A melegfelvonulás betiltását követeli Ékes Ilona fideszes képviselő és több civil szervezet. Mert szerinte az alkalmas arra, hogy félelmet, visszatetszést keltsen a zemberekben, és veszélyezteti a kiskorúak fejlődését. Szerinte a tavalyi rendezvényt megzavaró súlyos atrocitások bizonyítják, hogy a felvonulás megtartása az idén is a közrend, a közbiztonság és az ifjúság egészséges fejlődésének sérelméhez vezetne.
Ezen az alapon az összes állami ünnepséget be lehet tiltani, hiszen az utóbbi években azokon a Fidesz és bizonyos „civil szervezetek” tevőleges, hallgatólagos vagy utólagos támogatásával folyamatosan jelen volt az erőszak, ami visszatetszést keltett a zemberekben, szó nem lehetett közbiztonságról, ami ártott a gyerekeknek.
Nem kellene a homofóbiára játszani, a Jobbikot előzni szavazatkapirgálás közben. Különös tekintettel arra, hogy évekig hiába vártunk a Fidesz betiltó intelmeire a melegekével szemben valóban igazi veszedelmet hozó rendkívül gusztustalan fölvonulások dolgában.
Elárulom: jómagam sokmindenben visszataszítónak találom a melegfelvonulást, hiszen engem is homofóbnak neveltek. De elmegyek, hogy védjem őket, mert azt is tudom, hogy nem kellenének ilyen demonstrációk, ha nem lennének olyan intézményes homofóbok, mint a magyar jobboldal, amelyik folytatná egy legalább tíz százalékos kisebbség évezredes jogfosztását.
Az meg aztán egyenesen botrány, hogy a Fidesz olyan emberre bízta a homofób szószólóságot, aki ezt a másságot „mentális sérülésnek” nevezi, sőt azt mondja, hogy ki lehet gyógyítani ezeket a betegeket. Jó, hogy nem tervezi a kényszergyógykezelésüket! (Talán majd az Orbán-Vona-kormány ezt is fölveti.)
Úgy látszik, Ékes Ilona bejelentése túlságosan bornírtra sikerült, mert a Fidesz elhatárolódott tőle. Így gondolják a jórendőr-rosszrendőr trükkel megnyerni a nácikat is meg a melegeket is.
Pitiáner, gusztustalan, embertelen.
4 megjegyzés:
összemosás...
próba
Szomorú tény, hogy azt a rendezvényt, amely a szinte karnyújtásnyira lévő Bécsben népünnepély, Budapesten botrány, gyűlölködés, brutalitás kíséri. Különösen azért, mert ez az alkalom is lakmuszpapír, amely megmutatja, a tagságtól függetlenül, milyen távol vagyunk még Európától. E (és más!) feudális attitűdöket egyértelműen az engedi tovább rombolni errefelé, hogy álszent módon képtelenek vagyunk megbeszélni fontos, velünk élő és megosztó témaköröket.
Különösen lehangoló, hogy változatlanul azok közül is sokan csöndben vannak, akiknek kezdeményezniük kellene a fekélyek kezelését. Az állam, a politikusok, az egyházak nem lehetnek jelen a családok vacsora asztalánál, de alakíthatják az oktatást, a pedagógusképzést, alkothatnának bölcs törvényeket, szólhatnának valóban a szeretet és a megértés hangján a gyülekezethez, és ami legalább ennyire fontos: a tiltakozások első sorában kellene vonulniuk, amikor azért ront rá az ostoba, előítéletes tömeg valakikre, mert nem kedvükre valónak merészeltek születni.
A bizonyára kiváló pedigrével rendelkező fideszes honanyának pedig van egy rossz hírem. Amennyiben szép nagy rokonság veszi körül, könnyen előfordulhat, minden tíz-tizenötödik családtagnál „hibázik” valami. Az ne lepje meg, hogy nem mutatják meg igaz valójukban önmagukat. Nyilván nem szeretnék, ha kezelésbe venné őket.
Egyébként az lenne furcsa, ha éppen Magyarországon maradna el a felvonulás. Viszont kétségtelen, jól át kellene gondolni, mi az elérendő cél? Javítani az elfogadottságon, vagy nem az utcára, inkább a hálószobába illő jelenetekkel érveket szolgáltatni a felvilágosodás buzgó ellenségeinek, az „árjáknak”?
És ha Ékes Ilona holnap vakbuzgóságában kijelenti, hogy mégiscsak a Nap forog a Föld körül, akkor mi van? Az ostobaság kérem, az ostobaság! Mint az az érv is, amivel a FIDESZ védekezik a saját képviselőjével szemben, miszerint ő a magánvéleményét mondta. Inkább azon kéne elgondolkodnunk, hogy milyen hülyének is néznek bennünket! Vajon ki az az együgyű, aki elhiszi, hogy Ékes a pártvezetés, a pártvezír tudta nélkül dob be egy ilyen - jobb (vigyázat, nem jobbik) helyeken -, több szempontból is szalonképtelen baromságot.
És megfontolásra ajánlom Ékes Ilona képviselőasszonynak a következőt:
amint azt tudjuk, a mások gyógyítási szándékával sem árt pontosan úgy eljárni, mint az ismeret dolgában: először is önmagunkon kell/kéne kezdeni!
Megjegyzés küldése