Emlézetpolitika

Tüntetés 1988. június  16-án
 a  301-es parcellájában Mécs Imrével .
Biztos Orbán is ott volt valahol

Van-e visszataszítóbb kifejezés, mint az “emlékezetpolitika”?Azt jelenti, hogy csinálok a történelemmel, amit akarok, ami az érdekem, mert az enyém a hatalom? Hogy ne kelljen szembenézni, mert akkor nincs más, mint a nagy röstellés?

Most például az emlékezetpolitika fegyvere az, hogy aki békésen, csöndesen lebontogat valami hülye kordont, azt rabosítják. Vagyis nagyon erősen befenyegettet Orbán Viktor. Hogy le leszel csukva! Egy volt 56-os halálra ítéltet, egy Kádár alatt ellenálló, ma már öregembert, Mécs Imrét követteti a rendőrökkel. Berendelteti, mert hogy hátha majd rettenetesen megijed, és mégis inkább úgy emlékezik majd, hogy nem a magyarok irtották, önként és boldogan a magyarok közül azokat, akiket zsidóknak meg cigányoknak lehetett minősíteni, hanem a megszálló németek. Csakis és egedül. Már most szólok, hogy a következő évtizedben még el kell diskurálni azon is, miképpen irtott ki Ukrajnában több tízezer embert a magyar hadsereg. Hogyan csapkodták falhoz a csecsemőket a lábuknál fogva, hogyan zártak teljes falvak népét templomokba, mielőtt gránátot és tüzet szórtak közéjük. És szó lesz Horthy felelősségéről is.

Már csak azért se erőltetném Orbán helyében ezt az emlékezetpolitikai emlékművet, mert az is lehet, hogy nemsokára az ukrajnai áldozatoknak építünk. A Szabadság térre javasolnám.

Az emlékezetpolitika azt jelenti, hogy a történészek nem végezhetik szabadon, vagy hiába végzik a dolgukat? Az a nép, amelyik megengedi magának a múlt politikai manipulálását, úgy jár mint mi: bégető birkákként vonulászunk bele a diktatúrákba, aztán meg benne a diktatúrákban eljárunk arra szavazgatni, hogy legyen diktatúra, mert az olyan kényelmes.

Most akkor én előre emlékezetpolitizálok egy kicsikét: talán csak akkor ismeri föl Orbán, hogy nem kellett volna ezt az idegenrendészeti emlékművet erőltetni, amikor majd 2018-ban a győztes Jobbik pribékjei Vona parancsára elfogják. Viccesen fölajánlják neki, hogy választhat: a dunaparti cipős megoldást vagy a gázkamrásat szeretné?

Orbán, aki fölépítette a fasiszta államot, amibe csak be kell kötöztetni a jobbikos hivatalnokokat és csendőröket, akkor világosodik meg, hogy rontás volt rajta: ez a kis demokrata teljesen ismeretlen okból szépen, lassan megbolondult, érezte, hogy valami baj van, de nem tudott ellenállni. Azért vezette be a rendszerét, amelyik horthystának tűnt, mert az is volt. Ugyanazt a szerepet kapta: ahogy Horthy Szálasiig, úgy vezette a népet Vona Gáborig vagy Zagyva György Gyuláig, Vona addigra már konszolidált dísznáci lesz, csak a nevét adja a párthoz és a hatalomhoz.

Aki azt mondja, hogy eltúlzom, gondolja végig: akár csak elképzelhettük volna, hogy Oroszország pénzeli Európa náci pártjait, hogy azok bomlasszák az Uniót? Oroszország olyan hordákat támogat, mint a magyar gárda?

Persze azt se gondoltuk, hogy egyszer még azt várjuk, hogy Putyin, Oroszország kétségkívül képességes vezetője mikor adja ki a parancsot a népirtás megkezdére. Meg arra se, hogy a félhülye jobbikosok jelesei máris bejelentkeznek Kárpátaljára, hogy ne csak a keleti orosz-ukrán határterületeken pusztuljanak az emberek, hanem lehetőleg itt is. Mert soha sem elég a halálból.

Persze a következő négy évben a hatalomra okkal készülő Jobbik konszolidálódik majd. Nagy kihívásoknak kell megfelelni.

Itt van például a vízügyi zsidókérdés. A Jobbik évek óta azzal rémisztgeti a népet, hogy a zsidók nemsokára elfoglalják Magyarországot, mert nincsen nekik vizük, nekünk meg van. Ivóvíz, amin úszik Magyarország. Szemben Izraellel, ami egy merő sivatag. Hiába kaparintották meg a zsidók, nem tudnak jól élni, mert inni még csak lenne víz, de a mezőgazdálkodásra nem elég. Ezért aztán a zsidók nem csak fölvásárolják a magyar földeket, hanem katonákat is állomásoztatnak Táborfalván, és ők gyilkoltatták a cigányokat, hogy olcsóbb legyen  a föld meg az ingatlan. A propagandagépezetet egy csöppet sem zavarta, hogy újságírók egy csoportja átkutatta például Táborfalvát, a laktanya üres volt - a duma ment tova. (Jó sokat ártottak az izraeli államfő meggondolatlan hencegése, aki azzal bosszantotta hallgatóságát, hogy zsidók mennyi mindent vásároltak föl errefelé. Ezt lehetett naponta idézgetni.)

Na, most baj van: kiderült, hogy Izrael növények millióit ülteti a Negev sivatagban, és csöpögtetéses technikával öntözi a haszonnövényeket. Azt pedig nem lehet sós vízzel. Kiderült: Magyarország macerás megszállása helyett a ravasz zsidók inkább arra dolgoztak ki működőképes tervet, hogy miképpen lehet sótalanítani a tengervizet. Ma ott tartanak, hogy nem csak önellátók ivóvízből, hanem lassan exportálják is.

Majd kell valami nagy ötlet, mert az azért gyönge lenne, hogy azért vannak itt a zsidók, hogy tönkre tegyék az vízbázisunkat, hogy aztán a palackos vizükkel zsarolják a magyart.

Más baj is van a zsidókkal: a Jobbik magára maradt miattuk. Büszkék lehetünk arra, hogy a mi náci pártunk igazi hungárikum: az utolsó jelentős antiszemita párt az EU-ban. A többiek már rájöttek, hogy az arab az igazi ellenség: sokkal könnyebb őket, és általában a szineskés bőrű bevándorlókat utáltatni, mint a zsidókat.

Most így állunk. Van négy évünk eldönteni, hogy a Jobbikot vagy a Fideszt akarjuk kormányra.Hacsak nem lesz valami baloldal is a választékban. Esetleg rendpárti, hogy versenyképes legyen.