Jó hír, jó gesztus, jó üzenet: visszafogottan ünnepelné a kormány március 15-ét, esetleg a vezető kormánypárti politikusok egyáltalán nem mondanak beszédet. Erről Gyurcsány Ferenc szólt a Magyar Televízióban.
Abban sincs semmi meglepő, hogy most azzal jön mégis elő az ellenzék, hogy Gyurcsány gyáva, nem mer a népe elé állni, mert fél, hogy kifüttyögik, netán megdobálják naranccsal.
Lehet, hogy ez is benne van, de nem az ő szégyene. Bár úgy is elintézhetné, hogy a tévében meg a rádióban beszél, joga, talán hatalma is van hozzá, és akkor lehet visítozni a képernyők előtt, oszt jó napot.
A dolog jelentősége abban áll, hogy valaki végre tesz egy lépést abba az irányba, amit egy kicsi, undorító csoporton és az azok hátán élősködő pártokon kívül mindenki joggal kíván: tűnjenek már el, legalább az ünnepeinkből a politikusok!
Az egész magyar elitnek tudomásul kell vennie, hogy az, amit itt az utóbbi években ünneplés gyanánt előadtunk, nyomasztó, visszataszító, gyalázatos. Nem csak azért, amit a jobboldali csőcselék rendez minden alkalommal. Ha nem cirkuszolnának, akkor is botrányos az az igénytelen közhelygyűjtemény, amit meg kell, kellene hallgatnunk, és amiben legföljebb az lenne az érdekes, hogy mi bennük, mellettük az aktuális sunyi üzenet. Mert akkor azt lehet értelmezgetni… De mivel legalább az ünnepna- pokon szeretnénk, ha ezektől is megkímélnének minket, elmegyünk kapálni, horgászni vagy az erdő mélyén sétálni.
Nem ismerek ma olyan politikust, akinek a beszédére március tizenötödikén kíváncsi lennék. Mondjuk ki végre erről is az igazat.
Az ünnepeket adjuk át, például a gyerekeknek. Legalább lesz, aki mindenféle szervezés nélkül kíváncsi rájuk. Szavaljanak, daloljanak, színjátsszanak! Inkább hallgatom suta kis szónoklataikat, hamiskás, unalmas éneküket, iskolás verselésüket, mint a mégoly fényes tekintetű fölnőtt szónokok semmitmondásait. Versenyezzenek egész évben, hogy például ki szavalhat a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, melyik énekkar léphet föl az Operában, díszünnepségen, ahol nincs más dolguk a kormánypárti és az ellenzéki vezéreknek, meg a köztársaság elnökének, mint őket csodálni.
Az ünnepek meggyalázása, ami itt évek óta folyik, igazi nemzetrontás. Elég volt. Örökre. (Népszava)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése