Nemzetrondítók

Már az sem volt rendben, hogy a Jobbik az előző ciklusban parlamenti alelnököt adhatott. Bár Kövér László viselt dolgai halványították ennek szégyenét, máig megmagyarázhatatlan, hogy a demokratikus frakciók miért tűrték el. Ha nincs eszköz arra, hogy ezt megakadályozzák, akkor találjanak ki egyet. A legócskább önérdekekért bármikor bármilyen törvényesített törvénytelenséget kieszelő Fidesz akár személyre szabott törvényeket is hozott, esze ágában sem volt a nácikat törvényes ügyeskedéssel a helyükön tartani.Vagyis sehol. És ezzel nem mentik a gyáva szocialisták és szabad demokraták “elmúlt nyolc évét”, amelyben a hatályos magyar törvényekre és egyezményekre hivatkozva még be lehetett volna tiltani a Jobbikot.

Most már ott tartunk, hogy egy helyi érdekű szkinhedvezér annyira megjavult, hogy magas állami tisztségviselő lehet. Ne tessünk viccelni! Balczó képviselőnek, a volt alelnöknek legalább a vezetékneve hungarikum.

És erre jön a hír, hogy a kulturális és oktatási bizottságot a Jobbik kapja meg. Merthogy a rendészetit szeretné, de azt nem akarják nekik adni - teljes joggal: maga a párt nemzetbiztonsági veszedelem, hiszen tagadja a demokráciát és az Uniót.

Bár kérdés, hogy nem veszedelmesebb-e, ha a könyvégetők jogutód pártja - amelynek tagjai valódi könyvégetésekben vettek részt - felügyelik az oktatást és a kultúrát. Biztosak lehetünk abban, hogy ha ennek a Fidesz és a nyomorúságos ellenzék lehetőséget ad, hamarosan rovásírásos jegyzőkönyvek készülnek a bizottsági ülésekről, és tobzódik majd a novákelődös idétlenség és a náci sunyiskodás immár a parlamentben is.

Az, hogy egy közismert kurucinfo-szerkesztő kaphatja meg a bizottsági elnöki tisztét, túlmegy minden pofátlanságon. És ez nem a Jobbik arcátlangága, hanem a teljes parlamenté, amelynek tagjai elmutyizgatnak a helyekkel, ahelyett, hogy bármilyen eszközzel megakadályozzák ezt a skandalumot.

Ha ezek a tervek megvalósulnak, akkor sajnos azután a magyar országgyűlést nemzetbiztonsági kockázatnak, puszta létét is nemzetellenesnek, sőt nemzetrondítónak gondolom, és azonnali feloszlatását követelem.

Tudom, hogy ez nevetséges, de tekintsék sajátos állampolgári átoknak. Az nem árt, de kínos, mert mindig motoszkál. És talán az is, ha megmondom: nagy baj lesz ebből.

Emlézetpolitika

Tüntetés 1988. június  16-án
 a  301-es parcellájában Mécs Imrével .
Biztos Orbán is ott volt valahol

Van-e visszataszítóbb kifejezés, mint az “emlékezetpolitika”?Azt jelenti, hogy csinálok a történelemmel, amit akarok, ami az érdekem, mert az enyém a hatalom? Hogy ne kelljen szembenézni, mert akkor nincs más, mint a nagy röstellés?

Most például az emlékezetpolitika fegyvere az, hogy aki békésen, csöndesen lebontogat valami hülye kordont, azt rabosítják. Vagyis nagyon erősen befenyegettet Orbán Viktor. Hogy le leszel csukva! Egy volt 56-os halálra ítéltet, egy Kádár alatt ellenálló, ma már öregembert, Mécs Imrét követteti a rendőrökkel. Berendelteti, mert hogy hátha majd rettenetesen megijed, és mégis inkább úgy emlékezik majd, hogy nem a magyarok irtották, önként és boldogan a magyarok közül azokat, akiket zsidóknak meg cigányoknak lehetett minősíteni, hanem a megszálló németek. Csakis és egedül. Már most szólok, hogy a következő évtizedben még el kell diskurálni azon is, miképpen irtott ki Ukrajnában több tízezer embert a magyar hadsereg. Hogyan csapkodták falhoz a csecsemőket a lábuknál fogva, hogyan zártak teljes falvak népét templomokba, mielőtt gránátot és tüzet szórtak közéjük. És szó lesz Horthy felelősségéről is.

Már csak azért se erőltetném Orbán helyében ezt az emlékezetpolitikai emlékművet, mert az is lehet, hogy nemsokára az ukrajnai áldozatoknak építünk. A Szabadság térre javasolnám.

Az emlékezetpolitika azt jelenti, hogy a történészek nem végezhetik szabadon, vagy hiába végzik a dolgukat? Az a nép, amelyik megengedi magának a múlt politikai manipulálását, úgy jár mint mi: bégető birkákként vonulászunk bele a diktatúrákba, aztán meg benne a diktatúrákban eljárunk arra szavazgatni, hogy legyen diktatúra, mert az olyan kényelmes.

Most akkor én előre emlékezetpolitizálok egy kicsikét: talán csak akkor ismeri föl Orbán, hogy nem kellett volna ezt az idegenrendészeti emlékművet erőltetni, amikor majd 2018-ban a győztes Jobbik pribékjei Vona parancsára elfogják. Viccesen fölajánlják neki, hogy választhat: a dunaparti cipős megoldást vagy a gázkamrásat szeretné?

Orbán, aki fölépítette a fasiszta államot, amibe csak be kell kötöztetni a jobbikos hivatalnokokat és csendőröket, akkor világosodik meg, hogy rontás volt rajta: ez a kis demokrata teljesen ismeretlen okból szépen, lassan megbolondult, érezte, hogy valami baj van, de nem tudott ellenállni. Azért vezette be a rendszerét, amelyik horthystának tűnt, mert az is volt. Ugyanazt a szerepet kapta: ahogy Horthy Szálasiig, úgy vezette a népet Vona Gáborig vagy Zagyva György Gyuláig, Vona addigra már konszolidált dísznáci lesz, csak a nevét adja a párthoz és a hatalomhoz.

Aki azt mondja, hogy eltúlzom, gondolja végig: akár csak elképzelhettük volna, hogy Oroszország pénzeli Európa náci pártjait, hogy azok bomlasszák az Uniót? Oroszország olyan hordákat támogat, mint a magyar gárda?

Persze azt se gondoltuk, hogy egyszer még azt várjuk, hogy Putyin, Oroszország kétségkívül képességes vezetője mikor adja ki a parancsot a népirtás megkezdére. Meg arra se, hogy a félhülye jobbikosok jelesei máris bejelentkeznek Kárpátaljára, hogy ne csak a keleti orosz-ukrán határterületeken pusztuljanak az emberek, hanem lehetőleg itt is. Mert soha sem elég a halálból.

Persze a következő négy évben a hatalomra okkal készülő Jobbik konszolidálódik majd. Nagy kihívásoknak kell megfelelni.

Itt van például a vízügyi zsidókérdés. A Jobbik évek óta azzal rémisztgeti a népet, hogy a zsidók nemsokára elfoglalják Magyarországot, mert nincsen nekik vizük, nekünk meg van. Ivóvíz, amin úszik Magyarország. Szemben Izraellel, ami egy merő sivatag. Hiába kaparintották meg a zsidók, nem tudnak jól élni, mert inni még csak lenne víz, de a mezőgazdálkodásra nem elég. Ezért aztán a zsidók nem csak fölvásárolják a magyar földeket, hanem katonákat is állomásoztatnak Táborfalván, és ők gyilkoltatták a cigányokat, hogy olcsóbb legyen  a föld meg az ingatlan. A propagandagépezetet egy csöppet sem zavarta, hogy újságírók egy csoportja átkutatta például Táborfalvát, a laktanya üres volt - a duma ment tova. (Jó sokat ártottak az izraeli államfő meggondolatlan hencegése, aki azzal bosszantotta hallgatóságát, hogy zsidók mennyi mindent vásároltak föl errefelé. Ezt lehetett naponta idézgetni.)

Na, most baj van: kiderült, hogy Izrael növények millióit ülteti a Negev sivatagban, és csöpögtetéses technikával öntözi a haszonnövényeket. Azt pedig nem lehet sós vízzel. Kiderült: Magyarország macerás megszállása helyett a ravasz zsidók inkább arra dolgoztak ki működőképes tervet, hogy miképpen lehet sótalanítani a tengervizet. Ma ott tartanak, hogy nem csak önellátók ivóvízből, hanem lassan exportálják is.

Majd kell valami nagy ötlet, mert az azért gyönge lenne, hogy azért vannak itt a zsidók, hogy tönkre tegyék az vízbázisunkat, hogy aztán a palackos vizükkel zsarolják a magyart.

Más baj is van a zsidókkal: a Jobbik magára maradt miattuk. Büszkék lehetünk arra, hogy a mi náci pártunk igazi hungárikum: az utolsó jelentős antiszemita párt az EU-ban. A többiek már rájöttek, hogy az arab az igazi ellenség: sokkal könnyebb őket, és általában a szineskés bőrű bevándorlókat utáltatni, mint a zsidókat.

Most így állunk. Van négy évünk eldönteni, hogy a Jobbikot vagy a Fideszt akarjuk kormányra.Hacsak nem lesz valami baloldal is a választékban. Esetleg rendpárti, hogy versenyképes legyen.

Akácos út

Akác Szentendre
kellős közepén

Hoppál Péter, akinek egy szava nem volt arról, hogy Kishantoson a lelkiismeretes újgazdák kihantolják, vagyis kitárcsázzák a termést. Nyilván bosszúból, mert a növénykék kifosztottaknak akartak teremni. Hát inkább rohadjon oda minden, legyen akármekkora a kár! Pedig odaadhatták volna a szegényeknek is, ha már ennyire röstellik a lopott holmit.

Hoppál Péternek ez rendben is van. Hanem EU-választási kapmányt hirdet. A fő csapás iránya az, hogy a magyar kormány törvénnyel fogja megvédeni a pálinkafőzés adómentességének az ő jogát.  Éppen a örvénnyel van baj. De ezt az első - hogy úgy mondjam populista mintatörvény kihirdetésének pillanatában tudtuk. Orbán nem gondolhatta komolyan, hogy ezt a disznóságot az EU átengedi. Az föl se merül, például Hoppálban, hogy a pálinka áldozatait kellene védeni. Azt a sokezer asszonyt, gyereket, és vak komondort, akiket a részeg férjek püfölnek, rugdalnak naponta, néha halálra. Orbán alighanem azt hiszi, hogy a magyar valami nagyon férfias nép, és a legférfiasabbak azok, akik pálinkával kezdik a napot. Pedig nem. És nagyon helyes, ha az EU egy kicsit is tesz azért, hogy Magyarország legveszedelmesebb drogjából kevesebb legyen. (Amíg dohányoztam, elismertem, hogy jogosan drága a cigaretta, hiszen az általa okozott betegségeket valamiből gyógyítani kell. A pálinkázás járulékos költségei kicsit tetemesebbek.)

De rosszul kezdtem. Így kellett volna: Hoppál Péter, akinek egy szava nem volt arról, hogy Kishantoson a lelkiismeretes újgazdák kihantolják, vagyis kitárcsázzák a termést., közhírré tette, hogy az EU-választások második számú csapásiránya a magyar akác megóvása lesz. Merthogy ott, valahol Brüsszelben olyat akarnak, hogy ki kell irtani a teljes magyar akácállományt, hiszen az idegen kontinestről származó gyom, és tönkreteszi a termőföldet - semmi élet nincs az akácerdő alján. (Ez egyrészt nem igaz - ezt, mint tanult méhész mondom -, másrészt ezen az lapon a fenyőt is irtani kellene.)

Hoppál Péter eleve torzít, hiszen úgy állítja be. mintha az EU csak a szegény magyar akácot akarná kiirtani. Pedig lehetne ezt hazudozás nélkül is, korrekt beszéddel, hiszen csakugyan van valami abszurd abban, hogy valahol máshol eldöntik, élhetünk-e tovább az egyik leginkább a magyar tájra jellemző, amúgy igen hasznos és közkedvelt fafajtával. Ha értelmes vita lenne erről - a hasznok és károk összehasonlításával, a kulturális tényezők ismertetésével -, talán elfogadnám, hogy nagy kiterjedésű akácerdőket ne telepítsünk, de hogy az utak mentén miért ne maradjanak meg ezek a gyönyörű fák, azt el se tudom képzelni. Annál is inkább, mert ez nem csak a falvakra jellemző növény, hanem  a városokra is: pár nap alatt több tucat fényképet késztettem róluk, például Szentendrén és Budapesten.

Talán nem kellene azonnal betámadni az akácimpeialista Brüsszelt, miközben erről a dologról lehet tárgyalni, mégpedig azzal a reménnyel, hogy megfelelő kompromisszumot köthetünk. Ezért az lenne a legjobb, ha a hisztériás Fideszen kívül a többi európai választáson induló párt is kampányra venné az akác ügyét. Így kiváló képet kapnánk arról, hogy egy-egy párt milyen stílusban, milyen fölkészültséggel képes képviselni minket Európában. Sokban van már nekünk ez a Brüsszellel való hoppálos kaffogás.

Megérdemled

Nem láttalak a Hősök terén, amikor napokig demonstráltak a rettenetes melegben azok, akiktől elvették a rokkant-járandóságukat. Vihettél volna nekik egy palack vizet.

Nem láttalak azon a tüntetésen, ahol azok tiltakoztak, akiktől elvették a nyugdíj-megtakarításukat. Ezren, ha voltunk a sokszázezerből. Nem láttalak ott, ahol azért pörlekedtünk, mert elkobozták a tűzoltók és a fegyveresek szerzett jogait. Pedig valaha tűzoltónak álmodtad magad. De aztán gyávácskának bizonyultál. Talán ez volt az első jel.

Nem tiltakoztál, amikor kitalálták, hogy náci szerzők műveivel rontják meg a gyerekeinket. Meg azzal, hogy egy gonosz hatalom erkölcstanát kell majd tanulniuk. Mert a gyerekeidet is odaveted a hatalomnak, annyira gyáva vagy.

Nem álltál ki a tanárok mellett, akiket úgy államosítottak, mint a birkákat. Otthon hümmögtél, amikor kiderült, hogy senki nem kíváncsi arra, hogy akarsz-e atomerőművet, stadionokat annyi pénzért, amennyit elképzelni se tudsz. Egy szavad se volt, amikor a barátod apját láttad zokogni, mert elvették a földjét, amiről az állatait etette, hogy ezután kevély emberek  szipolyozzák róla a hasznot. Kussoltál, amikor sunyi módon vitték az Alkotmányt, és odalett  köztársaságod. Magzatpózban kussoltál az ágyadban, amikor kirugdosták a barátaidat.

És mekkorát hallgattál, amikor bezárt a trafik, amelyikben már gyerekkorodban is sósborszeszes cukorkát és színészképeket vásároltál, aztán meg szálanként, hitelre a cigit! És két nap után besunnyogtál az immár “nemzeti” drogboltba!

Nem mertél elmenni gyűlésekre, mert attól tartottál, hogy lekameráznak. És még magyaráztad is: nem magadat, hanem  a gyerekedet félted. Nem mertél ordítani, amikor a fiad meg az unokád fölszállt a gépre, hogy örökre elmenjen innen. Egy vécében zokogtál a repülőtéren.

Hogyan lettél ilyen ember?

Legalább néha eszedbe jutott, hogy megérdemled a sorsodat? Sőt: még négy évet ebből a hatalomból! Bár mi a negyvenig is jól elvagyunk jogfosztottan. Ez a mi hazafiságunk: jól ellenni.

Megérdemled, ha Orbán Viktor marad. Mert még szavazni is tunya és gyáva vagy. Mert ugye minek az, és különben is: hátha fölírnak.

Kár érted.

Jó magasról

Orbán lenéz. Nem csak rám, hanem engem. A megállóban, jó magasról, hogy ne tudjak neki bajuszt festeni.

Lenéz, mert azt gondolja, annyira primitív vagyok, hogy azt se tudom, hogy ő a miniszterelnök. Neki azt bizonyítani kell, hatalmas arccal, sőt arcképes igazolványon. Bár milyen igazolvány az, amelyiken nincs ott a neve? Amerikából 25 év után hazatért barátom pár napja az utcán rákérdezett, hogy ki ez a bohócarcú. Megmondtam, és majdnem beájult azzal, hogy Orbán egy jóképű, cuki kis forradalmár volt. (A barátom kicsit meleg.)

Ez a “Magyarország miniszterelnöke” is rosszul hangzik. Az otthontalanság érzetét kelti. Bennem és még más százezrekben is. Én például elvágyom innen. A Magyar Köztársaságba.

Ha az államformát sunyi fülkepuccsal szétverik, akkor zűrzavarok keletkezhetnek. Mert ugye népköztársaságot nem lehet csinálni, királyságot lehet, de még kell hozzá egy ciklus. Addig föl kellene építeni valami új államot, vagy legalább működtetni a maradékot.

A vénülő plakátkirályfi persze nem tud mindenkire figyelni. Másképp nem történhet meg, hogy az egyik számonkérő szóvivője, bizonyos Zsigó Róbert 11 ezer liter benzint autózgat el 4,5 millióért, miközben Orbán nevében naponta másokon kér számon bármit, ami éppen eszébe jut.

Az állam nem működik. Vagyis inkább: jobb lenne, ha nem működne, és újra építenénk, mert ha csak így tud működni, abból nagy baj lesz.

Lassan kiderül, hogy milyen igaza volt annak a Horváth nevű hős kisembernek, aki rettegve bár, de a hatalom pofájába nyomott egy zöld dossziét. A héten megtudtuk, hogy az Orbán-állam vezető képviselői, mégiscsak megakadályoztak bizonyos áfás vizsgálatokat. És ki az a hülye, aki elhiszi, hogy a sok száz milliárdos csalásokból nem kapott részesedést a mi emberileg és erkölcsileg porig pusztult politikai osztályunk?

Borzasztó lehet Orbánnak lenni. Nem röstelli, hogy a választási lejtő odáig csúszott, hogy az állam már azt is megengedi magának, hogy nemcsak a külföldre menekült polgárainak nem biztosítja a választási - levélben való - szavazás lehetőségét, hanem a saját külföldön szolgáló katonáinak sem. Meghalni jók vadidegen földön, de ne levelezgessenek, ne pofázzanak bele abba, hogy ki legyen a miniszterelnök. Ha valaki meghal közülük, akkor így a hősök, úgy a mi fiaink. Csak kussoljanak.

Ha Orbán győz és bekiáltja a királyságot, akkor persze először csak kormányzó lesz. Nem a katonák adják majd az új vitézi rend gerincét, mert azok már a trafikosok és a földhabzsik.

Zűr és zavar. És alapszinten pisszegő félelem.

Milyen ország az, ahol meghal egy ember a rendőrautóban, és napokon át mindenki csak arról beszél, hogy bizony az nem természetes halál - noha szinte biztosan az volt? Ez az a pillanat, amikor fordult a kocka: az alattvaló el tudja képzelni, hogy az államhatalom, pláne a párthatalom elteszi láb alól azt, aki kellemetlenné vált. Pláne, hogy alig pár napja meghalt egy másik ember, aki eladott valamit az államnak, pedig nem is akarta eladni. Rendkívül veszélyes, ha az államot a népek nem csak rablónak gondolják, hanem gyilkosnak is. Most szólok: évekig beszélünk majd ezekről. A Fidesz bélyeget kapott.

De így jár az, aki elveszi a népétől az alkotmányt, a köztársaságot, és csak azt tudja üzenni, hogy ő a miniszterelnök.

Állam, vagy mifene

Nagyon fura, ahogy szinte a választásra időzítve aljasul le az állam. Meglepő, mert ilyenkor alighanem a világ demokráciát játszó nemzetének letéteményesei inkább arra törekszenek, hogy az állam tiszteletre méltó legyen. Mert akkor az irányítói is azok, és érdemes újraválasztani őket.

Hogyan fordulhat elő, hogy a pedagógusokra és a gyerekekre rákényszerített központ kicseréli egy szerződés első oldalát, hogy annak alapján “jogosan” adjon csekélyebb juttatást a pedagógusoknak? A dolog kiderül, és Hoffmann Rózsa - aki az etika tanítását beleerőltette a tanmenetbe - még mindig államtitkár vagy mifene. Mert nincs se becsület, se méltóság.

A hadügyminiszter vagy mifene azt hazudja nyilvánosan, hogy egy bizonyos Vadai Ágnes ellen már ügyészkednek az ő feljelentése alapján, aztán kiderül, hogy dehogy. Nem mond le, nem vezetik el praktikus zubbonyban. Akkor se, amikor kiderül: azt is hazudta, hogy ezentúl mi látjuk el Horvátország légvédelmét. Hogy miért kell ilyesmiket beszélni, azt nem értem, de azt végképp nem, hogy a miniszterelnök miért nem bocsátja el. Mert nincs se becsület, se méltóság.

Az ügyészség úgy viselkedik, mint a lyukas óvszerszéria: naponta termékenyíti titkos információkkal a médiát. A barátit, persze. Már az első alkalommal el kellett volna zavarni a főügyészt, mert egy állam biztonsága, és a személyes jogbiztonság sem tűrheti el a szivárogtatást. Még egy velőig romlott médiarendszerben sem, amelyben nem csak a szakembereket küldték el, az etikai minimumot sem lelik. Évtizedek kellenek majd, mire kigyógyítjuk a megrontott, ma még fiatal, betanított újságírókat  De itt nincs se becsület, se méltóság.

Nem véletlen ám, hogy nálunk az utóbbi hónapokban minden “nemzeti” lett, még a nemzetgyilkos dohányboltok is. Azért van szükség erre, mert Orbán és csapata pontosan tudja, hogy mindaddig erősen szuggerálni kell a nemzeti mivolt magas szintjét, amíg egy erős és büszkeségre okot és alkalmakat adó állam igazi nemzetté tesz minket. Ahogy a polgározástól nem lett polgári a Fidesz, úgy a nemzetizéstől se lesz sikeres nemzet a magyar. Ahhoz becsület és méltóság kell. Vagy mifene.

A megtiszteltetés hiánya

Az év kérdése – már csak volt - az interneten: "Biztosan nem figyeltem eléggé a híreket, ezért kérdezem: tudja valaki, hogy mikor lesz a miniszterelnöki vita, és melyik tv mikor közvetíti? =-O" (Aszalós Sándortól loptam.)

A kérdés már nem érvényes, csak a jegyzőkönyv és a jövő történészeinek kedvéért írtam ide. Mesterházy kihívta Orbánt - nem a kocsma mögé, hanem kamerák elé -, Orbán pedig megmondta, hogy NEM! Megteheti. Egyszer majd nagyon megbánja, de most megteheti. Még viszonylag fiatal lesz, amikor a történelemkönyvekben olvashat ezekről a szégyenletes időkről. A saját szerepéről.

Azt nem idézem, hogy a “zemberek” hogyan vélekednek arról, hogy nyilvánvalóan nem mer kiállni, mert vannak még nyomdafesték-határok. Az általános vélemény: a 2006-os Gyurcsány-Orbán vita után végképp elment a kedve. Beszél, de csak a sajátjai előtt, most meg már pláne katonák védelmében, hogy kicsit se féljen, a sajátjaitól se.

Bár Gyurcsány csúfosan lelépte, a kicsit - jelzem: sármosan - dadogós Medgyessy is megszégyenítette, most lett volna pici esélye. Mert kétségkívül jóval tapasztaltabb - hogy úgy mondjam: vén róka - Mesterházy Attilához képest. Kiegyezhetne döntetlenben. Egy jól frappírozó szövegíróval - nehogy maga írjon bármit is, mert az fájdalmas -, előre betanult szellemes válaszokkal lenne esélye arra, hogy visszaszerezze közbecsületét. Amit akkor vesztett el, amikor először tagadta meg a jelölti vitát.

Sőt: már az is valami lenne, ha Vona Gáborral vitázna. Orbán se egy Einstein, de Vona szegény agyilag annyira egyszerű, mint a föld. Ha Orbán nem tudja ledumálni, akkor tényleg ne legyen miniszterelnök. Ráadásul még a régi szép időkből jól ismeri Vonát, az észjárását, hiszen maga nevelgette a polgári körben, személyesen tanítgatta demagógiára, verbális cselvetésekre, néphülyítésre, genyáskodásra.

Az igazi persze egy visszavágó lenne Gyurcsánnyal. Ez is megalapozott igény, hiszen Orbán egyenesen “Gyurcsány-koalíciónak” csúfoltatja a kormányváltásra hivatott összefogást. (Nem is értem, mit hadovál arról, hogy ő nem tudja, ki vezeti az ellenzéki összefogást. A Fidesz nem beszélt komolyan, amikor gyurcsányozott?)

A Gyurcsány-Orbán-vitára alighanem csak a túlvilágon lesz esély - hacsak nem úgy alakul, hogy a magyar shakespeare-i királydráma egyik szereplője a pokolba kerül, a másik a mennyekbe. Ha véletlenül mégis együtt maradhatnának, szeretnék a közelükben lenni. Hogy ne legyen unalmas az örökkévalóság.

Ja, és hogy miért kell a vita? Azért, mert négyévente egyszer választunk. Ez ünnep, amin illik megtisztelni az embereket. A demokrácia közmegegyezéses megtiszteltetések sorozata. Talán egyszer majd eljutunk odáig, hogy “gyáva embernek nincs országa”.

Orbán FIFA-elnök lesz?

Új trükköt vet be a Fidesz a kampányban. Megjegyzem: zseniális.

Elkezdték annak híresztelését, miszerint megállapodás született az ellenzési erők főparancsnokságán: Bajnai Gordon nem a parlamentbe megy képviselőnek, hanem az EU-ba. Ez a trükk arról szól, hogy mindazok, akik eddig Bajnai iránti nagyrabecsülésből készültek szavazni menni, legyintsenek egyet, és maradjanak otthon. Mert a baloldaliak többsége azt gondolta, hogy Bajnai - bármilyen poszton - a legalkalmasabb válságmenedzser. Ezt már bizonyította. Ha tehát kormányváltás után, Mesterházy mellett nagyon nagy felhatalmazású gazdasági miniszter lesz, akkor legalább olyan hatékonysággal javíthat Magyarország helyzetén, amilyennel Matolcsy rontott azon ugyanezen a poszton. Vélhető, hogy megszólalásai miatt majd nem kell magukban kárt tenni devizaadósok ezreinek.

Ha viszont Bajnai képes elhagyni az országot, akkor áruló, megfutamodik, kijön jellemének gyöngesége, ésatöbbi. És újabb karakterfojtásához nem kell más, mint gyönge duruzsolás a fideszes tévékben, rádiókban, újságokban. Működik az!

A kérdés az, hogy mi miért nem vetünk be ilyen trükköket?

Például: a Fidesz felső vezetéséhez közelálló forrásból megtudtam, hogy magas körökben eldöntötték:választási győzelem esetén konszlidálni kell az Orbán-rendszert, mert ez a vazallushad érdeke. Ám Orbánnal ezt már nem lehet, hiszen senki nem áll szóba vele, és még akkor sem jönnének ide befektetők, ha ha helyre állna az európai - nem putyini vagy lukasenkás - értelemben vett törvényes rend. Amikor ezt a Rogán és Lázár, a két, amúgy hónapok óta versengő alvezér jelezte Orbánnak, ő szinte fölszabadult, és hamar kijelentette: nem Áder János helyére menne, hanem intézzék el neki, ahogy a FIFA elnöke lehessen. Az utóbbi hetekben titkos tárgyalások voltak Merkel kancellárasszonnyal, hogy meggyőzzék arról, hogy milyen jó lenne, ha bevetné a befolyását, és Orbán valahogy elnyerné a gyerekkora óta vágyott FIFA posztot. Úgyis utálja...

Merkelt nem kellett meggyőzni. Ha nem lenne tiszteletlenség, azt mondhatnánk, hogy vihogott örömében.

Holnapra találjak ki valamit Kövérről?

Pót

Az Index képe

Nem illik más nevével viccelődni, de nem is vicces: a barátom fölhívott Amerikából, hogy tudom-e, mit jelent magyarul Zuschlag neve.

Nem tudtam persze. Erre azt kérdezte, van-e nálunk arról törvény, hogy az, aki bűnt követ el, nem vehet olyasmiben részt, aminek következtében a bűn neki hasznot hoz. Vagyis nem kaphat pénzt a történetéről szóló filmért, könyvért, interjúért. Mondtam, hogy mintha valamelyik celeb ügyében lett volna ilyesmiről szó, de teljesen mindegy, hogy van-e nálunk törvény, hiszen a mostani hatalom emberei azt átlépik, ha úgy hozza az érdekük. Legföljebb arról lehet a haszon, hogy a Fidesz egyre ellenszenvesebb és egyre hülyébb benyomást kelt. Ha pár héttel tovább tartana a kampány, magukat győznék le. Ez történt nyolc éve is, amikor azzal kampányoltak, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve, közben meg jobban éltünk. Szinte minden párt, sőt csaknem minden okoskodó értelmiségi hülyének nézi a népet, pedig nem az. Hülyébbek a pártok - most az ellenzékiek - hiszen belemennek egy olyan választásba, amelyik már a feltételek, a törvények szintjén csalás. Annyira “lejt a pálya”, hogy az egyszerűen röhejes. Az ellenzék alighanem törvénytelenségbe viszi a népet, bár nem tudom, van-e olyan törvényünk, miszerint súlyos hatalomszerzési visszaélés esetén kötelező az aktív, de legalább a passzív ellenállás. Nem kell választani, ha a választás szervezője gazemberek módjára törvénykezik.

Így most marad a remény, hogy a Fidesz ezen a héten is belemegy a saját csapdájába, mint a kiszivárogtatási akták kiszivárogtatásával, amikor a kamaszosan kedves, de kamaszságában rekedt Rózsa-Flores Eduardo meséjére épített titkosszolgálati zagyavalékkal kampányolt. Most meg a szintén “velejéig szavahihető” Zuschlag János  hirtelen kelt vallomására épít, amelynek alapja nyilvánvaló hülyeség. 50 milliót fizetnek azért, hogy lépjen vissza az, aki nem jelölt, hiszen - egyebek mellett - esélytelen lenne. Nem véletlen, hogy ezt nem a bíróság előtt mondta el, pedig éveket nyert volna az ügyészek segítségével. Bár hosszú távon a Fidesznek árt jobban ez a kampány, az ellenük összefogók is fizetnek, mert az egész nép is fizet majd. Pótdíjat.

Ezt jelenti az, hogy “Zuschlag”.

Ha aljas lennék

Van itt egy fura jelenség, vagyis nem is egy, persze. A kormány és a Fidesz azzal jön, hogy ne csináljunk kampánycirkuszt az ukrajnai állapotokból, mert az méltatlan lenne. Közben a kormányhoz legközelebb álló erők olyasmit engednek meg maguknak, amit Torgyán óta nem tapasztaltunk. (Ő volt az, aki a jugoszláv háború idején elkezdett a Vajdaság vsszafoglalásáról hadoválni.)

Most az történik,hogy az Orbánhoz legközelebb álló ECHO TV-ben ilyesmik hallhatók:

“Magyarországnak fel kell készülnie, hogy akarja, nem akarja, vissza kell fogadnia Kárpátalját.” “Ha az oroszok  kész tények elé állítanak bennünket, és felkínálják, hogy visszavegyük, ami a miénk volt sok évszázadon át, vajon mit felelünk? Hogy majd brüsszeli, washingtoni uraink megmondják?””Közben Magyarország a hazaáruló náciszocialisták, a fasiszta liberálisok, a szélsőséges baloldaliak, az antiszemita cionisták pártolják csak az Európai Uniót.” “Oroszok és magyarok Ukrajnában egyazon náciszocialista, fasiszta liberális elnyomás szenvedő alanyai.”

Ezek Szaniszló Ferenc szavai. Semmi baj nem lenne, ha mondjuk egy elmegyógyintézet videoblogjában hangzanának el. De ha egy olyan televízióban, amelynek tulajdonosa és jelesei annyira közel állnak az orbánista politikához, hogy nem csak a békemenetek első sorában menetelnek, hanem ők is szervezik a fölvonulásokat... Nehéz elhinni, hogy a Széles Gábor sajtóbirodalmába tartozó műsorok és írások tartalmát nem egyeztetik Orbán Viktorral, akinek a legjobb barátja, és egyben a Fidesz 5. számú tagkönyvének tulajdonosa a Széles-sztár Bayer Zsolt. Sőt: olybá tűnik, mintha ez a csapat különös szerepet kapna: ők mondják ki Orbán legtitkosabb gondolatait. Másképp ilyen mondatok nem látnának napvilágot. Vagy lenne egy kis elhatárolódás.  

Ha aljas lennék, akkor belengetném, hogy rájöttem, miért volt olyan sürgős Orbánnak a Putyinnal való paksi mutyi. Az orosz elnök cserébe fölajánlotta, hogy - ha úgy adódik - visszacsatolja Kárpátalját. És akkor már be is lenne csavarva a Jobbik hazaszerető szíve is a nagy Fideszlevesbe, húsz évre.Vagy ez lehetetlen terv, egy olyan Orbántól, aki eddig csak elmebeteg helyzetekbe vitte az országot?

Az ember ember?

Gyurcsány Ferenc elsutyorogta egy zártkörű találkozón, hogy ha pártja bejut a parlamentbe, akkor kiáll olyan emberi jogokért, mint a melegek jogai. Ezt se a nyilvánosságnak szánta, de Hosszúfül megint ott volt.

Csak jelzem: Gyurcsány eddig is kiállt: jómagam vonultam már vele együtt melegfelvonuláson.

Nagy a riadalom. Jobboldalon: “nahát, tessék, ott a rohadt liberális”. Baloldalon: választási kampányban nem kellene elijeszteni “az ingadozó középparasztokat”,akik Magyarországon közismerten homofóbok.

A jobboldal tévedése az, hogy a liberális szitokszó nem elég a minősítéshez, mert például én konzervatív módon ragaszkodom ahhoz, hogy amennyiben a homoszexuális embert embernek tekintjük, akkor ugyanogyan jogok járnak neki, mint az embereknek általában. Úgy nem lehet az emberek között válogatni, hogy a te viselkedésed tetszik, akkor neked vannak jogaid, a tiéd meg nem, tehát neked nincsenek. És mindegy milyen viselkedésről van szó. Még a gyűlölködés igazán extrém módját mutató gyilkos is házasodhat, a meleg, a leszbikus az maradjon pártában.

Ami a baloldal aggodalmát illeti: tulajdonképpen választási kampányban fontos dologról nem szabad beszélni, sőt semmiről, mert hátha ott hallgatózik Hosszúfül, meg a szavakat hírtévés módra fölerősítő szakmai gazember. Mindegy mit csinálunk, a szóvivők mindenre kaphatók.

Ja, és még valami: bal és jobboldalon általános az aggódás amiatt, hogy ha megendedik az egynemű pároknak az örökbefogadást, akkor a minta alapján a gyerekek homoszexuálisok lesznek. Ha ez így lenne, a családban élő hetero pároknak nem lenne meleg vagy leszbikus gyerekük. Pedig van. Igen nagy számban. Vagy talán az ilyeneket beszélők meleg környezetben vélhetően elmelegednének?

Egyébként meg mindegy: lehet most a kampányban nem beszélni erről, de nem nehéz megjósolni: tíz év múlva Magyarországon házasodhatnak és teljes életet élhetnek majd a melegek. Ez azért világtendencia, mert egyre több ember ismeri föl, hogy az emberi jogok emberektől való megtagdása előbb-utóbb körbeér, és őket is nyakon szúrja. 

Arról nem is beszélve, hogy egyre több a tisztességes ember, Akkor is, ha így, választások előtt a nagy idegességben ez nem mindig látszik.

Életszerű

Szombaton reggel arra ébredtem, hogy jött egy üzenet a lányomtól:”Az ukrajnai ellenzék elfoglalta a Rivnei atomerőművet.” Az Oroszország hangja rádió (http://hungarian.ruvr.ru) arról számolt be, hogy “Ma reggel a "békés tüntetők" stratégiai objektumot foglaltak el - atomerőművet a Kuznyecovsyk városban. Az erőmű megrohamozása után, az aktivisták elfoglalták az adminisztratív blokkokat, felgyújtották a levéltárat és a fő szervert. Most ellenőrzésük alatt tartják a terület fő energiaforrását, de nem tudják, mit kezdjenek vele.”

Nagyon dühös lettem. Két hete ádáz vitában vagyok a lányommal, aki atomerőmű-ellenes. Én nem vagyok az, csak szeretném, ha miden fölmerülő kérdésről - a finanszírozásról is - vita lenne, akár egy éven át, mielőtt döntünk. Ha műsorok tucatjaiban vitatkoznának az erőművisták és az ellenzők, cikkek és tanulmányok százait olvashatnánk, mielőtt döntünk. Nem feltétlenül népszavazással, de a pártok meghatalmazásával. 

De nem csak ez volt bajom a hírrel, hogy mekkora igaza van a lányomnak, hanem az, hogy, emlékezetem óta először azonnal az jutott eszembe, hogy na ezeket el kell pusztítani. Vagyis alig pár hete tart a gyilkolászás Ukrajnában, én máris az erőszak oldalára álltam. Mert végig gondoltam: ennél rémisztőbb és aljasabb fenyegetés nincs. Emberek milliói halhatnak vagy nyomorodhatnak meg. És kár arra gondolni, hogy dehiszen akkor ők is odavesznek. Igen, amikor a hetvenes években tanultam az emberölés mesterségét, még abból indultunk ki, hogy a másik katona is életben akar maradni, de ma már egyáltalán nem biztos, hogy nem a halálvágy hajtja. Bár talán az ukránok között kevés az iszlám harcos.

És ez nem volt elég, elkezdtem keresgélni az interneten, és azt vettem észre, hogy semmi új hír nem jött az elfoglalásról. Pedig ennél fontosabb hír nem lehet. Csak egy szélsőjobboldali oldalon jelent meg, hogy Janukovics azért mond le, mert EU-s zsoldosok törtek be az erőműbe, és megzsarolták, hogy fölrobbantják. És hogy hírzárlat van erről az egészről.

Vagyis bedőltem egy kamunak, mert teljesen elképzelhető volt. Életszerű. Szakmai szégyenem!

Miért kell nekünk ilyen hitvány világban élni?

Egy csodamasina hiánya

az fn.hir.24.hu képe

A kifőzdében, ahova ebédelni járok, úgy délután egykor kezdődik a politikai vitakör. (Tagjai a kocsmából kinézettek, akik vallási okok miatt nem isznak alkoholt. Azt vallják, hogy többet árt, mint használ. De málnát se ihatnak, mert abban a cukor nevű drog van, amit kerülniük kell. Hova menjenek beszélgetni azok, akik cukorbetegek, agyműtöttek, pélpanaszkodók, szomorúmájúak vagy éppen az alkoholra allergiásak - ami ritka, de rendkívül kínos betegség egy olyan országban, ahol inni becsületbeli kötelesség?) 

Legelőször szavazunk: mi lesz a választás eredménye? Én azt mondom, hogy mindegy, mert az EU és az USA csalásnak hozza ki az egészet. Mert hogy az is: az egész választási törvény. Az amúgy inkább fideszes Trócsányi úr szerint Orbán veszít, mert Isten egy dologért leckéztet az idők kezdete óta: az a nagyképűség. A szavazás eredménye 5:1 Orbán ellenében. Rátérhetünk az érdemi talányfejtésre.

Hete már a legfőbb titok, hogy vajon Orbán Viktornak miért volt annyira sürgős a Putyinnal való megegyezés, noha még hosszú ideig ráért volna muzsiknak bevackolódni a muszka elnök dácsájára. Praktikusan akár 2018 után is aláírogathatott volna, ha esetleg idén választást vesztene, de ragaszkodna az oroszokhoz.

Sipők úr közbevetése: értjük-e, hogy Orbánnak miért Putyin a partnere, miközben Putyin elnök, ő meg “csak” miniszterelnök. Illetlenség, hogy nem Áder János írogat alá. De most nem ez a lényeges kérdés. Hanem az, hogy miért pont most, hova a sietés. Csöndesen mondom, hogy kicsit világosodtam: Orbán kétségbeesésében ment dácsázni. Mert hiába várt éjt nappallá téve a felcsúti ablaknál téblábolva: csak nem jött Széles Gábor az az örökmozgó-féle ingyenmasinával. Nem lesz energiarobbanás Magyarországon. Pedig azt ígérte.

Soha életében nem csalódott még emberben akkorát, mint a mágnásban.

Pedig nagyon regényes volt a dolog. A múlt év tavaszán ezt írta Széles Gábor a Facebookon: „Mi történt? Kiszállt a kalitkából a »madár«. Három órán keresztül hibátlanul repült. Legközelebb három hétig kell folyamatosan repülnie, hogy végleg elhagyhassa a kalitkát...” 

Nem tudta maradéktalanul tartani a titkot. Megjegyzésekhez tett megjegyzéseiből kiderült: amiről itten szó van, az az őszre ígért dolog, miről azt mondta, hogy ismét kétharmadot hoz a jobboldalnak, az országnak pedig 500 éve nem látott fejlődési periódust. 

A szakértők úgy találták, hogy “Tesla generátora pöröghet Széles Gábor kalitkájában”.

Én mindenesetre hittem Széles Gábornak. Végülis komoly ember.

Valami egymilló munkahelyet is ígért! - Vette közbe az éppen akkor érkező Goldman bácsi. De én erre nem emlékeztem. 

Goldman bácsi szokatlanul vidám volt. Rákérdeztem. Csangra, a kíni büfésre hivatkozott, aki neki azt mondta, hogy az oroszok - éppen úgy mint kínaiak - lassan megtanulják, hogy nem háborúzni kell, hanem eladósítani.

Végül aztán abban maradtunk, hogy könnyen lehet: Széles nem hozta az őszre a csodamasinát - ez nagyobb tragédia lett a jobboldalon, mint a balon az összefogás hiánya, csak nem figyeltünk oda. Hiszen a láthatóan energiabolond Orbán abból évszázadokig finanszírozhatta volna , de még a fizetett ellenzéket, a vásárolt választókat is, ésatöbbi. 

Kénytelen volt Putyintól elfogadni a szerződéses alamizsnát. 

Így jártunk. Oroszország jobban teljesít.

Eszébe ne jusson!

Lázár János a tőle megszokott színvonalú, államférfiúi beszédet mondott az UNESCO párizsi székházában megtartott holokauszt-emlékezésen. Hogy a "költő szavairól" se feledkezzünk meg, Pilinszky Jánost is idézte, ami teljesen rendben van. Az már kevésbé, hogy szájára meri venni Kertész Imre nevét is. Arra utalt, hogy a Nobel-díjas író "a metafizikai szellem számára kiheverhetetlennek" mondta a holokausztot. Nem mintha Kertész Imre nem lenne méltó arra, hogy magas államférfúi beszédben idézzék. Fordítva: helyénvaló lenne, ha a magyar állam képviselői tartózkodnának a Kertész Imrével való példálózással mindaddig, amíg bocsánatot nem kérnek tőle.

Szentmihályi Szabó Péter a 2009. augusztus 21-ikén sugárzott Korrektúra című műsorban (Bayer Zsolt) ezt találta mondani Kertész Imréről: "Nem akarok hazabeszélni, de évek óta készülő művem, aminek a címe A kis Kertész, kertészeti enciklopédia Imre Kertész életéről és koráról. Annak első részében áttekintem az eddigi irodalmi Nobel-díjak történetét, és csak aláírhatom, hogy ott hazaszerető, normális ember eddig irodalmi Nobel-díjat nem igen kapott, ha igen, az tiszta tévedés volt." 

Szinte egy év múlva október 23-ika alkalmából a Parlament Vadász termében – Orbán Viktor előterjesztésében – adták át az állami kitüntetéseket, többek között Szentmihályi Szabó Péternek is. (Aki amúgy a nemzet arany fokozatú újságírója, amiképpen Szaniszló Ferenc is.)

Nincs nekem azzal bajom, hogy SS Péter náci. Van ilyen. Együtt kell élni velük. Ám ezt mindig ki kell mondani: éppen most döntött úgy a bíróság, hogy Karsai László történésznek sem kell visszafognia magát, ha úgy találja, és ki akarja mondani, hogy a Jobbik náci párt.)

Azzal van bajom, ha egy állam nem védi meg az egyik polgárát a legaljasabb sértegetésektől, de használni bezzeg használja, ha szükség van rá. 

Kéretik, hogy amikor majd az égbekiáltó Idegenrendészeti Emlékművet avatja Lázár úr a Szabadság téren, akkor eszébe ne jusson Kertész Imrét idézni. Az már nem csak méltatlanság, pofátlanság lenne.

A pokol kapujában

Ukrajnában gyakorlatilag megkezdődött az emberpusztítás, folyamatosan növekszik a halottak száma. A kijevi képek kifejezetten infernálisak. A tüntetők és a rendőrök mintha egy valóságos pokol kapujában állnának szemben egymással: hatalmas tüzek égnek egy csodás múltú városban. És csakugyan: már nehéz elképzelni, hogy ne váljék valóságos pokollá. Ráadásul mostanra vidéken is kiszabadultak az indulatok: törik-zúzzák az épületeket, a tévéképek azt mutatják, hogy ki és betámadnak a tüntetők és a rendőrök. Elemzők már Ukrajna kettészakadásának lehetőségéről beszélnek. Ne legyen illúziónk: ha ez bekövetkezik emberek milliói indulhatnak el a “népességcsere” halálos útjain.

Persze - ha ez így folytatódik -, előbb emberek ezrei halnak majd meg - egyébként teljesen értelmetlenül. Itt jelzem, hogy az EU sokat ér, de egy emberéletet se.

De tudomásul kell vennünk, hogy a népek másképp viszonyulnak saját igazságaikhoz, sőt az elnyomóikhoz is. Mi nem megyünk az utcára, ha ugyanahhoz az Oroszországhoz kötnek minket sunyi erőszakkal, mint Európa helyett az ukránokat zsarolással, vagyis kicsit nyíltabb erőszakkal.

Nem tudni, hogy a magyar kormány tárgyalta-e már azt a katasztrófa-lehetőséget, hogy esetleg egész Ukrajnára kiterjed az öldöklés. Nem kell ahhoz mániákus rémlátónak lenni, hogy ezzel számoljunk. Mert az ugye azzal járhat, hogy emberek tízezrei indulnak el az Európai Unió felé - annál is inkább, mert éppen azért tüntetnek, mert oda, vagyis ide vágynak. 

Magyarország első számú célpont lehet egy humánkatasztrófa következtében, ami azt jelenti, hogy járműveket, épületeket, kórházakat kell biztosítanunk, valamint esetleg sok-sok ezer embernek hónapokon át magas szintű ellátást. Föltéve persze, hogy még van bennünk annyi tisztesség és büszkeség, hogy európai népnek akarunk, legalább látszani.

Mindazonáltal nem lenne baj, ha az EU-t is figyelmeztetnénk a veszedelemre, a magyar külügy pedig jelentős szerepet vállalna az egyeztetésben és a béketeremtésben.

Kell lennie

Lázár János mindenügyi államtitkár a szép nevű, ötszáz lakosú csongrádi településen, Csanádalbertin beígérte a népnek, hogy 2018-ra a haza összes lakásában széles sávú internet lesz. Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy “kell lennie”. ( A politikusok azt hiszik, hogy ha ilyenkor, ígérgetős időkben csűrnek egyet a mondaton, akkor nagyobb biztonságban lesznek számonkérés idején.)
Lázár úr nem azt mondta, amivel én kecsegtettem volna az embereket: bár a hoffmanniánus elvekkel ellentétes, de baromi jó, hogy az internettel példátlan lehetőséget kapnak a gyerekek - és az öregek - a tanulásra, a tájékozódásra, gyakorlatilag az emberiség szinte teljes tudása minden pillanatban a rendelkezésükre áll, mint ahogy a művészeti alkotások is, elképesztő mennyiségben. A kisfalusi létben elképesztő lehetőség az, hogy kapcsolatokat tarthatunk, naponta beszélgethetünk távolba szakadt emberekkel, és még láthatjuk is egymást. És ha már politika, olyasmit vennék elő, amiben Lázár János Hódmezővásárhelyen jó eredményt ért el: tartozunk az esélyegyenlőség megteremtésével, főleg ott, ahol arra semmi remény.

Például meggyőződésem, hogy a cigányok virtuális hazára lelnek az interneten, ami érezhetően fölgyorsíthatja a - kölcsönös - szocializálódást. (Nem csak a cigányoknak kell fölnőniük az egyébként gyalázatos színvonalú társadalmunkhoz és államunkhoz, hanem a többségnek is a problémához.)

Ehelyett azzal kecsegtet, hogy nem kell utazgatni, ha ügyeket intézünk, sőt a számlákat is rendezhetjük az egyre olcsóbb számítástechnikai eszközökkel.

Persze megemlíti azt is, hogy ez sok százmilliárd forintba kerül.Ez igaz, bár én tennék egy próbát: ki kellene számítani, mibe kerül akkor, ha nem az az első számú cél, hogy valaki nagyot kaszáljon, hanem az, hogy a már meglevő rendszerek segítségével a lehető legolcsóbban jöjjünk ki. (Persze meg kellene szüntetni a települések hírközlési hálózatainak ész nélküli adóztatását - ami a mostani kormány eddig legostobább ötlete volt.)

És még valami: illene kimondani: az internet fontosabb a focinál meg a stadionnál. Azt, hogy ez négy éve is így volt, de csak mostanra ismerte föl a hatalom - aminek Lázár János a megtestesülése.  

Kép más

Este nézegettem egy képet, ami rólam készült: egy klubban beszélgetek. Drága barátom, Bielik István vett le, amúgy kicsivel azelőtt, hogy az esztendő legjobb fotográfusa lett.

Putaj, az én Kis Buddhám odajött és ő is nézegette a képet. Úgy, hogy mögöttem állt. Alighanem ettől biztonságban érezte magát, ezért ilyet kérdezett:

- Te hiú vagy?

- Nem, sose voltam. Akkor miért van az, hogy gyakran nézegeted a képeidet, sőt néha készítesz is magadról? Ez neked nem okoz örömöt?

- Nem tudom, hogy örömnek lehet-e mondani azt, ha fölismerem magam.

- Volt hatvan éved az ismerkedésre.

- Igen, csak van egy furaság: ha hatvan évig nem nézegeted magad, akkor, ha elveszted az arcodat, és az mégis visszatér, kíváncsi leszel.

- Miért vesztenéd el?

- A halál közelében mindig elveszted. Függetlenül attól, hogy bátor voltál-e vagy gyáva, sok időt töltöttél a halállal való szembenézéssel, vagy csak alig egy pillanatot. Nézd meg a haldoklókat: szétesik az arcuk. Néha összeáll, ha van még idő, de nem mindig. Vagy nézd meg azokat, akik halálközeli élmény után ébrednek. Néha napokig nincs arcuk.

- Dehát te jól vagy!

- Igen, de például le kellett vágnom a hajamat meg a szakállamat, mert a belém pumpált gyógyító mérgek miatt elkezdett hullani mindenem, ami szálas volt. És negyven év után először megláttam az arcomat. Álarc nélkül. Azóta hónapok teltek el, de még mindig nem ismerem föl magam.

- Ha tükörbe nézel?

- Például. De nem nagyon nézegetem magam tükörben. 

- Egy férfi ne nézegesse magát?

- Ne túl sokat. Annál is inkább, mert a tükör mindig hazudik. Képességünk van arra, hogy azonnal átállítsuk az arcunkat olyanra, amelyik tetszetősebb képet ad. És ezredmásodperc alatt megtaláljuk a legkedvezőbb látószöget. Nagyon ritkán látjuk a valódi arcunkat. Többnyire akkor, ha ismeretlen helyen megyünk, eléggé gyorsan, és hirtelen előttünk terem egy tükör. Akkor is csak másodpercekre. Többet tudunk meg, ha -kicsit orvul - fényképezzük magunkat. De az is lehet hamis, ha ügyesek vagyunk.

- Hamis? - kérdezte csodálkozva Putaj. - A fénykép is hamis?

- Van nekem egy mesterem, akit Féner Tamásnak hívnak, és a világ egyik legjobb fotográfusa. Egyszer arra tanított, hogy legalább két együtt töltött nap kell ahhoz, hogy hiteles fényképet készítsünk valakiről. Vagyunk mi egész életünkben két napot együtt meghitten önmagunkkal?

Az én Kicsi Buddhám kiment a fürdőszobába, és vagy egy órán át nézegette magát a tükörben. Közben néha csúfolódva fölnevetett.

Jeruzsálemi jel

A delmagyar.hu képe

Olvasom, hogy 2,5 litert fogyasztó dízelmotorral is kapható lesz a világ legolcsóbb autója. Tulajdonképpen mindegy, hogy melyik autóról van szó. (Történetesen nagyon piciről: a Tato cég gyártja, Nanonak hívják.) 

Nem mintha érdekelnének az autók. Fölfuvallt fémhólyagoknak látom őket, amelyekben messze nincs annyi, mint amennyit fizetni kell értük - ha újak. Mi persze többnyire régi autókon járunk. Mostanában számos olyan hirdetést leltem, amelyben az volt, hogy kiváló minőségű autókat kevesebbért kínálnak, mint egy okos telefont. De ez most mindegy. Legföljebb azért érdekes, mert a régi autók többet fogyasztanak, mint az újak. 

Csak azért figyeltem föl - vagy oda - a hírre, mert eszembe jutott, hogy úgy 30-40 éve a Delta című egészen kiváló heti tudományos híradóban, amit mindig megnéztem, bemutattak egy francia - talán Renault - kisbuszt, amelyik 2,9 litert fogyasztott száz kilométeren. 

Közönséges kisbusz volt, talán furgon változatban is mutatták. Láttuk gyártás közben, aztán gurulva, és minden lehetséges autópózban. 

Aztán a végére jött a meglepetés: Kudlik Júlia, hangjában némi gúnnyal megjegyezte, hogy “de ezt az autót természetesen nem fogják gyártani”.

Persze én már akkor azon gondolkoztam, hogy vajon miért nem gyártják, és ha ez egy összeesküvés, amely az olajosok érdekeit szolgálja, akkor például a francia állam miért érdekelt ebben. Tudom, hogy van, volt francia olajvállalat. Lehetett egy olyan, akár hosszan is tartó patt-állapot, amikor a gazdasági érdekek elnyomták az emberiség elemi érdekeit. Illetve: mivel akkoriban még nem kellett minden nap szembenéznünk az általános melegedéssel, nem állt össze a kép. (És azt is figyelembe kell venni, hogy mi, Delta-nézők akkoriban még nem mászkálhattunk Párizsba 2,9-et fogyasztó motorért tüntetni.)

Mindenenesetre tény, és nem erről az egyről tudunk: a legalább háromszoros fogyasztású kisbuszok, furgonok és személyautók uralták még évtizedekig a piacot. (Nálunk most is van ilyenből éppen elég.) Aztán lassan - a felismert globális meteorológiai összefüggések matt is - folyamatosan csökkent a fogyasztás. (Ez  2,5 - dízel - literes is csak egy akkora autócskára vonatkozik, amelyikbe átlag európai férfi bele se fér.)

Ne legyen itt összeesküvés-elmélet, de az jó lenne, ha bizonyos államok - például a forradalmi, mindent, pláne minden gonosz esküvést legyűrő, bátor kis Magyarország - kezdeményeznék, hogy - talán - az ENSZ vizsgálja ki, hogyan történhetett meg, hogy jelentős, a Föld meteorológiai katasztrófáját lassító, vagy a veszedelmet elhárító - találmányokat évtizedeken keresztül “pihentetni” lehetett, és lehet ma is. Ha belegondolunk: a környezetszennyezés, a széndioxid-kibocsátás szempontjából egy szinte alig szennyező motorféle világszintű elterjedésének van akkora jelentősége, mint a szélkerekek és a napelemek gyarapodásának. (Nem lesz ilyen vizsgálat, mert az amerikai érdekeket is sérteni. Bár az is igaz, hogy azt se tudtuk volna elképzelni, hogy valaha fekete ember lesz ott az elnök.)

És nem azért lenne szükség egy nemzetek feletti vizsgálatra, hogy emberiség-ellenes tevékenység miatt elítéljük, netán büntessük azokat, akik ellobbizták a levegőnket, a vizeinket, halálos kórokat töltögettek belénk, hanem azért, hogy tanuljunk. Még nincs vége: aki már látott kínai-típusú szmog-képeket, annak nem kell magyarázni, hogy nem mindegy, ha nem negyvenszeres, hanem csak tízszeres a levegőben a károsanyag-koncentráció.

Bár a legszennyezőbb amerikaiak folyamatosan azon örvendeznek, ha valami olyan adatot találnak, ami esetleg arra utal, hogy mégsincs általános fölmelegedés - vagyis lehet önfeledten olajszármazékokat pufogtatni -, azért észre kellene venniük, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt -50 fokos amerikai hidegek talán összefüggnek olyan jelenségekkel, mint a Fülöp-szigeteken minden idők legnagyobb vihara, Európa emberemlékezet óta legnagyobb viharai, Argentína minden idők óta legsúlyosabb kánikulája - nálunk is ilyen volt ám a nyáron…

Mintha senki nem venné észre, hogy ezek a jelek így együtt olyan változásokra mutatnak, amelyekre figyelemmel gyanítható, hogy bármelyik pillanatban a Föld bármelyik pontján irgalmatlan bajba kerülhetünk. Pedig Isten is üzent, amikor fél méteres havat hullatott Jeruzsálemre. (Moszkva behavazásával nem üzenhet, mert kiröhögnénk.)

Kérdésem, hogy visszatérjünk a magyar valóságba: föl vagyunk arra készülve, hogy valami északi légköri anomália miatt Európában és benne Magyarországon, ahol most éppen aggasztóan meleg van, mondjuk két héten át -50 fokos hideg lehet, mint Észak-Amerikában?  

Utoljára akkor tettem föl ilyen kérdést, amikor pát éve egy szélvihar leborotválta a Tátrát. Fölrémlett előttem, mi történne, ha a magyar Alföld magyar falvain pusztítana egy ilyen szél, és aztán még három napig az eső is esne. Esetleg havas eső. Van-e elég nájlonunk legalább, hogy azt a lepotyogott cserepek helyére terítsük, vagy tehetetlenül kell néznünk, ahogy szátázik mindenünk.

Választ nem kaptam, csak néhány kommentelő csúfolódott, hogy én mekkora egy aljas hazafiatlan vagyok, hogy ilyen kérdéseket teszek föl az illetékeseknek.

Vegyük úgy, hogy nem kérdeztem semmit. Hátha enélkül is tudtam bogarat ültetni.

Magyar botrány

Afféle hazai stílusú, fékezett habzású botrány volt a múlt esztendő végén.Történt, hogy egy színvonalas televíziós karaoke-versenyen (Uj Péter szíves, és évek óta érvényes megállapítása az X-Faktor-féle mutatványokra) nagyon jól szerepelt egy rendkívül dekoratív és kitűnő hangú lány. Győzelemre is esélyes volt Tünde, ám kiderült róla, hogy pornózott. Hogy aztán ezért vagy másért nem győzött, azt soha nem tudhatjuk meg. Igazából nem lett botrány a múltjából. Azt se tudtam kideríteni, hogyan derült ki az a múlt. Bár nem lepődnék meg, ha egy olyan nagyszerűség látta volna meg a tévében, aki pár éve még önfeledten morzsinkázott a Tünde-filmeken.

De az is lehet, hogy valamilyen jóakaró gondoskodott arról, hogy a múltat nagyobb fényben lássuk, hátha kiesik Tünde, vagy elküldik a műsorból erkölcsi okilag. Legalábbis erre utal, hogy szeptemberben került a Youtube egyik oldalára a “Krasznai Tündét hátulról rakják” című filmecske, amit eddig már 93 ezren láttak.

Belenéztem részletekbe is. Meglepett, hogy ez a rendkívül tehetséges nő, hogyan játszhatott ennyire színvonal alatti filmekben. (A legnyomorúságosabb egy kínzókamrás.)

Baj akkor lett, amikor közeledett a parlamenti karácsony, ahova hagyományosan gyerekeket hívnak meg, és Dr. Edvi Péter, a rendező Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat egyik alapítója és elnöke úgy döntött, hogy megkérik az RTL Klubot, a szokásos nehéz sorsú gyermekeknek szervezett eseményre ne jöjjön el Krasznai Tünde, mert nem kívánatos személy a pornós múltja miatt.

Ezt azért is fontos rögzítenünk, mert azonnal elterjedt, hogy Kövér László - és Semjén Zsolt - tiltotta ki a lányt. Noha nagyonis beleférne, hogy ennek a két állandóan túlcsorduló erkölcsőrnek köze legyen ilyen álnoksághoz, a történelmi igazság az, hogy ezúttal nem volt. (Nem nézik az X-Faktort, gondolom.) Mint később kiderült: Dr. Edvi csakis “gyermekvédelmi szempontok szerinti, politikamentes döntést szeretett volna hozni.”

A kitiltás Magyarországon teljesen szokatlan következménye az lett, hogy az RTL “akkor a többi se menjen”-alapon vállalt szolidaritást Tündével. Nem is mentek.

Dr. Edvi védelmében: miközben természetesen nem értek egyet azzal, hogy bárki így megalázhat egy lányt - aki ráadásul éppen most szakad ki a múltjából, amit minden tisztességes embernek segíteni kell - tudomásul kell venni, hogy az elnök úgy viselkedett, ahogy itt évszázadok óta szokás. Sőt: Európa nagyobbik felén és Amerikában is. És meg is magyarázható, hogy az emberek és különféle társadalmi szervezetek megszégyenítéssel küzdenek a prostitúció ellen. Azt világosan  látni kell, hogy a pornó a prostitúció speciális formája. A filmeket azért veszik föl, hogy azokat sok pénzért eladják olyan embereknek, akik azt a képernyő előtt önfeledt önkielégítést végeznek, miközben nézegetik ezeket. (Ne ítéljünk, hiszen az emberek túlnyomó többsége egész életében él az önkielégítés lehetőségével  - a házasságban élők 90 százaléka is, sőt: a házaspárok gyakran közösen teszik. Az internetre először lépők 80 százaléka azt írja be a keresőbe, hogy “pornó”. Tíz százalék azt, hogy “szex”. De ettől még a test és a szerelmi élet pénzért való közszemlére tétele prostitúció.)

Közeli rokonaink, a bonobok ezt a dolgot meg tudják oldani mozizás nélkül: dugnak egyet idegességükben. És egész nap idegesek.

A megszégyenítés gyakorlatilag teljesen hatástalan, és legalább annyira állatias, mint a pornózás. És persze nem kell túlzásokba esni, félreérthető mondatokat közölni: az RTL Klub szerint Tünde a gyerekek előtt példakép lehetne. Ez azért így egy méretes baromság. Ha valaki fölnőtt fejjel - bármennyire is megszorul az életben - pornózást vállal, az ne legyen példakép. Nem igaz, hogy nincs más út.

Persze, ha a tehetségével és a szorgalmával ki tud tűnni és ki tud mászni ebből a világból, akkor tiszteljük meg a figyelmünkkel és a szeretetünkkel. Mert az is fontos ám, hogy a gyerekek tudják: aki hibát követ el, annak megbocsátunk, mert mi éppen olyan jó emberek vagyuk, mint Krasznai Tünde amúgy. (És Dr. Edvi is.)

A történet vége az lett, hogy Terry Black megfenyegette a politikusokat: “Kedves Parlamenti Bácsik és Nénik most vagy Bocsánatot kértek Krasznai Tündétől vagy Szenteste 20 órakor fel teszem az oldalamra azok bácsik nevét akik sokkal erkölcstelenebbek mint Krasznai Tünde ez lesz az én ajándékom. Gondolom megfontoljátok”

Majd az adott időpontban, mivel a politikusok nem kértek bocsánatot - ezúttal joggal - meg is jelent három név: “Semjén Szájer Vona

a többieket nem sorolom mert lesz még alkalom”

A baj csak az, hogy ez így nem korrekt. Az emberek jelentős része utálja ezt a három embert, és mindent megadna egy velük kapcsolatos lejárató hírért, de az úgy, hogy mondok egy nevet, de nem mondom meg, hogy mi az erkölcstelensége tárgya, nem korrekt, és nem is bátor dolog.  Nem lehet megkerülni, oda kell írni, hogy nekem - Terry Blacknek - bizonyítékom van arra, hogy ez pedofil, az álnok buzivadász meleg, az meg csalja a feleségét. Mert különben úgy járunk, mint én Vona Gáborral, akinél jobban kevés embert utálok: megsajnáltam. Szinte jobban, mint Tündét.

(Hócipő)