Ötvenhatban az anyám elszökött a közeli Körtérre, ahol már javában lövöldöztek. Az apám utána ment, elkapta, megpofozta és hazahozta. Mondván, hogy akinek két kisgyereke van, ne forradalmárkodjon. Később anyám is elismerte, hogy - a pofozást is beleértve - igaza volt.
Ez természetesen arról jutott eszembe, hogy Orbán Viktor szamárságnak nevezte, ha valaki összefüggést lát azzal, hogy pont a blokádos-barikádos Erzsébet hídnál gondolja legméltóbbképpen békességben ünnepelni március tizenötödikét. A szamár a világ egyik legokosabb állata: az az ember meg biztosan ostobább a szamárnál, aki nem látja ebben az arcátlan provokációt.
A Hídember megígérte, hogy ösvényt mutat: most ez az Erzsébet hídtól a Keletiig tart majd. Hogy aztán azon kik és hogyan mennek végig, lesz-e halálos vesszőfutás a mutogatásból, az majd elválik.
Attól függ például, hogy igaza van-e most már a derék Toroczkai Lászlónak (is), aki szerint „Ha más nem is, de annyi mindenképpen igaz volt Szilvásy riogatásából, hogy a felkelők március 15-én a rendőri erők megosztására törekednek, s több csoport lőgyakorlatokon, kiképzéseken vesz részt.”
Megkockáztatom az elvetemült kormánypártiság vádját: azok után, hogy a Gönczöl-bizottság hibának minősítette, hogy október huszonharmadikán engedélyezték az astoriai tüntetést, és egyébként is az ország egyik legfontosabb hídját, szinte megkerülhetetlen főfőútvonalát foglalják le, nem lehetne-e hogy a rendőrség udvariasan bár, de fölhívja a Fidesz figyelmét arra, hogy jobb lenne, ha máshol ünnepelnének? Annyi szép nagy terünk van! Merőben szakmai alapon dönthetnének. Gergényi tábornok nyugodtan fölvállalhatja, akár politikailag is. Ennél jobban már úgysem fogják utálni, és mégiscsak az első dolga az emberéletek védelme. Például a Hídember ünnepeltethetné a permanens forradalmát a Hősök terén is. Az nem válasz, hogy ott már a MIÉP foglalt helyet. Elévégre egyazászló. Egyre csíkosabb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése