szombat, december 21, 2013

Ezüstvasárnap

Magyarország egyre jobban teljesít: néhány napja fölfigyeltem arra, hogy a tévéreklámokban immár arra biztatják az embereket, hogy vegyenek karácsonyi ajándék gyanánt szeretteiknek gyógyszert. Mivel elég drága készítményekről van szó, arra gyanakszom, hogy ezek a hirdetések a középosztálynak szólnak. Vagyis csúszkálunk lefele. Végülis, ha műlesiklásig fokozzuk, akkor úgy is lehet venni, hogy még jobban teljesítünk.
A kérdés az, hogy karácsony idején ez megmérgesíti az embert, vagy legyen inkább békesség. A középosztály akkor kapott ekkora józanodási lehetőséget, amikor pár éve megértette: bőven elég, ha a Könyvhéten egy könyvet veszünk, pedig valaha az úgy volt, hogy egész héten minden nap egy szatyornyival jöttünk haza. Meg is volt egy évre az olvasni való. És aztán egyszercsak untig elég lett karácsonyra is egy kötet. (És ez még nem azért van, mert az elektronikus könyvek olcsók, a papírból valók pedig drága luxustermékek - ez nagyjából 10-15 év múlva lesz így.)
Mennyivel elegánsabb "karira" egy jó kis gyógyszer, pláne egy hónapra való vitamin-adag, mint valami hülye könyv, tele marhaságokkal! Na jó, eltúloztam. Ez lett a baromi nagy piacgazdaságból. Valami nagyon szociális.
Persze nem most találkozom először a lopakodó szegénységgel. A dédanyám nagyon szegény volt. És büszke. Nem fogadott el családi adományokat. De karácsonykor úgy tudott adni egy szépen becsomagolt narancsot, hogy szinte mindenki megkönnyezte. (A szocializmus cseperedésének idején csak karácsony táján láttunk narancsot. Később aztán a banán s megékezett.)

A dédanyám szeretete bármit karácsony ajándék rangjára emelt volna. Egy darab birsalma sajtot, vagy akár egy fényes almát is. De valahogy nem tudom elképzelni, hogy egy marék csudavitamint tett volna szép papírba, és magához ölelt volna, csak hogy ne vegyem észre a csalást és a hazugságot.
Ha ez így folytatódik, az lesz, hogy ezüstvasárnap bemegyünk egy antikváriumba, plusz elszaladunk az MDF-piacra két kiló almáért, meg valami szép csomagolópapírért. És az almaillattól megrészegedve csakazértis boldogok leszünk a szentestén.


Nincsenek megjegyzések:

Fodor Ákos: ECCE HOMO

Fenyegetésük
mulatságos. De ahogy
félnek: megrémít.

Népszerű bejegyzések