Talán sokan emlékeznek még a Folytassa cowboy című filmre, amelyben a kis genya főszereplő a kocsmában elordítja magát, hogy „arany van a Medvecsapáson”, mire kiürül a kocsma, ő meg kihörpinti a poharakat. Később kiderül, hogy nincs is Medvecsapás.
Nagyjából ez történt Magyarországgal, amikor valaki leizlandozta a gazdaságunkat. Egy hülye megjegyzés Londonban, egy hülye megjegyzés itthon, pár nyomorúságos, felelőtlen hírcsináló, és akkora kár keletkezik az országban, mintha a tatár horda átfutott volna rajtunk.
Ráadásul így működik az egész világ bank- és tőzsderendszere. Nem az a baj, hogy kapzsi és felelőtlen emberek valamelyik cowboy bankban szakmai bűnöket követnek el, hanem az, hogy a veszedelmet hónapok óta látják, mégis hagyják, hogy az egész világgazdaság beomoljon.
Miféle emberek intézik a világ pénzügyeit? Nem azért fizetek én majd ennek a hónapnak a végén akár több tízezerrel többet a lakáskölcsönöm kamataira, mert az ostoba amerikai pénzpiócák megfertőzték a bankrendszert, hanem azért, mert miután ez nyilvánvalóvá vált, állítólag rettenetes hatalommal bíró bankárok, politikusok, prófétai fényben fürdő közgazdászok, pénzügyi világszervezetek nem tettek semmit. Már az sincs rendben, hogy hisztérikus brókereken múlhat emberek millióinak megtakarítása. Hogy a hisztéria az ostobaság és a tudatlanság jele, az biztos. De hogy az állítólag már teljesen globalizált világ vezetői hónapokon át a majdcsak lesz valahogyra bízzák emberek milliárdjainak sorsát az elgondolkodtató.
Ha Gyurcsány Ferenc – Orbán Viktor kacsingatós támogatásával –, vagy csak egy vicces újságíró, Brüsszelben azt szivárogtatta volna ki, hogy már csak azért sem vagyunk Izlandhoz hasonlíthatók, mert a magyar Alföldön csak a szaudihoz hasonlítható nagyságú olajmezőt fedeztek föl, akkor most pár napra fölszaladna a forint és a MOL-részvények fölfutása megmentené a tőzsdénket? A hír nagyjából annyira igaz, mint a gazdaságunk izlandisága.
Micsoda hülye világ ez?
Ha a világpénzügyek ma ugyanúgy működnek, mint a kapitalizmus kezdete óta, hogy fölröppentett hírek és vélemények válhatnak önbeteljesítő jóslattá, mert az alkalmatlan emberekkel telepakolt élősködő szervezetek nem végzik a dolgukat, akkor ezt mondjuk ki, és adjuk határidőt arra, hogy ez ne így legyen.
Vagy maradjon így, de tartsuk száraz babban, mézben és szép kagylókban a megtakarításainkat.
Itt jegyzem meg, hogy már megint fölröppent a hír, hogy belátható időn belül hatalmas influenzajárvány söpör majd végig a Földön. Emberek milliói vesznek majd oda. Öt éve olvasgatom ezt a jóslatot. Talán nem túlzok, ha ez még a gazdasági világválságnál is fontosabb veszedelem. Biztosak lehetünk abban, hogy azok az emberek, szervezetek, kormányok, akikre az életünket bízzuk, mindent megtesznek azért, hogy legalább életben maradjunk? Tud valaki valamit arról, hogy van-e valamilyen terv? Van terv, van felelős egy olyan Európában, ahol még azt se bírjuk megakadályozni, hogy mérgekkel kevert kínai játékok és élelmiszerek kerüljenek gyerekkézbe és vesébe?
Most mondom, én is: járvány jön a Medvecsapáson! Senkise lepődjön meg, ha valami egészségügyi világfelügyelet vezérokoskodója azzal kezdi a cáfolatát, hogy nincs is Medvecsapás.
3 megjegyzés:
A válság bizony nagy rendező! Akár önmozgó folymatok eredményeként, akár az e folyamatokba ésszerűen avagy kifejezetten hülye mód beavatkozó ember - avagy mindkettő egyszerre - tevékenykedése folytán alakul ki.
Ezért, hogy egyáltalán nem hangzik olyan rettenetesen az a kitétel, amit ma már egyre több véleményező állít, miszerint nekünk ez kifejezetten kellett! Én is amondó vagyok. Bizony kellett! Hiszen egyre világosabb, hogy ránk sajnos az az ősrégi alapszabály érvényes, hogy a buták, a hülyék csak a saját kárukon tanulnak. Az okosak képesek a másén is!
Namármost, amennyiben itt megállunk a lehetséges variációk számbavételében, akkor ez a válság jó és szükséges! És most nem is hivatkozom arra, hogy a bekövetkeztére sokan már igen régen felhívták a figyelmet. De mi van akkor, ha nem csupán buták és hülyék, de egyenesen ostobák és imbecilisek vagyunk, akik még a saját kárunkon sem vagyunk képesek tanulni? Na, ebbe már bele se merek gondolni!
Mert ugye , ami még kulcsfogalom ebben az egészben, az maga, az alkalmazkodóképesség! Márpedig mindenféle alkalmazkodás elképzelhetetlen anélkül, hogy valamennyire fel ne fognánk, hogy mi is történik velünk-bennünk-körülöttünk, oda is meg vissza is! És én ez ügyben igencsak szkeptikus vagyok. Ezért vagyok biztos abban, hogy e rendteremtő válság bizony jelentős áldozatokkal fog járni. Méghozzá annál jelentősebb áldozatokkal, minél inkább - nem véve tudomásul, hogy bizonyos fundamentumok egyszerűen nem megkerülhetőek - kizárólag abba fektetjük az energiáinkat, hogy e válság mindenkori, aktuálisan kedvezőtlen hatásait, a pillanatnyi érdekeinkhez igazítva ,egyre jobban közömbösítsük.
Akkor igen könnyen úgy járhatunk, mint a mocsárba esett egyszeri ember, aki azért merült alá, mert képtelen volt uralkodni magán, képtelen volt a pillanat súlyát elviselni , így válva képtelenné a reális helyzetfelismerésre is. Ezért hát, egyre veszettebbül taposta maga alatt a mélységet, amiért is az egyre gyorsabban el is nyelte őt. Pedig a megmentésére indult kis csoport már csak három lépésnyire volt tőle. Az a kis csoport, amelyik - az ő megmentésére igyekezvén - nem volt tisztában saját felelősségével, többek között azzal, hogy hova is vezethet, ha a mocsártaposók felé folyamatosan félreérthető jelszavak sokaságát kiabálja.
De hát akkor miben bízhatunk? Hát csakis önmagunkban, a józan belátásunkban. Abban, hogy a fundamentumok márpedig nem megkerülhetőek. Egyensúly és egyensúlytalanság kérdéséhez pedig csak egy gondolat: az egyensúlytalanságok közti egyensúly sem más , mint egyensúly.
Helyesen: "aranyér a medvecsapáson" Ez benne a humor.
Ez esetben talán igazad van Iván! Hozza helyre az aki a legtöbbet rontott. Jelen esetben Gyurcsány miniszterelnök úr és lelkes, hazafias csapata.
Megjegyzés küldése