kedd, október 13, 2009

Ambiciózusok pokla


Pár hónapja Orbán Viktor azt mondta, hogy a baloldali konglomerátum szellemileg és politikailag kiégett, a jobboldal viszont tettre kész, cselekedni akar és vannak terveik, ambícióik az ország bajainak orvosolására.
A jobboldali Jobbik legújabb terve, ambíciója az ország bajainak orvoslására Faludy György verseinek betiltása - egyelőre még csak jobb napokon, nyilvánosan.
Mivel a Fidesz ezellen nem tiltakozott, úgy tűnik, egyetért a tervvel, így aztán egy Orbán-Vona kormány fölállása esetén számíthatunk ilyesmire. Gondolom, Faludyt Wass Albert helyettesíti majd, például állami, önkormányzati ünnepségeken. Mindenesetre erre utal, hogy Kósa Lajos Fidesz-alelnök neki emeltetett szobrot Debrecenben a magyar lakosság intelligensebb részének megdöbbenésére. (Nem, mintha nem találnám költőnek Wass Albertet, de ha például össze kellene hasonlítani Faludyval, akkor nem lenne mit összehasonlítani. Komoly ember nem is vállalkozna ilyesmire.)
Hogy Orbán Viktornak nem lehet teljesen igaza - bár ezt félve és elnézést kérve jelzem -, arra az utal, hogy a szintén jobboldali MDF tiltakozott először. Közleményük fölidézi: Békéscsabán az aradi vértanúk megemlékezésén az egyik legnagyobb magyar költő, Faludy György versét olvasták fel, a Jobbik pedig tiltakozott a szerinte "cionista és magyarellenes" költő versének felolvasása ellen, és előzetes cenzúrához kötné, hogy hivatalos ünnepségeken mely költők verseit olvashatják fel a jövőben. Kerék-Bárczy Szabolcs szerint "látjuk, hogy szít a gyűlölet még több gyűlöletet. A Jobbik mostani politikája csak egy lépésnyire van a nácik németországi könyvégetésétől, vagy a kommunisták Aczél György-i kultúrpolitikájától. A normális Magyarország azt üzeni a szélsőjobboldalnak: nem adjuk a magyar költészetet, nem adjuk a magyar nyelvet!"
Kerék-Bárczy Szabolcs úr jó szándékában is téved: ez már egy lépésre sincs a nyilasoktól, Aczéltól inkább - bár én talán a Rákosi korszakot emlegettem volna. (Csak a rend kedvvért jegyzem meg, hogy a hetvenes években dolgoztam az Országos Széchenyi Könyvtárban és leltem ott kikölcsönözhető Faludy-kötetre. Természetesen egy külföldi kiadás került a polcra.)
Én örülök annak, hogy a Jobbik be akarja tiltani Faludyt, mert életem nagyobbik részében Faludy be volt tiltva, és úgy tapasztaltam, hogy ez nagyon jót tett neki is meg nekem is. Azért, mert a versei igazi kincsként bujkáltak a lakások mélyén, a legnagyobb családi értékek között. Anyámnak például egész gyűjteménye volt újságokból kivágott versekből és fordításokból, sőt egy Villon-kötet is bújt a lakás legmélyebb bugyrában. Amikor látta, hogy érdeklődöm az olyan világi hívságok iránt, mint a költészet, először fölolvasott belőlük a gyönyörű hangján, aztán a kezembe is adta a könyvet. Ma is tudok sok passzust kívülről, mert valahogy belém fészkelték magukat.
Amúgy Faludy könyveit betiltották, bezúzták, elégették a nyilasok is és a kommunisták is, de mindig akadtak bátor nyomdászok, akik újra nyomták, mások pedig gépelve terjesztették azokat. A tettre kész magyar jobboldalnak hatalomra kerülés esetén majd meg kell birkózni az internet adta lehetőségekkel. Miután a ma is hatalmon lévő kormányerők gyáva és felelőtlen módon nem voltak képesek blokkolni a legsötétebb, legaljasabb tartalmakat sem, ők majd megteszik ezt Faludyval és másokkal. (Bár már most szólok, hogy jómagam ezer társammal azon leszünk, hogy minden állami ünnepen minden elérhető virtuális felület, fórum, külföldi szerveren bujkáló magánoldal tele legyen Faludy verseivel. És győzni fogunk, mert az egész magyar jobboldalon nincs annyi szellemi erő, mint Faludy Györgyben. Ez ennyire egyszerű.)
Itt és most ezzel a történettel összefüggésben illik emlékezni arra is, hogy pár hete odazsidóztak Székhelyi Józsefnek, a Szegedi Nemzeti Színház korábbi direktorának, amikor felolvasóestet tartott az egyik cukrászda teraszán. „Miután elmondtam egy Faludy-balladát, és a közönség megtapsolt, felállt egy úr a nézők közül, és megkérdezte: nincs itt egy magyar ember, aki elmondaná ezeket a szép verseket? Miért pont egy zsidó?” - emlékezett vissza Székhelyi.
Mondhattuk akkor, hogy ez az eset beleillik ugyan a képbe, de nyilván egy meghibbant – és rendkívül műveletlen - ember akciója, és helyes ugyan, hogy Székhelyi kidobta, de nincs nagyobb jelentősége, mint azoknak az atrocitásoknak, amelyek naponta érik itt az embereket. Hát mégiscsak nagyobb jelentősége volt, hiszen ez a hibbantság emelkedett a hivatalos politika szintjére, és ez az, amire a jövőben számítanunk kell.
A legjobb az egészben, hogy Faludy mekkorát röhögne. Őt aztán nem érheti nagyobb megtiszteltetés, mint az, ha az újseggfejek megint cenzúráznák, zúznák és égetnék. Ő aztán tudta, hogy a hamu és a pöffenő parázs mindig visszahull és porig éget.
(Jelzem a tettre kész jobboldalnak, hogy Radnóti-év van, éppen száz éves lenne, és itt az alkalom, hogy kicenzúrázzák azokat is, akiket a derék magyar hazafiak öltek meg.)
Annyira jó lenne, ha a jobboldali emberek olvasnák Faludyt! Legalább a Villon-balladákat, legalább a recski emlékezéseket, hogy kicsi esélyük legyen arra, hogy megértsék: a pokolbéli víg napokhoz vezető út pokoli semmiségekkel kezdődik. Tudom, hogy már késő, de talán esélyünk lehet arra, hogy amikor a sunyik és a barbárok hatalomra jutnak, találjunk szövetségeseket a tisztességes jobboldali polgárok között. Nélkülük nehéz lesz kimászni az ambiciózusok poklából.







3 megjegyzés:

Károly írta...

egy igazi büdös féreg vagy te

KerekesJani írta...

Egy igaz ember máris megírta véleményét, röviden, tömören. "Természetesen" zárolt profilja mögé bújva! Nagyon bátor !

Kováts Kristóf (kovapapa) írta...

Kedves Károly, nagy-nagy szerencséje az országnak, hogy Te viszont egy emelkedett szellem és igaz magyar vagy! És még nagyon kulturált is...

Fodor Ákos: ECCE HOMO

Fenyegetésük
mulatságos. De ahogy
félnek: megrémít.

Népszerű bejegyzések