El kell ismerni, hogy a szombati kormánymentő tüntetés siker volt. Ha szóba állhatnánk egymással, akár gratulálhatnánk Bayer Zsoltnak és Bencsik Andrásnak, akármit is gondolunk róluk, amúgy.
Ha mint kollégák beszélgetnénk, persze megjegyezném, hogy kicsit fura nekem, ha olyan újságírók szerveznek Orbán mellett fölvonulást, akik minket nyolc éven át kormánypártisággal csúfoltak. És megemlíteném, csúfolódás nélkül, hogy a viselkedésük mégiscsak a sajtószabadság egyik vége ám. Pláne, hogy egy olyan hatalomért szervezkednek, amelyik nyilvánvalóan, minden kétséget kizáróan veszélyezteti a sajtószabadságot. Sok sikert kívánnék ahhoz, hogy ezt mind föl tudják dolgozni. Lelkileg. Etikailag.
A sajtószabadság másik vége a Batthyány-örökmécsesnél volt, ahol a Klubrádióért is meglepően hatalmas tömeg tüntetett. Vagyis a sajtószabadságért. Az orbánságok ellen. Azt is újságírók szervezték. Sose fog sem Bencsik, sem Bayer gratulálni, mondjuk Pikó Andrásnak, aki nem szolgaszerelemből, hanem kényszerből hozott össze akkora tömeget, amit ugyanúgy kár számolgatni, mint az orbánisták tüntetését. Az is lehet persze, hogy a “békemenet” sikerének hatására olyanok is eljöttek, akik úgy gondolták, hogy azt mégsem lehet szó nélkül hagyni, ha egy épülő diktatúra önmagát ünnepelteti. Mert most az a kérdés, hogy a kormánypárti tömeg láttán megbénul-e az ellenzék, vagy mégis inkább végre összeáll a kritikus tömeg. Az örömécsesnél úgy tűnt, hogy összeáll.
Jól elvagyunk így a végeken egy sajátos számháborús végjátékban. Meglátjuk, mit hoz a március.
 |
| Pikó András beszél (Kép: K2 Press, Népszava) |
.
5 megjegyzés:
Igen. A március. Sokan érezzük, hogy hozni fog valamit.
Hoznia KELL valamit.
Ehhez kellett a tegnapi lökés is. Köszönjük Bayerék! Remélem, sok embernek kinyitottátok a szemét!
A 2. magyar hadsereg meglehetősen sikeresen, virágos jókedvvel masírozott Voronyezsig: kb ilyen diadalmenetnek láttam az Orbánisták felvonulását is.
Szomorú, hogy ennyi ember elvesztette a kapcsolatot a valósággal. Annyira jóllaknak a nacionalista maszlaggal, hogy egyáltalán nem érdekli őket Matolcsy húsbavágó bénázása, Schmitt lopott disszertációja és magasról tesznek a demokráciára, sajtószabadságra.
Most adtak egy gázfröccsöt a zsákutcában, még egy ideig lehet nyomni a gázpedált, hát, élvezzék ki minden percét!
LB
Hadd szóljon, persze, inkább, mint bértüntetni, én mégis szomorú vagyok, hogy az ország, a magyarság megosztása folytatódik...Én már nem akarok harcolni, én már békét, igazi barátkozást, valódi toleranciát szeretnék, meg azt, hogy legalább a fontos dolgokban egy irányba meneteljünk.
Szép volt tegnap az örökmécsesnél, de nekem hiányzott az a rengeteg ember, aki előző nap az ellenkező irányba ment.
Kedves Iván!
Én is ott voltam feleségemmel együtt a Klubrádióért. Szeretem ezt a rádiót, és nem csak a politikai műsorokat.
"Sok sikert kívánnék ahhoz, hogy ezt mind föl tudják dolgozni. Lelkileg. Etikailag." Ez irónia vagy naivitás? Nekik nincs lelkük, nincs etikájuk, illetve van, csak Simicska és Széles zsebében. Ha nem magánál az ördögnél.
Stiglinc: valahol igazad van, de ennek sose lesz vége. Valahogy ki kéne egyezni "ezekkel". A másik megoldás, hogy osszuk ketté az országot (ez is a kiegyezés egy módja lehetne). Én most nagyon el vagyok keseredve, és nem látok más megoldást arra, hogy ennek az egész körforgásnak legyen vége.
Ha szóbaállnának magával
Megjegyzés küldése