szombat, november 21, 2009

Miért kellett megtudnom?


Megrendült a bizalmam. Gyerekkoromban olyan környezetben nőttem föl – állatorvos nagyapám házában -, ahol sokszor fordultak meg orvosok, rokonok is. Azt gondoltam, hogy a legbátrabb emberek, hiszen hozzá mernek nyúlni élő emberekhez, beléjük szúrnak, vágnak, hihetetlen kockázatot vállalnak.
Hiszen csak egyszer kell tévedni, egyszer kell rossz gyógyszert adni, vagy csak tévesen ítélni egy betegségről. Mindig fontos dolgokról beszélgettek. Én meg szerettem hallgatózni, amíg el nem zavartak. (Ez akkoriban gyakori volt, ha például politizáltak. Utálták a rendszert, és biztos, ami biztos, a gyerek akkor nem pletykál, ha nem tud semmit.)
Aztán megtudtam, hogy jól gyanakodtam: ez egy rettenetes mesterség. Először a falusi körzeti orvosunkról hallottam, hogy morfinista. Amikor kérdeztem a nagyapámat, valamiért úgy magyarázta el, mintha fölnőtt lennék: néha valaki nem bírja az állandó feszültséget, és olyan szerekhez nyúl, amelyek oldják azt. Ilyen például az alkohol, és a morfin is. Az orvosokra azért veszélyes, mert könnyebben jutnak hozzá, mint mások.
Később alkoholistákkal is találkoztam. Az egyik például traumatológus volt. Ha este hazaért, leült a televízió elé a sörösüvegekkel, és ott is aludt el. Addig pedig mereven nézte a képernyőt. Azt mondta, másképp nem bírja ki, amivel naponta kell szembesülnie. „Ti soha nem tudjátok elképzelni, milyen kínt okoz nekünk az, ha egy gyerek a kezünk között hal meg, mert nem tudunk segíteni. És hiába minden: ez a századik után sem enyhül, hanem inkább erősödik. Reménytelen.”
Bátornak gondoltam őt is, söröstül, merevtévézéstül, mert minden nap visszament.
Aztán találkoztam katonaorvosokkal, akiknek szembesülniük kellett a totális emberi barbársággal, gyakorlatilag minden ember ütötte sebbel, és minden ember okozta szenvedéssel. Ők úgy bírták ki, hogy magyarázták maguknak: a sebészet fejlődésében mindig a háborúk segítettek a legtöbbet, és az igazi profi orvos az, aki megjárta a frontot. De valahol mélyen nagyot sérültek ők is.
Soha életemben nem találkoztam olyan orvossal, akiben csalódtam volna. Elkövettek hibáékat, még az én kezelésemben is, de azt természetesnek gondoltam. Hamar megértettem, hogy ostoba az, aki isteneknek tekinti őket: egyszerűen lehetetlen, hogy ne tévedjenek. És az is lehetetlen, hogy mindent meggyógyítsanak: kell, hogy legyen a tudománynak és a tudásnak határa, nem is beszélve a lehetőségekről.
Most egyszerűen megrendültem. Nem hittem volna, hogy valaha szembe kell néznem azzal, hogy értelmes emberek politika vonzalmak szerint oltatják majd be magukat egy világjárvány ellen. Nem tudtam volna elképzelni, hogy bárkinek eszébe jut, hogy a tudomány képviselői, a kormányok, az orvosok rosszat akarnak az embereknek. Föl se merült bennem, hogy a totális mélyhülyeségeket elhihetik az emberek.
Részlet egy levélből: "Kedves Iván! most kaptam egy emilt egyik ismerősömtől. A magyar nádori szövetség videóval ellátott körlevele, melyben óvnak az újinfluenza elleni védőoltástól. ami szerintük nem egyéb, mint a "zsizsik" szdsz párt újabb akciója, hogy megtizedeljék a magyar lakosságot,mert Izraelnek bőven elég lesz kevesebb magyar is. ilyen és ehhez hasonló elképesztő zagyvaságok vannak a levélben. ... aki ezeknek bedől, szóval látta már ezeket elmeorvos? ...  az Isten tényleg csak vihar után jön vissza?"
Na jó, de mi van akkor, ha az orvos is hülyeségeket mond? Mi történt az orvosainkkal? Lehetséges az, hogy évekig, évtizedekig tanulnak, mégsincsenek tisztában azzal, hogy miket lehet beszélni? Vagy csakugyan nincsenek tisztában elemi alapfogalmakkal? Nézzünk példának egy internetes csetelés részleteit:

SA: Hosszan beszélgettem most egy orvossal a vakcináról, (amit már beadattam magamnak). Aszongya 19-ben a spanyol nátha áldozatainak 95 %-a azok közül került ki, akiket beoltottak. (Állítólag van erről statisztika...)

RT: A „spanyol nátha” járvány 1918-19-ben volt, az influenza elleni védőoltást Dr. Salk és Dr. Francis 1944-ben fedezte fel. A spanyol járvány idején senki sem volt beoltva.

AI: Másik orvost kell keresni, sajnos.

Komolyan kérdezem: hogyan lehetséges, hogy van ilyen orvos Magyarországon? Hol tanult, és mit?
Az rendben van, hogy ez az ember nem kapott orvostörténeti oktatást, de hogyan úszta meg a járványtani vizsgát? Hogyan kerültünk abba a helyzetbe, hogy ehhez hasonló híreket, beszámolókat szinte naponta hallunk?
Azért az mégsem lehetséges, hogy amikor orvos elé kerülök, mielőtt vizsgálni engedem magam, találós kérdéseket tegyek föl, legalább az általános - orvosi - műveltség témakörében!
Vagy csináltassunk egy jóféle hordozható orvosos műveltségi játékot Vágó Istvánnal, hogy vizsgálat előtt le lehessen játszani egy partit, és ha nem jut el, mondjuk a százezres szintig, akkor köszönettel bár, de elhagyjuk a rendelőt?
Nem kellene valami komoly és szerteágazó országos vizsgálatot tartani annak érdekében, hogy fölmérjük az orvosi tudást, és legalább a síkhülyéket kiszűrjük?
Vagy az a megoldás, hogy mondjuk egy járvány előtt, ha oltatási tanácsot akarunk kérni, akkor legalább három doktort kérdezzünk, és a többségi véleményt fogadjuk el? Ez képtelenség! Jó, tudjuk, hogy az orvostársadalom nem egy bolsevik típusú párt, de azért tömegeket érintő kérdésekben elvárható lenne az egységes álláspont.
Miért kellett ezt nekem megtudnom? Miért kell elvesztenem azt a rendkívül pozitív illúziómat, hogy az orvosok a világ legbátrabb és legokosabb emberei, akikre vakon bízhatom a magam és a gyerekeim életét?

3 megjegyzés:

Pocakos írta...

Az idézett csetelés mennyire megbízható? Tutti, hogy az orvos valóban azt mondta, amit a csetelő írt, állít?
Tudtommal Salk a gyermekbénulás elleni szérumot találta (fedezte) fel az 50-es évek elején, és Mo.-on valamikor az 60-as évek elején minden gyereket (ingyen!) beoltottak vele.

Malvina írta...

Egy orvosszakmai vezető nehezményezi a rádióban, hogy miért csak a negatív eseteket mutatja be a média. Azt mondja, hogy "hiszen sokan vannak az olyan orvosok is, akik mindent megtesznek a betegeikért emberileg is, nemcsak szakmailag."

Hm!

Gabriel írta...

Szóval megint belefutottunk a "hülye" demokrácia kérdésébe? Ha mindent szabadon meg lehet kérdöjelezni az emberek elveszítik a bizalmat (ha úgy tetszik vak bizalmat) A hatalom, a szaktekintély teljesen értelmét veszti. Az emberek megkérdöjeleznek mindent ami a buta fejükben megfordul. Mint a fiam felesége aki természetesen az Interneten olvasott idiótaságok miatt nem hajlandó beoltatni az unokámat. S mivel ehhez joga van, az sem fog segíteni ha megkérdez több orvost mert azok (mint a hatóság a Kanadai Egészségügy) minden adatot közzé tesznek s szabad választás elé állítják a polgárt, s ezzel elgyengítik szaktekintyélyi "hatalmukat". Félelmetes hogy a demokrácia mekkora teret nyit a butaságnak. Nem nagyon tudok olyan referendumról (érdekes lenne megnézni) melyben egyszerüen a józan ész, elemzés és érdek simán nyert volna.
Az elözö megjegyzés a polió oltásról (meg egyéb oltásokról is) az átkos rendszerben: amikor ilyenek szóbakerültek, Kózölték az emberekkel, hogy kötelezö ... és ennyi. Ha tévedtek, nem tévedtek nagyobbat mint ebben a "majd-te-eldöntöd" butaság rendszerben.

Fodor Ákos: ECCE HOMO

Fenyegetésük
mulatságos. De ahogy
félnek: megrémít.

Népszerű bejegyzések