazat, jogsértést állapítanak meg a nagyon korlátlannak tervezett médiatanács ellenében. Vagyis szembeköpik a hatalmat, nyilván bosszúból, mert a hatalom meg őket akarja szolgává alázni.
A megoldás: ha törvénytelenséget találtak a bírók, azt szépen törvényerőre kell emelni, ráadásul - természetesen! - visszamenőleges hatállyal. És az ilyen embert Kövér László nem viteti ki bilincsbe verve a parlamentből.
Aztán már csak ki kell találni valami olyan passzust, hogy az a rádió ideiglenes sugárzási engedélyt se kaphasson.
Egyre növekszik a gyanú, hogy Orbán Viktor annyira haragszik a Klubrádióra, hogy ha kell az ország minden becsületét odadobja, hogy befogja a mikrofonját.
Nem gondoltam volna, hogy ezer hazai és nemzetközi figyelmeztetés után ország-világ előtt ennyire nyíltan meg meri csúfoltatni az igazságszolgáltatást, a törvénykezést, a visszamenőleges hatály tilalmát. De, csakazértis! Még az IMF-tárgyalások végét se várják meg, mert a görög kínok miatt most úgyse ránk figyel a világ. Van nagyobb baja is, mint egy rádiócska.
Úgy alakul majd, hogy az alkotmánybíróság, ha akarna se szólhasson bele ebbe a villámgyilkosságba. Mire szólhatna, a Klubrádió már beleporlad az éterbe, vagy mibe.
Csak egy dologgal nem számolnak: új elnöke van Magyarországnak. Olyan ember, aki szent ígérettel köszönt a népére alig egy hete: nem fog mindent aláírni.
Ha ezt a halmozottan mocskos, nyilvánvalóan aljas trükksalátát átengedi, ha enged Orbán Viktor személyes, mérhetetlenül pitiáner vadászhajlamának, akkor egyetlen pillanat alatt Schmitt Pál teljesjogú örökébe lép. És ott is marad. 
Most megmutathatja. Nincs veszteni valója. Legföljebb Orbán nem hívja meg valami pereputtyos horgásztóhoz kolbásztöltésre.
És kerülnie kell egy ideig Hollókőt. Nehogy schmittesre delejeződjön.
Pápai Gábor rajza


 .

hétfő, május 14, 2012

Horthy hullámán

Pápai Gábor rajza

Egy magyar ember végre nem hazudik: kimondja, hogy azért emelnek Horthy-szobrot, mert így akarják fölkelteni az érdeklődést egy szegény kis falu iránt. Nem ám antikommunizmus meg Trianon, hanem azért kell fölpattanni a lovastengerész-kultusz hullámára, mert akkor gyönnek a népek, először csak mindenféle maskarákban avatni, aztán meg zarándokolni. Az lenne a legjobb, ha Dániel Péter minél később próbálná leönteni piros festékkel, a gój motorosok cserébe őt akarnák leönteni, szintén pirossal, és itt táboroznának a bokorban, hogy lessék, mikor jön a vereslelkű ügyvéd. Erre már lacikonyhát lehet építeni, meg tán még valami melegkonyhás kocsmát is Horthy kedvenc vadételeivel, plusz kellene egy emléktárgy-bolt, ugye, ahol mindenféle nácikelengyét is lehetne kapni. Az asszonyok már horthys asztali áldást hímeznek, és a fröccsöntő Szabó bácsi is nekiállt valami meglepő lovasfigurának.
Zseniális! Megjegyzem: Matolcsy úr tankönyvébe is bekerülhetnek, ha az ideológiamentes unortodox artisztikus praktikusságot úgy teljesítik ki, hogy a falu másik végére Kádár szobrot emelnek! Mert akkor a főtéren látványos összecsapások lehetnének. Arra meg már VIP erkélyes szállodát is lehet húzni. 
Most jó magyarnak lenni! Föllendülés lesz.

 .

vasárnap, május 13, 2012

Hergeljen és bevéssen

Csak az nem veszi észre, aki nem akarja, hogy a Jobbik nevű párt az utóbbi időben példátlan nyomulásba kezdett. Nehéz lenne elhinni, hogy nem központi utasításra radikalizálódnak. A parlamenti vérvádazás, a hisztérikus Novák Előd fölszólalásai, a jogvégzett Gaudi-Nagy nyilvános vélekedése arról, hogy az EU-n kívül is lehetnénk, sőt, a - hangsúlyozom! - jogvégzett Gaudi-Nagy már arra is összeállt Zagyva György Gyulával, hogy az istentagadókat is büntessék, ne csak a melegeket. Aztán még közterületen megtámadták Schiffer képviselőt, és meg ne feledkezzünk: már ott tartanak, hogy a magyarellenes - ja nem: biszexuális - vagy mifene Faludyt ne vegyék be a tanrendbe, hanem Tormay Cécile-t. (Aki szintén biszexuális volt, csak ezt nem tudták róla. Olyan ez, mint amikor valamelyik zseni azt javasolta, hogy József Attilát azért ne tanítsák, mert öngyilkos lett és az olyan ember nem érdemli meg, hogy a gyerekek elé kerüljön. Helyette persze Wass Albertet kellene. Az ádáz javasló nem tudta, hogy ő meg agyonlőtte magát.)
Mindegy. Nem csak akciózásban emelték a szintet, nem csak azt engedik meg maguknak, hogy az egyik tagjuk géppisztollyal - bár még csak vak tölténnyel - lövöldözzön ünnepségen, aztán “kitartás”-sal köszönjön el híveitől, hanem arra erősítenek, hogy most már magyar holokausztról kell beszélni, mert az egyik jeles szónokuk szerint a cigányok 1000-1500 magyar embert öltek meg az utóbbi húsz évben. 
Most arról ne beszéljünk, hogy mekkora pofátlanság sok százezer ember iparszerű állami kiirtását összehasonlítani két évtized mocskos gyilkosságaival, mégiscsak az a fő kérdés, hogy honnan ez az adat. Mert az biztos, hogy például a rendőrségtől ilyenhez nem lehet jutni, hiszen tilos a rasszista számolgatás.
A statisztika az mondja, hogy Magyarországon az utóbbi húsz évben 3500-4000 embert ölhettek meg. De számoljunk négyezerrel. Igenám, de tudjuk, hogy a gyilkosságok több, mint fele a családon belüli erőszak következménye. Vagyis legalább 2000 embert a rokona ölt meg. Számoljunk ennyivel, pedig, ha hozzávesszük a közeli baráti emberöléseket,  valamint az úgynevezett szituatív gyilkosságokat - amikor például megmérgedünk és agyonütjük egymást -, akkor ez jóval magasabb: hetven százalékra tehető a nem anyagi haszonszerzés reményében elkövetett gyilkosságok aránya. Ebből az következik, hogy a cigányok ezerötszáz áldozatából 1050 maga is cigány, családon belüli erőszak áldozata, illetve spontán halálos végű veszekedés cigány áldozata - hiszen többnyire ők is egymás közt békétlenkednek.
Hacsak nem úgy van, hogy a sápadtarcúak egyáltalán nem ölik egymást sem a családon belül, sem csak úgy, fölindulásból, viszont a cigányok se - egymást - hanem csakis azokat, akik nem cigányok. De akkor meg a szónok alulbecsülte a cigányok pusztítását - akiket nyilván a rablógyilkosokkal azonosít. Mert ha levesszük a rablógyilkosok áldozatait - ami az emberölések nagyjából 30 százaléka -, akkor csak 1200 meggyilkolt ember marad. Vagyis a szónoknak akkor hihetünk, ha föltesszük, hogy húsz év alatt az összes rablógyilkosságot cigány követte el, és cigány csak sápadtarcút ölt meg vadállati módon a kis jószágaiért. (Bárki fejben összeszámolhatja, hogy csak egy-két  hónapon belül hány olyan gyilkosság volt, aminek a közelében sem járt cigányember.)
Elég hülyének kell lenni ahhoz, hogy ezt a “magyar holokauszt” dumát valaki elhiggye. Természetesen számbűvészkedésem csak nagyjából megalapozott. Mindössze csak azt akartam megmutatni, hogy érdemes számolgatni, amikor valami fergeteges adatot mond nekünk egy fergeteges szónok a fergeteges pártjából. Mert semmi más célja nincs, mint az, hogy hergeljen és bevéssen. Jó lesz az a polgárháború kirobbantásához. Hogy a hülye, hiszékeny ember ne a jobbikos pártházhoz menjen először kapával meg kaszával, hanem inkább a cigánysoron keresgéljen gyilkolni valót. Micsoda mocskos ország lett ebből, Istenem! Micsoda ócska vidék.


 .

szombat, május 12, 2012

Tarlós úr figyelmébe

Olvasom: kéményseprés díjával megegyező pótdíjat lesznek kötelesek fizetni azok a budapesti ingatlantulajdonosoknak, akik nem engedik be az előre bejelentett időpontban a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (Főkétüsz) munkatársait. 
Szerintem senki nem kötelezhet arra, hogy bármelyik cég képviselőjét munkaidőben fogadjam, de van itt más, érdekesebb kérdés is.
Éveken át becsöngetett hozzánk egy kéményseprő, a feleségem beengedte, kért egy pohár vizet, és amíg ő a csapnál volt, a kéményseprő bement a háztartási kuckóba, aztán kijött, hogy minden rendben, és kiállított egy számlát olyan 5000 forintról. Egyszer otthon voltam, és megfigyeltem, mit csinál. Egy mobiltelefonnyi készüléket fölemelt, ráirányította a kazánra, leolvasta, és ennyi. Mondtam neki, hogy szerintem ezért túl sokat kér. Azt mondta, ez a törvény.
A rendes évi karbantartó szerelőket - már hármat - megkérdeztem, hogy mit mér szerintük a kéményseprő. Azt mondták, hogy semmit, mert ez egy olyan zárt rendszerű kazán, amiből nem jöhet ki káros anyag.
Fölhívtam a Főkétüszt, hogy ehhez mit szólnak. Azt a választ kaptam, hogy igazam van, semmi szükség a mérésre, de ez a törvény.
Milliárdokat szednek be így, törvényesen, lényegében munkátlan sétálással. 
Nevetséges.

 .

péntek, május 11, 2012

Déri János

Szerdán elmentem a Déri Jánosról elnevezett díj átadására, a huszadikra. Az utcán, odafelé menet azon gondolkoztam, hogy ha lenne erőm kérdezgetni az embereket, vajon hányan emlékeznek rá. Nem az idősebbek, hanem az olyan harminc évesekig, vagyis két generáció. Hogy tudják-e: volt itt egy pasi, aki született zseniként volt az ország kedvence? Érdemes-e azoknak mesélni róla, aki nem tudják, ki volt? Azoknak meg, akik tudják, minek. Talán a személyes emlékeket. Például: életének vége felé, amikor fél tüdővel hazajött Németországból, a kicsi fiam elé rúgta a labdát. Úgy fél óra után mondtam Jánosnak, hogy talán nem ez a legkedvezőbb alkalom a focizásra. Azt mondta: csak nem gondolod, hogy hagyom magam legyőzni? Én meg azt, hogy ha hagyod magad a gyerektől, talán egy másik küzdelemben elfeledkeznek rólad, vagy ezt beszámítják. Nem számították. Ha élne, még mindig fiatal lenne ahhoz, hogy népfelkiáltással a televízió örökös tagjának válasszák. De legalább sunyi módon hátba se tudnák rúgni azzal, hogy megfosztják ettől a címtől. Bár hülyeséget beszélek, hiszen az elsők között rúgták volna ki. Túl sok esze volt a médiajobbágyi sorshoz.
Marad az emlékezés. Remélem, húsz év múlva is. 
(A díjat Parti Nagy Lajos kapta. Méltán.)

 .

csütörtök, május 10, 2012

Hülyeségszámláló

A világ bízni akar Orbán rendszerében. Ha a legkisebb remény mutatkozik, erősödik a forint, aminek nem csak a svájci frankosok örülhetnek, hiszen például az autóval közlekedők is. Lássunk csodát: rövid idő alatt képes akár húsz forintnyit esni a benzin ára. Persze vannak ennek egyéb világgazdasági összefüggései, de aligha tagadható, hogy hatásuk van a jó híreknek is. Ez az, amit folyamatosan - néha arra gyanakodhatunk, hogy néha tudatosan ütemezve -, szinte rossz gyerekek módjára, valami csakazértis-alapon rontanak le a fideszes politikusok. Amint van valami remény arra, hogy  a gazdaságunk legalább stabilizálódik - például elkezdhetünk valami tárgyalásokat az IMF-fel -, máris jobban jár az a kisember, vagy kis zember, akiről most már minisztérium is lesz elnevezve. Balog miniszter kiírhatna egy pályázatot olyan internetes számlálóra, amelyik azt mutatja, hogy a hülye politikusi nyilatkozatok mibe kerülnek. Aki fölvett mondjuk tízmilliót frankban, megnézhetné, hogy például egy Kósa-odamondás az adott hónapban mit vitt a háztartásból. Mindezt persze benzinre és egyebekre is vetítve. Hátha tanulnának belőle. (Ez a szoftver jó nemzetgazdasági haszonnal eladható lenne, most például a görögöknek.) De az se baj, ha az ellenzéki pártok rendelik meg szakemberektől.

 .

kedd, május 08, 2012

Cellaforradalom

Goya: Bolond
a rács mögött

Végülis jó nekünk, lelkiekben is: hálásak lehetünk azoknak a fideszeseknek, akik - miután nyilván látatlanban, de végig semmiképpen nem gondolva - törvényerőre vagy mifenére emelték a rendkívül súlyos szabálysértési büntetéseket, észrevették, hogy azok rendkívül súlyosak. Most kezdeményezték az enyhítést. Az igazi baj persze az, hogy az egymilliót kereső, húszmilliós luxusautóban szabálytalankodó ugyanannyit fizet, mint a minimálbéres trabantos. Amíg az egyiknek a százezer forintos bírság is semmiség, addig a másikat ez gyakorlatilag tönkreteszi. A legnyomorultabbaknak marad a közmunka vagy a leülés lehetősége. Ha ehhez hozzávesszük, hogy “érzékenységfejlesztő tréningre” küldik a nógrádi rendőröket, mert a megbírságolt biciklisek 97,2 százaléka roma, akikre húszezres büntetéseket szabtak ki a csengő hiánya, vagy elengedett kormánnyal biciklizés miatt, és arról se feledkezzünk meg, hogy büntettek már meg cigányt azért, mert nem volt hólánc a talicskáján, akkor van még finomítani a forradalmi kormányzáson.
A történelemben ritka az olyan forradalom, amelyiknek nem az igazságosság és a szabadság kiterjesztése a legfőbb célja, hanem a nép sanyargatása. Nem is fülke, hanem inkább cellaforradalomnak mondanám az ilyet.

 .

hétfő, május 07, 2012

Sose lehet tudni

Marastoni:
Nő tükör előtt

Az unokám most érettségizne, kétségbe is estem nagyon, mert elfelejtettem fölkészíteni, hogy mire vigyázzon, mit dokumentáljon, mert sose lehet tudni. Szerencsére abban az iskolafajtában, ahova ő jár, van még egy plusz év, így bőven lesz idő kioktatni.
Legelőször is, föltétlenül tudja meg, hogy az érettségiztetők milyen pártállásúak. Ezt szépen írja föl, írassa velük alá, mert később emlékeznie kell arra, hogy olyan pártba nem léphet be, amelyikben a bizottság valamelyik tagja, pláne az elnök tagoskodott. Mert akkor lesz sutyorgás. (Remélem eddig még nem lépett be titokban sehova.) 
Az se elég ám, ha kap valamiből osztályzatot! Ne legyen rest, minden egyes szám mellé két tanút tegyen, aláírással, szig. számmal, címmel, rendesen, mert ha politikus lesz, még azt is számlával kell bizonyítani, hogy az uzsonnáját nem lopta. 
Ha bármikor úgy érzi, hogy jobb jegyet akarnak adni neki, mint amilyet érdemel, azonnal szóljon, tegyen vallomást írásban, tanúztassa és adja be az elnöknek. (Elismervényről nem megfeledkezni!) Mert nehogy valami kis pletyka legyen arról, hogy a világhírű apja miatti megbecsülésből vagy a hülye terrorista nagyapjától való félelemből fölfelé kerekítették.
Jó, hogy van még egy évem, hogy mindent, körültekintően kitaláljak.

 .

vasárnap, május 06, 2012

Új könyvem


Egész életemben röstellni fogom, hogy ezt a könyvet nekem kellett megírnom. Sajnálom, de hazafias kötelességem volt. (A hét közepétől kapható a boltokban.)

péntek, május 04, 2012

Küzdelem a normálisért
PÁROS INTERJÚ Czeizel Barbara | Andrassew Iván
(Hompola Krisztina) >>> NOL

Teknős Miklós képe

Orbán és a bojkott

Repin: rettegett Iván
és a fia, Iván

Miniszterelnökünk hamarosan olyan konfliktusokba kerül, amelyeket csak az ő trükkjeivel lehet megoldani. Egyre-másra mondják le az államfők a május 11-12-ére tervezett jaltai csúcstalálkozót, mert nem tűrik tovább, hogy Ukrajnában Julia Timosenko volt kormányfőt börtönben tartják, nem gyógyítják emberhez méltó módon, sőt még meg is verték.
Megteheti-e Orbán, hogy nem küldi el új államfőjét, vagy esetleg Kövér Lászlót veti be, aki ugyan nem államfő, de ha május 9-én indul el, akkor még ideiglenesen mégis az, hiszen Áder csak egy nap múlva lép hivatalba? A kérdés persze nem az, hogy mekkorát trükközhet Orbán, hanem hogy mit gondol leszámolási példaképéről, Janukovics elnökről, aki most ugyanúgy tartja Timosenkót, ahogy ő szeretné a politikai ellenfeleit. Gyurcsányt és Bajnait mindenképpen. Ha nem élnénk a schengeni határ nyugati oldalán, ő ketten már legalábbis vizsgálati fogságban sanyarognának Sukoró ürügyén. Így aztán kicsit hamiskás lenne, ha az orbánista vezetők bármelyike finnyáskodva távol maradna Ukrajnától. 
Ennél sokkal mélyebb emberi tragédia, hogy a nyugati politikai vezetők - miniszterelnökök is - egymás után jelentik be, hogy bojkottálják a foci Európa-bajnokság ukrajnai mérkőzéseit is, amelyeken nyilván nem csak miniszterelnökként, hanem felcsúti akadémikusként is rész akart venni. Aligha lehet elképzelni nagyobb csapást Orbán számára, mint az, ha nem ülhet ott páholyának legjobb oligarcháival a meccseken. (Most nem vetheti be azt a bájosan tréfás furfangot, amire nem is olyan régen erősen gyanakodtunk: egy óriási vuvuzela mögé bújik, miután jól elhitette a néppel, hogy Bulgáriában van.)
Jó orbános trükk lenne - cselből persze, mert őszinteséget ebben az ügyben semmiképpen nem várhatunk tőle - ha azt mondja, hogy ő és emberei csakis azért mászkálnak Ukrajnába, mert a meccsek adrenalinfelhőjében háttértárgyalni akarnak a gyönyörű, ám mégiscsak bűnös asszony szenvedéseinek enyhítéséről. Ha aztán nem sikerül, akkor lehet hivatkozni, hogy lám, még a legerősebb nemzetközi nyomás is hasztalan: meg kell tanulnunk, hogy az EU senkit nem zsarolhat jogi és politikai ügyekben.

 .

kedd, május 01, 2012

Gyurcsány és a túlspilázók

Tamm: Két galamb

A Hír TV és a jobboldali sajtó totális támadásba ment át Gyurcsány Ferenc szakdolgozata ügyében. Pár napja még profinak mondtam azt, ahogy kiderítették: Gyurcsány sógora ugyanolyan című dolgozatot írt négy évvel korábban, a folytatás azonban celebes hírműsorra emlékeztet. Szakmailag: ahelyett, hogy a karakter-rombolásban maradtak volna a lengetett gyanú hetekig használható állapotában, nem bírtak ellenállni a dokumentumozásnak. Találtak egy szakdolgozat-bírálatot, amelyből arra lehet következtetni, hogy Gyurcsány műve számos ponton megegyezik a volt sógor írásával. Ez is ügyes, ám számos kérdést vet föl.
A jobboldali sajtó “rekonstruált” szakdolgozatról beszél, ami erősen félrevezető, hiszen egy kurta szakvéleményből aligha lehet rekonstruálni, vagyis dolgozatot eredeti állapotába visszaállítani. A Hír tévé legfőbb bizonyítékként azt hozza, hogy Gyurcsány dolgozata csak 1978-ig hoz adatokat, ami ugye “nem véletlen”, hiszen a sógor is akkor fejezte be kutatásait. Azt már elfelejtik idézni, hogy a bíráló ezt írja: csak “egy-egy vonatkozik az azóta eltelt időszakra”. Ez legalábbis azt bizonyítja, hogy Gyurcsány nem lopta el egy az egyben a sógori dolgozatot.
A bírálat sehol nem ír arról, hogy Gyurcsány nem tartotta be az idézés és a hivatkozás szabályait, tehát könnyen lehet, hogy teljesen korrekt módon idézett a fölhasznált sógori alapanyagból.
Mindebből következik a kérdés: kinek lehetett érdeke, hogy Gyurcsány dolgozatai eltűnjenek? Vagyis az kiderüljön, hogy idézett a sógorától, ám az nem, hogy ezt korrekt módon tette-e. Ebben az összefüggésben kínos az a - nem hírtévés - hír, miszerint a dolgozatok egyetemi őre kormányközeli képviselő. Az is erősen kontraproduktív a karakterrombolásban, hogy a Hír tévések minden jel szerint “exkluzív szerződést” kötöttek a volt sógorral, aki csak a “baráti kérdezőknek” hajlandó válaszolni. Olyanokra, hogy igaz-e, hogy például alkoholproblémái miatt számos gondja volt az életben, sőt a törvénnyel is szembekerült. (Szomorú, de aki ilyen ügyben megnyilatkozik, az efféle kérdéseket is kaphat.)
A tanulság: karaktergyilkolásban a túlspilázás amatőr dolog. Növeli a nézettséget, de előnyt ad a célszemélynek.

 .

vasárnap, április 29, 2012

Gyurcsány és a koszlatók

Franz Marc : Nagy kék lovak
A karaktermarcangolásban vérprofi hírtévés kollégák - kiváló munkával - kiderítették: Gyurcsány Ferenc - bár más szakra - ugyanarra a főiskolára járt, mint egykori sógora, és ugyanarról a témáról írt szakdolgozatot, ugyanazzal a címmel. És persze ez rettentő gyanús. Pláne, hogy a szakdolgozatok eltűntek. Mielőtt valaki magát megnevezni nem kívánó tanút találna arra, hogy Gyurcsányt látta ólálkodni a könyvtár környékén, jó előre szólni: ez legföljebb hangulatkeltő motívum gyanánt vethető be.
Le kell szögeznünk, hogy nem lehet kettős mérce: ha Gyurcsányról kiderül, hogy sógora dolgozatát forrásmegjelölés nélkül “törzsanyagként” használta, netán egy az egyben lemásolva sajátjaként adta be, akkor el kell tűnnie a politikai életből. Akkor is, ha ezt nem ötven évesen, magas rangú közférfiúként, hanem huszonévesen a sokezer trükköző diák egyikeként tette. Akkor is, ha nem doktorit írt, hanem egy kis “szakdogát”. 
Másrészt föl kell hívni a karakterkoszlatók figyelmét: ennek a finom munkának sok ügyes eszköze lehet, de valami nem hiányozhat: a bizonyíték. A HVG.HU a Schmitt-ügyben az első pillanatban bizonyítékkal állt elő: nyilvánvaló volt, hogy a köztársasági elnök lopott. Ezzel szemben a Hír TV csakugyan érdekes összefüggésekre lel, ám az összehasonlító szövegelemzéssel adós. (Selmeczi Gabriella is korán nyilatkozott, és korai volt a tüntetés is Gyurcsány háza előtt.)
Amíg előállnak a bizonyítékkal - nem az ólálkodó Gyurcsányról, hanem a szakdolgozatokkal - addig talán érdemes megfontolni: akármilyen laza diák volt, annyi ravaszságot föltételezzünk róla, hogy nem ad be egy dolgozatot ugyanazzal a címmel négy év után ugyanazon a főiskolán, mint a sógora, ha az erősen vagy minden elemében lopott. Hiszen nagy valószínűséggel olyan tanár kezébe kerülhet - akár bírálatra, vagy csak betekintésre is - aki olvasta a másik dolgozatot, vagy tud arról. Pillanatok alatt lebukhat akkor is, ha valaki a cím szerint keresgél a katalógusban.
Vagyis tovább kell kutatni, mielőtt kikiáltjuk, hogy Gyurcsány már afféle későkamaszként is legalább akkora csaló volt, mint Schmitt meglett férfiként. A karakterfosztogatás még a szakdolgozatírásnál is piszmogósabb munka.

 .

szerda, április 25, 2012

Kövér László állapotai

Mednyánszky
László: Szerbiában

Bár főszerkesztőnk kimerítően és pontosan reagált Kövér László szavaira, nem hagy nyugodni, hogy milyen kérdéseket vet föl, ha Kövér úr nyikhaj, senkiházi, utolsó tollforgató terroristáknak csúfolhatta azokat az újságírókat, akik teljesítették kötelességüket és az ország népe elé tárták az igazságot: Schmitt Pál lopott. Bukásáért nem a plagizáló volt elnököt, hanem az újságírókat gondolja felelősnek. A HVG.HU főszerkesztője szerint Kövér úr feszült lehetett, ezért nem gondolta át, mit mond.
Az a baj, hogy az ideiglenes magyarországelnök szinte állandóan feszült, ami nem abban nyilvánul meg, hogy tikkel vagy malmozgat az ujjaival, netán a körmét rágja, hanem mond valami olyasmit, amit kulturáltabb körökben taplóságnak, bunkóságnak, búrparasztságnak szokás gondolni. Szinte minden családban vagy baráti körben előfordul ilyen ember: ha szeretjük, valami gyógyászhoz tereljük, aki aztán jó szóval, főzetekkel vagy gyógyszerekkel kihozza kínos állapotából.
Igenis kell beszélni arról, hogy Kövér úr szemmel láthatóan és füllel hallhatóan horpadt mentális állapotban van, és igenis az országgyűlés tagjainak kötelessége lenne illő tisztelettel fölvetni: tartozna azzal, hogy egy orvos csapattal megnézesse magát. (Nyilván nem a Semmelweis Egyetemről, hiszen vélhetően Kövér úr számára az ottani professzorok is veszedelmes fölforgatók, netán terrorsegédek.) Vegyék azt is figyelembe, hogy Kövér úr rövidesen saját fegyveres erő fölött rendelkezik majd, amely nem csak az országgyűlés épületében, hanem a saját házunkban is erőszakot alkalmazhat ellenünk.
Ha egy ilyen vizsgálat után a konzílium azt hozza ki, hogy Kövér László teljesen normális, tehát alkalmas az országgyűlés elnöki tisztére, akkor is marad kérdés.
Ha komolyan azt gondolja, hogy egyrészt egy lopáson kapott elnök elnök maradhat, másrészt az újságírónak - és minden állampolgárnak - nem hazafias kötelessége, hogy egy vezető politikusról a következmények mérlegelése nélkül leírja, kimondja, az ország népe elé tárja, ha olyan igazságot tud meg róla, amely fölveti a méltatlanság gyanúját, akkor még nagyobb a baj. Akkor Kövér László erkölcsi értelemben alkalmatlan. Ha ugyan érti még valaki, hogy ez mit jelent.


vasárnap, április 22, 2012


Sebaj
Kondor Béla:
A Mennyország
meghódítása
A strasbourgi emberi jogi bíróság döntése ellenére is kitart a kormány a vörös csillag nagy nyilvánosság előtti használatának tilalma mellett, noha a bíróság arra kötelezi a magyar államot, hogy fizessen kártérítést a csillag viselése miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének. 
Itt arról van szó, hogy a munkásmozgalom “létező szocializmus” előtti jelképeit lehet-e ugyanúgy tiltani, mint a fasizmus - egy eleve csak gonosz célokkal induló rendszer - jelképeit. Nyilvánvaló az európai válasz: nem. Ez ugyanolyan, mintha bármikor is betiltották volna a kereszt ábrázolását csak azért, mert a szintén jószándékú kereszténység nevében kereszténynek nevezett lények elképesztő bűnöket követtek el - és nem csak nagyon régen, hanem például Horthy rendszerében is. (Ez még Sztálin és Rákosi alatt sem történt meg, noha a vallás, mint “népópium” teljes kipusztítását gondolták helyénvalónak.)
A Fidesz tehát újabb frontot nyit. Nem is tehet mást egy horthystáskodó egypártállam, amelynek szenthárom vezetője közül a legmorcosabb már Nagy Imre szobrának a parlament közeléből való eltávolításáról elmélkedhet. (A bal karját is levágná, ha nem lenne macerás, hogy ne emlékeztesse a múltjára.)
Sokba lesz ez nekünk. Sebaj, van még hely a számlán.

 .

péntek, április 20, 2012


Sztáréletem botrányos titka
Magnasco:  A kereszt állítása 
Azt hiszem, karrierem csúcsára jutottam: tegnap így hirdette magát a Heti Válasz: “Újabb botrány: Hol szerezte diplomáját a szocik sztárszerzője?”
Kellett néhány perc, mire rájöttem, hogy ez én vagyok, meg azt is, hogy Schmitt Pál bukása miatt kellett lebuknom, bosszúból. Véletlenül olyanokkal, mint a kiváló Friss Róbert, Nádas Péter vagy Selmeczi Tibor barátom.  Életünk szégyenletes titkát fürkészték ki: jártunk a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre, én a szociológia-filozófia szakra. (Mindig beleírom minden nyilvános önéletrajzomba, így tudták kioknyomozni a Kikicsodából.)
Úgy tesznek, mintha újságírói végzettségem sem lenne. (Amikor fölvettek az Újságíró Iskolára, jött egy ember és gratulált: “Megkezdheti tanulányait a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen.” “De én nem oda jelentkeztem!” “Nem baj!”)
Végig jártam. Örömmel. A pártállam ideológiai és politikai alapjaira voltam kíváncsi ugyanis. (Mostanában megint kitűnően használható a tudásom.) Kiváló tanárok előadásait hallgattam. 
A lap azok közé sorol, akik “mindkét korszakban megtalálták a számításukat”. A rendszerváltásig csak üzemi újságíró lehettem, a könyveim nem jelenhettek meg. Fölajánlották, hogy amennyiben belépek a pártba, szerkesztőt csinálnak belőlem. Nem léptem be. 
Javaslom az oknyomozó kollégának, kérdezze meg Borókai főszerkesztőtől, hogy ismer-e olyan hülyét a Heti Válasz szerkesztőségében, aki csak azért nem lett MSZMP-tag, mert a párt megszűnése előtti utolsó pillanatban jelentkezett. Ha megmondja, ki az, írja bele a lapba.
“A nap idézete” rovat helyett legyen itt a “mértékadó” Heti Válasz súlyosbító körülményre utaló megjegyzése Dömény Jánosról, aki szintén lebukott: “... néhány hete lelkendezve köszöntötte a Népszavában Göncz Árpádot.”

 .

csütörtök, április 19, 2012


Dániel Péter börtönbe megy
Galimberti Sándor:
Tabán
Gyülekezési joggal való visszaélésre hivatkozva 70 ezer forintos pénzbírsággal sújtotta Dániel Péter ügyvédet a rendőrség. Néhány - a felvételek szerint többnyire már nem kamaszkorú asszony társaságában - március 17-én úgynevezett flash mobbal, villámtüntetéssel - vagyis jogszerűen, mert az nem engedélyköteles  - tiltakozott a Hősök terén a gárdistaavatás ellen. Rendőrségi kérdésre magára vállalta, hogy ő szervezte a békés tüntetést. Ha nem fizeti be a büntetést, azt harmincöt nap elzárásra változtatják. 
Dániel Péter most majd áristomba vonul annak érdekében, hogy politikai fogolyként így demonstráljon egy elképesztő abszurditás ellen.
Szembesíti a világot azzal, hogy a magyarországi hatalom valamilyen háttéralkuban van a betiltott újnáci rohamosztagok gazdájával, a Jobbik nevű párttal, így azok - amúgy a Fidesztől is tanult - jogi cselekkel azt csinálnak, amihez kedvük van. Helyettük azokat bünteti, akik ezellen tiltakoznak.
Ha Magyarországon demokrácia lenne, Pintér tábornok látogatott volna a  Hősök terére, és utasítást adott volna a gárdisták azonnali begyűjtésére. De a hatalom ma jobban fél Dániel Pétertől, mint a gárdistáktól. (Amúgy minden oka meg is van erre.)

Az üggyel nem függ össze, de mégis:

Magyarország Bírósága 700 ezer forint kártérítésre kötelezte Rózsa Mihályt - akivel egyébként szinte soha semmiben nem értettem egyet -, mert nagyon megbántott egy Tomcat nevű rendkívül érzékeny lelkű pólóárust, aki még soha senkit nem provokált, nem bántott és nem is ütött meg. Mivel Misit ez a büntetés gyakorlatilag tönkreteszi, arra kérek minden jóakaratú embert, hogy csatlakozzon a "700-an 1000-et Rózsa Misiért!" mozgalomhoz. >>> 700-an 1000-et


 .

szerda, április 18, 2012

Fontos kérdések

Jan Olis: Elegáns kártyázó társaság

Kaptam egy csomó levelet a tegnapi “elnöki interjú pályázatomra”: könnyű gúnyolódni az általam egyébként nagyra becsült, bár a Schmitt-interjúval kétségkívül kicsit rossz irányba siklott Obersovszky Péteren, de inkább írjam le azt, miket kérdeznék valójában Áder Elnök Úrtól, ha megengedné.
- Elnök Úr, gratulálok a megválasztásához! Az ellenzék távolmaradása az aktustól arra utal-e, hogy Ön nem az egész népet képviseli?
- Azért jelölte Önt Orbán Viktor, mert megértette, hogy vagy visszaállítja a demokráciát, vagy megbuktatja az Unió és a NATO, és ő nem a demokráciát választja? Az Ön dolga az lesz, hogy jogi csűrcsavarokkal kármentse a Fidesz hatalmát és érdekeltségeit? Ha a nép nyilvánvaló többsége követeli, leváltja Orbánt?
- Ha Orbán a szorítóból úgy próbálna kimenekülni, hogy kilépteti az országot az EU-ból, akkor kollaborál ebben, akkor is, ha Ön szerint sem lehet ez a magyarok érdeke?
- Elődjéhez hasonlóan Orbán kérésére azokat a törvényeket is aláírja, amelyek nyilvánvalóan jogellenesek, és szinte biztosan nem felelnek meg közös hazánk, az EU szellemének?
- Ha Orbán politikája miatt lázadás tör ki Magyarországon - mint főparancsnok - elrendeli a fegyveres erők bevetését?
- Mégegyszer gratulálok az elnökké választásához, és elnézést kérek, hogy ebben az ünnepélyes pillanatban csak a fontos kérdéseket tettem föl.

 .

kedd, április 17, 2012

Pályázatom elnöki interjúra

Georges de LA TOUR:
Pásztorok imádása

A nemzeti izé, ami mostanában a közszolgálati műsorszolgáltató, komoly bajban van, mert ki kell választani, ki készítsen interjút Áder Jánossal magyarországelnöki beiktatása után. Ha nem veszik tiszteletlenségnek, pályáznék a következő kérdésekkel:
- Kedves Elnök Úr, megengedi, hogy örömmel szólítsam így?
- Ön azt mondta, hogy tisztelettel és alázattal vállalja el a jelölést. Ugye nem állunk távol az igazságtól, ha feltételezzük, hogy komoly lelkiismereti tépelődés után vállalta el Magyarország elnökének méltóságát?
- Gondolom, megnyugtatta, hogy kétharmados - mondhatnánk, történelmi jelentőségű - többséggel választották meg. Ez persze nem csoda, hiszen például Kósa Lajos már a jelölésének órája után kijelentette, hogy most éppen olyan elnökre van szüksége az országnak, mint Ön. Milyen elnök lesz Ön?
- Jól értelmezem, hogy Önre, tisztelt Elnök Úr azért esett a kormánypártok választása, mert Ön a legalkalmasabb az új alkotmányos rend, a nemzeti együttműködés rendszerének megszilárdítására?
- Az EU parlamentjében töltött évek tapasztalati segítik Önt abban, hogy a Miniszterelnök Úrral vállvetve vezesse magyar nép gyarmatosítás elleni küzdelmét?
- Örömmel olvastam, hogy Kósa alelnök úr szerint Önnek nem kellene Göncz Árpádra hasonlítani. Nehéz feladat lesz ezt elérni?
- És végül engedjen meg egy személyes kérdést: mekkora áldozatot hozott azzal, hogy hazájának legmagasabb szintű szolgálatát választotta?
- Köszönöm, hogy ebben a haza életében rendkívüli pillanatban válaszolt a kérdéseimre.

 .

hétfő, április 16, 2012

Kotkoda és a demagóg

Giotto: Szent Ferenc a madaraknak prédikál

Ezt mondta a vérdemegóg Orbán: „furcsa, hogy az unió inkább a tyúkketrecekkel és a tyúkok életminőségével foglalkozik, mint az emberekével”.
Egyszer láttam egy filmet arról, hogy a kínaiak eltörik a kutyák lábát, amikor az éttermekbe szállítják őket, a konyhakész macskákat pedig élve nyúzzák. A narrátor a végén azt mondta: ne vessük meg a kínaiakat, mert ők egymással is így bánnak.
Nekem egyszer volt alkalmam tojásgyári sétára. A csöpp fémketrecekben hármasával ücsörögtek a tyúkok, levágott csőrrel  - hogy ne tudják egymás csipkedni. Egyetlen célja volt életüknek: tojják halálra magukat, és a termék sérülésmentesen jusson ki alóluk. Pokoli állapotok között tartották őket. Megtehették, hiszen a tyúknak nem kell kert, szemétdomb, csipegetnivaló zöld ahhoz, hogy tojást tojjon. Honnan tudtak volna ilyesmiről az emberek, ha erről nem volt szó a Kukori és Kotkodában?
Lehet, hogy a Tízparancsolatból az Isten kifelejtette, hogy “köteles vagy a rád bízott, téged tápláló állatok boldog életéről és fájdalommentes haláláról gondoskodni”, de talán csak azért, mert megfeledkezett a gonoszságunkról.  Szerencsére fölismerjük magunkban: ma már tisztességes asszony nem vesz magára olyan bundát, amit ketrecben nevelt állatról húznak le.
Ne nagyon röhögcséljünk azon, ha az EU nem csak az emberi jogokért áll ki. Jó lenne, ha soha nem készülne el az a kínai horrorfilm, amelyik arról szól, hogy mi miképpen bánunk az állatokkal. És egymással.

 .

szombat, április 14, 2012

Szembesítés

Abadia: Mihály arkangyal

Közismert az a jelenség, hogy a bajba kerülő ember, például akkor, amikor összeomlik a háztartása, a házassága, végveszélybe kerül a munkája, egyszercsak mentálisan összeomlik, és úgy tesz, mintha nem értené, hogy mi történik vele. Így volt ez a múlt héten Schmitt Pállal, most meg Orbántól Martonyiig a teljes kormánnyal. 
Volt egyszer egy szomszédom, akiről kiderült, hogy folyamatosan terrorizálja a családját, elissza és elsportfogadja a pénzét, bajok vannak vele a munkahelyén is. 
Mivel amúgy köztiszteletben álló, jó szakember volt, munkahelyi cirkuszai miatt nem rúgták ki azonnal, hanem a főnöke megkérte, hogy menjen el egy hónapra egy kis regenerálós, fizetésnélküli szabadságra, és gondolkozzon el. Szinte ugyanaznap a felesége is közölte vele, hogy átmenetileg az anyjához költözik a két gyerekkel, mert elegük van a folyamatos basáskodásából. Ő is azt mondta, hogy gondolja végig.
Mivel szinte minden szomszédjával jó viszonyban volt, eljutott addig, hogy átmeneti kölcsönt kért a számlák kifizetésére. Mivel mi, a szomszédai egymással is jó viszonyban voltunk, megbeszéltük, hogy kitől mennyit kért, és azt is, hogy megpróbálunk közösen beszélni vele. Arról, hogy csak annyit adunk, amennyi a túlélésre elég. Meg kell értenie, hogy a számlák kifizetésében szívesen segítünk, de azt ne várja tőlünk, hogy a piát is mi fizessük. 
Nyár volt, lehívtuk bográcsozni, és meglepően bátran elmondtuk neki, hogy megbeszéltük a dolgát, segítünk rajta, de meg kell értenie, hogy kérünk tőle pár dolgot. Az ehavi számláira összedobjuk a pénzt, de aztán már csak akkor segítünk, ha rendbe teszi a viszonyát a családjával, a felesége visszaköltözik, ő pedig megint dolgozik. Ne sértődjön meg, figyelni fogjuk, mert úgy gondoljuk, hogy a barátok nem arról ismerszenek meg, hogy együtt hejehujáznak, hanem arról is, hogy egymás szemébe merik mondani az igazságot.
Pár percig letaglózva üldögélt a tűz mellett, aztán elkezdett ordítozni velünk. Hogy mit képzelünk magunkról. Hogy nem is érti, mit akarunk tőle.
Mondtuk, hogy csöndesüljön, mégegyszer elmondjuk, pontosítunk: ne igyon - a leszokás nem reménytelen, mert alig két hónapja süllyedt az ádáz iszákoskodásba -, ha ez sikerül, el tud járni rendesen munkába, ott sem fog folyamatosan civakodni az emberekkel, pénzt is keres rendesen, ráadásul el sem issza, nem képzeli azt, hogy totónyereménnyel lehet kibújni a bajból, és így rendbe jöhetnek a dolgok. Értse meg: a saját tönkretételében nem tudunk segíteni, és abban sem, hogy megnyomorítsa a feleségét és a gyerekeit. 
Fölpattant és azt kérdezte: komolyan azt várjátok tőlem, hogy ígérjem meg, rendes ember leszek, mert másképp nem segítetek rajtam?
Igen, pontosan ezt szeretnénk. Bízunk benned, mert szeretni való, kedves embernek ismertünk meg, szeretünk, ezért felelősek vagyunk érted. Nem akarjuk, hogy tönkremenj és megnyomorítsd a családodat.
Aljasak vagytok, mondta, és otthagyott minket.
Két hétig csönd volt, alig láttuk. Aztán egyszer véletlenül összetalálkoztunk az utcán. Nem is köszönt, hanem helyette az arcomba kiáltotta, hogy nem is értem, mit akartok tőlem. De fura módon nem torzult el az arca, hanem mosolygott.
Mondtam neki, hogy vasárnap délután megint bográcsozunk, jöjjön le, ha akarja, mégegyszer elmagyarázzuk.
Meglepő módon lejött. Még meglepőbb módon a feleségével és a gyerekeivel. Bejelentette, hogy két hete, miután szembesítettük a valósággal, abbahagyta az ivást. Egy kortyot se ivott, és nem is hiányzik. A jövő héten visszamegy dolgozni. Minden rendben lesz. És köszöni, hogy szóltunk, észhez térítettük.
Ez a történet persze most azért jutott eszembe, mert van olyan, hogy egy ország teljes vezérkara kerül ilyen helyzetbe. Hogy nem érti, mit akarnak tőle. Pedig dehogynem.
(Klubrádió, Hetes Stúdió)

 .

csütörtök, április 12, 2012

Politikai fajtalanságok

Kisfaludy Károly: László király
a cserhalmi ütközetben

A Jobbik új alkotmánymódosító salátatörvényében ez van: bár Magyarországon mindenkinek joga van a békés tüntetésekhez, a "homoszexuálisoknak" ne legyen. Ez kicsit összecseng azzal, hogy a rendőrség pont a melegfölvonulást nem engedélyezi. Nem lepődnék meg, ha egynémely egyházak finom nyomást gyakorolnának a Fideszre, hogy ezt fogadják el. Meg azt is, hogy például az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki „más azonos nemű személlyel folytatott szexuális kapcsolatot (fajtalanság), illetve egyéb más szexuális magatartászavart nagy nyilvánosság előtt népszerűsít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Vagy: öt évig is áristomban sínylődhetne az, aki „a fajtalanságot vagy más szexuális magatartászavart írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján reklámozza vagy ilyen cselekményben közreműködik". Elzárással vagy 150 ezer forintos bírsággal sújtanák azokat a meleg párokat, akik például kézen fogva mennek az utcán.
Nekem meg az van a fejemben, hogy börtönbe kellene rakni a jobbikos vezéreket és képviselőket nagy nyilvánosság előtt, bűnszövetkezetben, folytatólagosan elkövetett politikai fajtalankodásért. Amíg nem késő. Már késő. A szocialisták idején kellett volna. Amikor a Jobbik alelnöke kijelentette, hogy a cigányság a zsidók biológiai fegyvere.
Bár a vérvádas parlamenti beszéd dolgában a Fidesz, sőt a KDNP is fölismert végre némi kis veszélyt, aligha valószínű, hogy a melegek rémisztgetése ne lenne kedvükre. Ez egy nagyon finom kampánytéma, hiszen látszólagos egyetértés mutatkozik a társadalomban meleggyűlölet dolgában. A ravasz politikusok csak arról feledkeznek el, hogy a hangadó “buzivadászok” túlnyomó többsége látens, öngyűlölő homoszexuális. (Ép lelkű ember nem keres gyűlölnivalót.)
A rendőrségi tilalom is abba az irányba mutat, hogy a Fidesz ugyan húsz évre tervezi magát a hatalom bebetonozásának dolgában, ám közben olyan társadalmat hoz létre, amelyikben a Jobbiknak csak át kell venni a hatalmat, és azonnal a kész náci állam közepébe pottyanunk. Akkor már kicsit késő lesz ezt fölismerni, mert együtt üldögélnek majd a melegekkel meg persze a szocialistákkal. Mert lesznek még praktikus jobbikos törvényjavaslatok.

 .

hétfő, április 09, 2012

Orbán kozmosza

Csontváry: Fohászkodó
üdvözítő

Az ünnepek arra is jók, hogy otthon vagy templomokban, beszédek hallgatásával, fontos intelmek olvasásával, családi és baráti beszélgetésekkel próbáljuk karban tartani világnézetünket. Jó alkalom ez a politikusoknak is, hogy interjúkban mutassanak irányt népüknek. 
Orbán is kihasználta a lehetőséget: jó nagyokat mondott az Új Embernek, a katolikusok mértékadó hetilapjának. 
Mivel ma már egy európai forradalom vezetőjének gondolja magát, szükségesnek találja a kereszténynek nevezett kórus élszólistájaként kijelenteni, miszerint minden európai értékvita mélyén a keresztény gyökérkérdés húzódik meg. Ezt halljuk már évek óta egyházi körökből. Lehet erről diskurálni, ám ha Orbán keresztény értékalapúnak tekinti a saját kormányzását, a visszamenőleges hatályú törvénykezéssel, a fékek és ellensúlyok, vagyis minden lelkiismereti tényező kiiktatásával, az elesettek sanyargatásával, vagy éppen egy lopós-hazudós elnök erkölcsi védelmével, akkor nagy a baj, mert fogalma sincs a kereszténységről. 
De nyilván ilyeneket köteles mondani az, aki azt képzeli, hogy a hatalmát tanításukról megfeledkezve támogató egyházak erkölcsi erejét államhatalmi erővel lehet visszaállítani, ahelyett, hogy előbb a keresztények szereznék vissza megkérdőjelezhetetlen tekintélyüket.
Az viszont már mélyebb mentális értékelést érdemel, miszerint a hit, a vallás és a teremtés rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik. Mert állítólag ezt mondta. Márpedig ilyet emberemlékezet óta nem mondott épelméjű politikai vezető. 
Mi van a tudománnyal? Eddig úgy képzelhettük, hogy a tudományt azért adta Isten az ember fejébe, hogy az megbizonyosodhasson a kozmosz isteni rendjéről, most meg az derül ki, hogy a kozmoszban nincs Isten? Mit szeretett volna mondani Orbán? Mit is üzent a tudósoknak?
Miért természetes nálunk - Édentől nagyon keletre, vagyis Isten háta mögött -, hogy a Bölcs Vezető karbantartott világnézet nélkül merészel hit és tudomány dolgában kinyilatkozatni? A kérdés az, hogy Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként föl meri-e tenni nyilvánosan azt a kérdést, hogy “Miniszterelnök Úr, miket tetszett már megint összeböszmélkedni?” 

 .

csütörtök, április 05, 2012

Távoltartási kérelem

Semmi kedvem már a Schmitt-ügyről írni, de sajnos úgy néz ki, hogy a kereszténydemokraták kezdenek elborulni, amire viszont kötelességem figyelmeztetni, hiszen felelős kormányzóerőről van szó. Már azon is fölvisongtam, amikor Pálffy képviselő úr arról nyilatkozott, miszerint Schmitt Pál keresztény emberhez méltón döntött, amikor lemondott. Jó, jó, gondoltam: a karaktergyilkolásban (V. Parancsolat: “Ne ölj!”) oly buzgó és tehetséges kereszténykedők azt képzelik magukról, hogy a föltámasztásban ugyanolyan jók, mint a porig gyilkolásaban. Áhítatos népségüknek meg elég csak annyit mondani, hogy “keresztény”, és ha az írva vagyon, akkor az elég is. Bár ízlésem szerint bármit lehet mondani egy emberről, aki még lemondása előtt egy perccel sem képes annyit mondani, hogy elnézést kér, hibázott, csak azt nem, hogy keresztényi. Mert az onnan ismerszik meg, hogy a Tíz parancsolat szerint él, de ha ez nem sikerül, akkor bevallja a bűnét, bocsánatot kér, és még bűnbánatot is tart.
Most meg már odáig fajult a dolog, hogy egyenesen Jézushoz hasonlítja Schmitt Pált a KDNP. A párt tatabányai szervezete szerint ''Különösen szomorú, hogy az országnak egy nagytekintélyű intézménye, a Semmelweis Egyetem ölti magára Pilátus szerepét, hiszen a plágium vád, amely alapján Schmitt Pál erkölcsiségét, tekintélyét az írástudók alá kívánták ásni, már régen megdőlt''.
Azt leszámítva, hogy ezek a keresztények bizony hazudnak (VIlI. Parancsolat: “Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!”.), hiszen feketén-fehéren kiderült, hogy Schmitt Pál egyszerűen lopott , ráadásul istenkáromlók is (II. “Isten nevét hiába ne vedd!”), hiszen Jézus a Szentháromságban valóságos isteni mivolttal bír. 
Káromlás ez azért is, mert Jézus, szemben Schmitt Pállal sohasem lopott (VII. “Ne lopj!” ) soha nem hazudott (VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!) sőt arra sincs följegyzés, hogy mások jószágaira szemet vetett volna (X. “Mások tulajdonát ne kívánd!”).
Lassan olyan állapotba jutunk, hogy meg kell kérnünk Orbán Viktort, hogy gyerekeink érdekében most már ne csak az erkölcs- hanem a hittantól is szíveskedjék távol tartani a kevély kereszténydemokratákat. És ezt egyáltalán nem viccből kérem.

 .

szerda, április 04, 2012

Tudatállapotok

Tegnap egy kis irgalmat kértem Schmitt Pálnak, mert úgy gondoltam, hogy aki lemondott, azon itt Európában nem illik örömtáncot ugrabugrálni. Pláne, ha módosult tudatállapotában föl sem képes fogni, mi történik vele. Több száz baloldali és liberális olvasó küldött a pokolba. A legfőbb érvük az, hogy amikor Schmitt Pál a Fidesz-bulldózer alkatrészeként aláírta az emberek tízezreit megnyomorító törvényeket, akkor benne sem volt egy szemernyi irgalom sem. 
Biztos igazuk van. Bár tovább kellene lépni, mert a harci bulldózer sem állt le egy pillanatra sem. Csakugyan: mennyivel volt bűnösebb az utóbbi évek joggal való visszaéléseiben Schmitt Pál, mint Kövér, Áder vagy éppen Szájer? Vagy részt vettek a törvény-, netán az alaptörvény-gyártásban, vagy eltűrték, hogy Orbán arcátlanul visszaéljen törvényesen szerzett kéthatmados parlamenti többségével. Azért ezek a nevek jutottak eszembe a több száz fős politikai bűnszövetkezetből, mert ugye most ők a lehetséges Schmitt-utódok, legalábbis találgatási szinten. Még a hatalomhoz közel állók is azt vélik, hogy Orbán - szintén módosult tudatállapotában - úgy gondolhatja, hogy leginkább ők testesítik meg a nemzet egységét, tehát nagyonis megfelelnek a Magyarország elnökére vonatkozó alaptörvényi követelménynek?
Csakugyan annyira beszorult Orbán a nemzeti együttműködés centrális erőterének közepébe, hogy csak a Fidesz Központi Bizottságából válogathat? Nincs olyan köztiszteletben álló ember, aki beülne zárlatos elnöki villamosszékbe, amelyben bármikor bárki porig éghet? Csakugyan nincs egyetlen egy ember se a legalább ötmillió fölnőtt magyar között, aki nem csak arra jó, hogy olvasatlanul írjon alá, hanem esetleg arra is, hogy legalább kérdései legyenek, ha úgy tetszik, a nép nevében?
Egy hete azt írtam, hogy aki Orbán rendszerében elfogadja az államfői jelölést, az arról tesz tanúbizonyságot, hogy alkalmatlan a posztra. Ez nyilván csak akkor igaz, ha Orbán nevezi ki. Megtehetné, hogy konszenzust keres, mert valóban komolyan gondol valamiféle konszolidációt. És tudja azt is, pontosan, hogy ezzel sokat emelhetne Magyarország megítélésén.
Hacsaknem ez is mindegy már ebben a szégyenletes erkölcsi végjátékban.

 .

hétfő, április 02, 2012

Irgalom és bocsánat

MTI Fotó: Beliczay László

Schmitt Pál tragikomikus országlása úgy ért véget, ahogy méltó volt hozzá: kínosan, keservesen. Őszintén sajnáltam. Végülis legyen bennünk irgalom, lássuk meg azt is, hogy egy öregember áll előttünk, akinek szégyenbe omlott a szépen fölépített élete. Ennél magasabbról ennél mélyebbre zuhanni nem lehet. És értsük meg: a szervezet, az agy, a lélek védekezik. Elhiszem róla, hogy föl sem tudja fogni, hol hibázott. Ahhoz, hogy életben tudjon maradni, szüksége van arra, hogy másokra kenje a felelősséget. Csak azt kívánom neki: Isten segítse abban, hogy újra megszerezze a doktori címet. Neki is jár az esély és a bocsánat.
Hiányoltam viszont a parlamenti rituáléból Orbán Viktor megszólalását. Miután Kövér Lászlón azonnal látszott, hogy - igen tévesen - azt képzeli, hogy Schmitt lemondásával a Fidesz is visszanyerte becsületét, és máris fölényeskedhet, Orbán megtehette volna, hogy fölsétál a pulpitusra, és azt mondja, hogy “én kérek elnézést”, vagy úgy, hogy “bocsánatot kérek”. Ez biztos nagy teher, de az is elég lett volna, hogy “bocs”, hogy népieske legyen.
Mindenki tudta volna, mire gondol. Most várhatjuk, mikor megy Bulgáriába, hogy onnan küldjön tízmillió kedvesen elnézést kérő képeslapot a nemzeti konzultáció jól bevált keretében.

 .

Fodor Ákos: ECCE HOMO

Fenyegetésük
mulatságos. De ahogy
félnek: megrémít.

Népszerű bejegyzések