Üzenet Ilham Alijev Elnök Úrnak és Azerbajdzsán népének

Az Origo képe

Illő tisztelettel fölhívom Ilham Alijev Elnök Úr - és rajta keresztül baráti Azerbajdzsán népének - figyelmét arra, hogy a világon sehol nem szokás olyan embert hősként tisztelni, katonaként főtiszti rangra előléptetni, aki éjjel, fejszével, előre megfontolt szándékkal, kirívó kegyetlenséggel ver agyon egy alvó embert. Akkor sem, ha az, akit meggyilkol, népének vélt vagy valódi halálos ellensége. Egy katonatiszttől elvárható, hogy békeidőben még az ébren levő ellenségét se támadja hátba. Aki így viselkedik, azt az világon mindenhol a katonai etika a tisztekre és az úriemberekre vonatkozó elvárásainak megfelelően lefokozzák és elbocsájtják a hadsereg kötelékéből. Akkor is, ha ő is áldozatnak tekinthető.

Nagyon jó lenne, ha Ramil Sahib Safarov őrnagy ünneplése után Azerbajdzsán népében tudatosulna, hogy a magyar bíróság - kifogástalan eljárásban - őt nem azért ítélte életfogytig tartó szabadságvesztésre, mert egy továbbképzésen vita hevében, netán kocsmai verekedésben ölte meg a huszonhét éves örmény Gurgen Markarjánt. Fejszét és fenőkövet vásárolt, azokat elrejtette Gurgen Markarjánnal közös szállásán, kivárta az alkalmat, és orvul gyilkolt. Nincs mit, nem lehet mit szépíteni ezen. Ezért a világ minden kulturált jogrendjében a legsúlyosabb büntetés jár.

Nyilván nem sokat számít a szavam, de azt hiszem, jó lenne, ha a tiszteletre méltó Ilham Alijev Elnök Úr és Azerbajdzsán tiszteletre méltó népe elgondolkozna azon is, hogy minek lett áldozata Ramil Sahib Safarov. Hogyan történhetett meg, hogy egy kitűnően, a hadviselés etikájából is kiválóan kiképzett, művelt, élenjáró katonában a nacionalista gyűlölet olyan indulatot keltett, hogy az minden emberi törvényt, erkölcsi alapelvet elnyomott? Mennyire felelős egy nép azért, hogy ilyen mértékű elvetemülés bekövetkezhet egy katonájában? Azt hiszem, ezekkel a kérdésekkel akkor is szembesíteni kell az embereket, ha kínosak, és akkor is, ha kifejezetten tabunak számítanak.

Nem tagadom, azért hívom föl minderre a tiszteletre méltó Ilham Alijev Elnök Úr és a baráti Azerbajdzsán népének figyelmét, mert azt szeretném, ha nem csak Azerbajdzsán és esetleg Örményország népe - ők most a magyarok ellen fordultak gyilkos indulattal - gondolkozna el ezeken a kérdéseken, hanem mi, magyarok is. A Ramil Sahib Safarovban végzetessé növekedett, emberhez méltatlan indulatok a saját hazámban is nagyon sok ember lelkébe beköltöztek, és bármelyik pillanatban emberéletek ezreivel felelhetünk elképesztő felelőtlenségünkért.

Hiszem, hogy mindenért mindenki felel, és csak úgy kerülhetjük el az értelmetlen pusztítást, ha emberekhez méltó módon beszélünk olyan dolgokról, amelyekről nem lehet nem beszélni. Állam és állam között sajnos még lehetnek határok, de ember és ember között ezeket akkor kell eltörölnünk, amikor ez a legreménytelenebbnek látszik.

Tisztelettel:

Andrassew Iván író, hírlapíró, úgy is, mint a magyarországi Polgárjogi Mozgalom tagja

 .