hétfő, július 15, 2013

A műtét

Július 12-15. A műtétről semmit nem tudok, mert átaludtam. Anita, aki családilag nagyon jó barátom, szabadnapján bejött, beöltözött, hogy segítsen , vagyis rajtam dolgozzon a műtét alatt, belenézett a koponyámba (és nem én ültem ott benne egy karosszékben, ahogy egy bizonyos Ancsin Gergő képzelte, hanem egy daganat).
Nagyon jó, hogy Anita ott volt, mert az utolsó pillanatban elkezdtem attól félni, hogy a műtőben pánikolok. Befele. Félni a félelemtől. De aztán ez elmaradt, csak egy kicsit fáztam. Mondjuk nem csoda, ha az ember egy csöppet magányos bír lenni agyműtét előtt a műtő előterében. De nem volt idő ilyesmire, pillanatok alatt elaltattak.
Az első, amire emlékszem, az az volt, hogy valaki megkérdezte: ismerem-e ezt az embert. Pesze, ismertem, hiszen Wanda volt. Ő pedig megkérdezte , hány ujját mutatja.  (Hármat - csak arra az esetre, ha máskor, mással is próbálkozna.)
Ennyi egy agyműtèt, négycentis, takaros daganattal.
Utána az intenzív osztályon ébredtem. Kérgezgették megint, hogy tudom-e hol vagyok és miért. Hamar kitisztultam, bár egy darabig azt hittem, hogy azért, mert a bal karomat vágták le valami orvoskalózok. (Később Anita fölvilágosított, hogy műtét közben a fejem a bal karomon feküdt, nyilván nyomta, és álmomban fájt.)
Ahogy eszmélni kezdtem, elkezdtem ellenőrizni, hogy mim van meg nekem. A lábak jól mozogtak, a kezek is, láttam egy órát vagy tíz méterre, jól olvastam a számokat, egy orvost megkértem, hogy legyen kedves hozzon valami betűt. Talált egy orvosságos dobozt, jól tudtam olvasni a feliratokat. Ez volt a legfontosabb. A nővért megkérdeztem, hogy fittyed-e valamerre az arcom, kukucsál-e félrefele a szemem. Valamelyik. Mondta, hogy akkor szólna.
Vagyis: hibátlanság!
Van egy olyan állapot, hogy tudod, hogy ez lesz, de magadnak se hiszed el. 
És akkor itt szögezzünk le valamit: lehetek én akármekkora hős, sőt csodagazdatest, szerethet engem mindenki, ha nincs egy bátor és hozzáèrtő orvos, aki ezt hibátlanul megcsinálja. Megy a duma, megy a duma az orvosok ellen, mert így az alternatív meg úgy a természet, de nélkülük nem megy.
Addig alternatívkodhatunk, amíg van olyan orvos, aki vállal olyat, amivel más nem tud vagy nem mer semmit kezdeni. Na, az enyém ilyen volt. 
Ami a bátorságomat illenti, annyira megkönnyebbültem, hogy bármin elröhögtem magam, úgy negyed órán át. Ezek szerint mégisscak volt dugdosott feszültség bennem. Lesz még elég bàtorságpróba.
Nagyon érdekes dolog egy intenzív odztályon feküdni.  Az intenzív érdeklődés miatt. Gyakorlatilag állandó az ellenőrzés. Egy percre nem hagytak magamra. Automaták is vizsgáltak. És közben egy szinte rituális mosdatásra is van idő és figyelem. Sőt: a nővér még a számat is kitisztította vizit előt.
A testem egészséges mivoltáról csak egyetlen adat: az egész koponyalékelés, vagdosás és a lélek kényelmére való rendrakás 37,1-re vitte föl a lázamat. Azt is csak fél órára.
Mindent összevetve ez a műtét csodás kaland volt, köszönöm mindenkinek.
Tartozom azonban jelezni mindazoknak, akik szeretnek, aggódnak, imádkoznak értem, és örvendeznek azon, hogy jól vagyok és mindjárt meggyógyulok, hogy ez egy olyan, életmentő műtét volt, ami esélyt adott arra, hogy megkezdődhessen a tűdőrákom és az agyamban maradt szétszórt apró daganatok kezelése.
Ez, ha minden adat rendelkezésre áll, hamarosan megkezdődik.
Nyilvánvaló, hogy - ha rajtam és a családomon múlik - legyőzöm ezeket a daganatokat, de az még nagyon messze van. Addig is hálás vagyok, ha együtt örvendezünk a részgyőzelmek után.


10 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kedves Iván!

Teljes gyógyulást kívánok mielőbb!

Névtelen írta...

Szorítok, szorítunk! így tovább!
Egy jó tanács: ha mód és lehetőség van rá akkor a hazai napi politikát nagy ívben...egy időre legalábbis!

LB

Unknown írta...

Örülök, hogy minden jól ment!!! Most majd a folytatás is ilyen legyen!
No, persze szép napot neked!
Ma mi újság??? Nem tudom, hogy voltál-e kint sétálni, de nagyon meleg van most délután... Persze nekem se jó semmi, ha meleg van, azért, ha hideg azért....:)

Névtelen írta...

Nagyon örülök a műtét sikerének. Remélem a többi akadály már könnyedén legyőzhető lesz. A magyar agysebészek egészen kiválóak. Gyors teljes gyógyulást kívánok!

Névtelen írta...

Kedves Andrassew Iván!

Nagyon örülök, hogy túl van az első nagy lépésen a gyógyulás felé és hogy máris jelentkezett a legfrissebb beszámolóval!

Reméljük, hogy lesz kedve továbbra is írni, megőrzi ironikus, önkritikus és humánus látásmódját és stílusát a nehéz helyzetekben is!
Nagyon sok energiát és kitartást kívánok a továbbiakhoz és teljes gyógyulást!

Üdvözlettel
Csorba Zsuzsanna, egy olvasó és rádiót hallgató

Névtelen írta...

Kívánok minden jót, erőt, kitartást, hitet, továbbra is imádkozom Önért!

Üdvözlettel,
Németh Gábor

Jega írta...

Mielőbbi teljes gyógyulást. Reméljük, nem azért, hogy jöhessen a tütőrák, ami azért humánus betegség, mert eleinte fájdalmatlan, és nem hülyíti el az embert. Bocs a poénért.

Fremdenführer írta...

Hosszú ideje nem jártam erre, most olvastam végig az elmúlt hónap történéseit, és egyből azt mondtam magamban: ejha, egy igazán tökös csávó, aki talpig férfiként viseli a sorsát!

Tudja, az elmúlt évek során nem minden gondolatával értettem ám egyet! Ami jól is van így.
Egyet nem lehet elvitatni: bármit írt is, szinte mindig lehetett vele részben azonosulni - mert elementárisan emberi volt, és az is maradt.
Ez érték!
Értékekre pedig szükség van...

Azt mondja a klasszikus zen buddhista sztori, hogy a patkányt az a macska fogja meg legkönnyebben, aki nem agyalja túl.
Nem bonyolódik gondolatrendszerekbe, nem tervezi túl - csak odasétál, és elkapja.

Koncentráljon Ön is erre: csak gyógyulni!!
Semmi túlparázás. Csak átlépni ezt az egészet, olyan könnyedséggel, mint ahogy az ember odatesz egy kávét...

Menni fog! ;-
Sok sikert hozzá!!

Névtelen írta...

Naponta többször benézek.
Van valakinek friss híre ???

Andrassew Iván írta...

Köszönöm. Sajnos mostanában nem nagyon tudok írni, mert nagy a fölfordulás az életemben.De hamarosan talán.

Fodor Ákos: ECCE HOMO

Fenyegetésük
mulatságos. De ahogy
félnek: megrémít.

Népszerű bejegyzések