csütörtök, február 07, 2013

Nem hiszem el!


Van egy nagyon figyelemre méltó mondata  Ara-Kovács Attilának a Magyar Narancsban: "Bizony, a rasszizmus az az ár, amit mindenkinek meg kell fizetni, aki csatlakozni akar a mai magyar politikai jobboldalhoz." 
Ez nem a Bayer-ügyről jutott eszébe, hanem a Wina című bécsi zsidó lap beszámolójáról: a bécsi Diplomata-akadémián volt egy tanácskozás a száz éve született Raoul Wallenberg emlékére, amelyen Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója ilyeneket mondott: „Ami a zsidósággal 1944 márciusát, Magyarország német megszállását követően történt, nagy tragédiának számít. Ám addig ők lényegesen jobban éltek, mint európai hitsorsosaik.” 
Schmidt Mária nem tulajdonított túl nagy jelentőséget annak, hogy a zsidókat súlyosan diszkrimináló törvények születtek a holokauszt előtt.  Szerinte inkább a zsidóság követett el illojalitást, amivel kivívhatta maga ellen a sorsot, elvégre a cionista mozgalmakban való részvétele a két világháború között identitásának kettősségét jelezte, ami – szerinte – visszaköszön a háborút követően a zsidó kommunista funkcionáriusok magatartásában is. Ami pedig Wallenberget illeti, Schmidt szerint, ma már köztudott, hogy az amerikai titkosszolgálatnak, az OSS-nek dolgozott.
Egyszerűen nem hiszem el! Az nem lehet, hogy ugyanazokat az ócska, züllött, hitvány mondatokat mondja ki az Orbán belső köreiből való, kiváló diplomákkal rendelkező történészasszony, amit a magyar kocsmákban hallunk a rémisztő testtartású és tekintetű jobbikosoktól.
Értem én, hogy a Horthy-rendszert rehabilitálni, ezért a holokausztot relativizálni kell, de nem hiszem el, hogy Schmitt Mária nem érti: ha valaki az elgázosítása vagy a Dunába lövése előtt jobban élt (?) mint mások (?), az teljesen mindegy. Csakugyan azt hiszi, hogy pár száz vagy ezer cionistán múlott félmillió zsidó sorsa? Csakugyan van annak jelentősége, hogy egy ember, aki magyarok ezreinek életét mentette meg, kitől kapott erre pénzt? Ha a legenda igaz, és az OSS-től, akkor az OSS a magyar nép ellensége volt? A következő az lesz, hogy az idegen ügynök Wallenberget ugyanúgy le kellett volna lőni, mint a “terrorista-kommunista” Ságvárit?
Nem hiszem el. Nem akarom!


Schmidt Mária levele Németh Péterhez:


Tisztelt Főszerkesztő Úr!

A Népszava 2013. február 6-án online és print változatában közölte Andrassew Iván Nem hiszem el! című írását.  A cikk valótlan közléseket és ebből személyemet és szakmai hírnevemet sértő, kioktató kijelentéseket tett. A szerző úgy vetette papírra gondolatait, hogy személyesen nem vett rész a bécsi Diplomataakadémián rendezett nemzetközi konferencián és arra sem vette a fáradságot, hogy elolvassa az ott elhangzott előadásom leírt változatát sem. Kár, hogy úgy vette át a bécsi Wina és az ott közölt írásra reagáló Ara–Kovács Attila sorait, hogy a valóságban elhangzott szavaim ab ovo nem érdekelték.
Írhatnám én is Andresew után: „Nem hiszem el! Nem akarom!”  Sajnálatos, hogy a Wallenberg Centenárium alkalmával tartott előadásomat egyesek politikai céljaikra akarják felhasználni.
Tisztelt Főszerkesztő Úr, amennyiben az újságíró nem kér tőlem a lap hasábjain bocsánatot és a Népszava nem tesz eleget 8 napon belül a helyreigazításomnak, megfontolom a jogi lépéseket.
Budapest, 2013. február 8.

Schmidt Mária történész

Válaszom:

Szeretve tisztelt Főigazgató Asszony!

Természetesen bocsánatot kérek. Bár nem tudom, pontosan, hogy miért. Ha arra gondol, hogy azért kellene bocsánatot kérnem, amit Főigazgató Asszony a bocsánatkérést kérő levelében is idéz, és írásom címében is nyilvánvalóvá teszem, miszerint én nem hiszem el azt, hogy lehetséges, amit Főigazgató Asszonyról a Wina, illetve a Wina cikke nyomán Ara-Kovács Attila ír, akkor nekem tulajdonképpen azért is bocsánatot kell kérnem, mert nem hiszem el?
Zavartan bár, de bocsánatot kérek. De ezután sem hiszem el. Mert semmi nem tud megrendíteni Főigazgató Asszony műveltségébe, tájékozottságába, jóakaratába vetett hitemben, és abban, hogy rangjához méltó módon képes megnyilvánulni bárhol és bármikor a világon nemzetünk képviseletében.

Megkülönböztetett tisztelettel:

Andrassew Iván




Ara-Kovács Attila: Wallenberg, a zsidók és amerikaiak ügynöke

Schmidt Mária reagál






 .

1 megjegyzés:

Hírek Romalap írta...

“Mi volt az a “jobboldaliság”, amely Magyarország vesztét okozta? Valamilyen hit, hétszer szent elv, tételes meggyőződés?
Nem, más volt.

Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a “jobboldaliság” címkéjével ismert különös valamit; a tudatot, hogy ő, mint “keresztény magyar ember”, előjogokkal élhet e világban; egyszerűen azért, mert “keresztény magyar úri ember”, joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, lenézni mindenkit, aki nem “keresztény-magyar”, tartani a markát s keresztény-magyar markába baksist kérni az államtól, társadalomtól. Mert ez volt a jobboldaliság igazi értelme. S ez a fajta nem tanul. Szíve mélyén örökké visszasírja a “jobboldali, keresztény, nemzeti” világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni, versenytársakat legyilkolni. Ez a fajta sohasem változik meg. De amíg ezeknek szavuk van, vagy befolyásuk, Magyarország nem lesz nemzet.”

Márai Sándor (1945)

Fodor Ákos: ECCE HOMO

Fenyegetésük
mulatságos. De ahogy
félnek: megrémít.

Népszerű bejegyzések