Tegnap az egész ország azzal volt elfoglalva, hogy mit mondott Horn Gábor. Csúnyát mondott a hiénatévé dugikamerája előtt, úgy, ahogy minden nap ezerszer beszélünk egymásközt. Egyetlen dologban tévedett: Gyurcsányra vonatkoztatva egyes számot használt, holott többest kellett volna - magát is beleértve.
Pedig a legsúlyosabb mondat másnap Semjén Zsolt szájából dőlt ki a kapák mögül. A KDNP elnöke, tüchtig tahó módra azt találta mondani, hogy „Gyurcsány Ferenc és a magyarul beszélő kormánya ezentúl nem ejtheti ki a haza szót a Parlamentben”.
A weiszschwarzos keresztény nyilván idegenszívűségre utalt - mi meg pontosan tudjuk, mit értsünk ez alatt egy, az antiszemitizmussal való állandó kacérkodással szexuális jellegű izgalmi hormonfüggésben lebegő szerencsétlen alaktól.
A baj az, hogy az utolsó nyomorult reménységet vette el. Vasárnap este Orbán élete legvisszafogottabb győzelmi beszédét mondta, és egészen meglepő módon végre megint Orbán Viktor volt, csak pár másodpercre győzikésedett el, amikor nem bírt magával, mert jól odaköphetett Gyurcsányra meg a pártjára. Ezt a dürgő, zsigeri torokhangban föltoluló kárörömöt leszámítva Orbán beszéde bizodalmat keltett: most, hogy végre győzött, ereje van neki, van mire arcot emelni, van mire elegánsnak lenni, talán még érdemi vita is lesz a parlamentben, netán tárgyalások, háttérben. Hogy megszűnjön az a lehetetlen állapot, hogy az ország rettenetes bajban van, és ezt nem csak nem veszi figyelembe, hazafiságból például, hanem ki is használja alpári demagógia folytatólagos bevetésével az ellenzék.
Most múlt el az alkalom, és ezt Semjén önfeledt fröcskölődése jelezte. Jelt adva például Hódmezővásárhelynek: folytatjuk az osztjónapot politikát is. Nem kell megvárni, amíg a vereséget szenvedett kormány a lehető leggyorsabban vonja vissza a vizit- és napidíj fizetési kötelezettséget, azonnal be kell szüntetni, hiszen győztünk, és kit érdekel a törvény.
Most már csak az a kérdés, hogy a semjénkedés jeladása vonatkozik-e március tizenötödikére is, és úgy értsük, hogy nehogy má' emberségesen ünnepeljünk a legyőzöttekkel.
Olvasgatni kellene a Bibliát: többnyire jaj a legyőzötteknek, de Isten a kivagyi mértéktelenséget is bünteti.
Pedig a legsúlyosabb mondat másnap Semjén Zsolt szájából dőlt ki a kapák mögül. A KDNP elnöke, tüchtig tahó módra azt találta mondani, hogy „Gyurcsány Ferenc és a magyarul beszélő kormánya ezentúl nem ejtheti ki a haza szót a Parlamentben”.
A weiszschwarzos keresztény nyilván idegenszívűségre utalt - mi meg pontosan tudjuk, mit értsünk ez alatt egy, az antiszemitizmussal való állandó kacérkodással szexuális jellegű izgalmi hormonfüggésben lebegő szerencsétlen alaktól.
A baj az, hogy az utolsó nyomorult reménységet vette el. Vasárnap este Orbán élete legvisszafogottabb győzelmi beszédét mondta, és egészen meglepő módon végre megint Orbán Viktor volt, csak pár másodpercre győzikésedett el, amikor nem bírt magával, mert jól odaköphetett Gyurcsányra meg a pártjára. Ezt a dürgő, zsigeri torokhangban föltoluló kárörömöt leszámítva Orbán beszéde bizodalmat keltett: most, hogy végre győzött, ereje van neki, van mire arcot emelni, van mire elegánsnak lenni, talán még érdemi vita is lesz a parlamentben, netán tárgyalások, háttérben. Hogy megszűnjön az a lehetetlen állapot, hogy az ország rettenetes bajban van, és ezt nem csak nem veszi figyelembe, hazafiságból például, hanem ki is használja alpári demagógia folytatólagos bevetésével az ellenzék.
Most múlt el az alkalom, és ezt Semjén önfeledt fröcskölődése jelezte. Jelt adva például Hódmezővásárhelynek: folytatjuk az osztjónapot politikát is. Nem kell megvárni, amíg a vereséget szenvedett kormány a lehető leggyorsabban vonja vissza a vizit- és napidíj fizetési kötelezettséget, azonnal be kell szüntetni, hiszen győztünk, és kit érdekel a törvény.
Most már csak az a kérdés, hogy a semjénkedés jeladása vonatkozik-e március tizenötödikére is, és úgy értsük, hogy nehogy má' emberségesen ünnepeljünk a legyőzöttekkel.
Olvasgatni kellene a Bibliát: többnyire jaj a legyőzötteknek, de Isten a kivagyi mértéktelenséget is bünteti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése