Semjénkedve

A magam nevében – rendhagyó módon – katolikus honfitársaimhoz szeretnék szólni, mert ez jogom és kötelességem. Annak a megfontolását kérem katolikus vallású és katolikus származású honfitársainktól, hogy jó-e az a magyar katolikusoknak, ha egy rossz politika mintegy túszként löki maga elé Fekete bácsit és Fehér nénit?
Semjén úr téved: nincs szociáldemokrata antifasizmus és kereszténydemokrata antifasizmus. Hogy mást ne mondjak, azért, mert ha a fasizmus győzött volna Európában és a világon, akkor ugyanúgy kiirtotta vagy „átnevelte” volna a szociáldemokratákat, mint a keresztényeket.
A fasizmus megítélése nullatoleranciás határkérdés: aki nem veti meg teljesen, csírájában is, minden külsőségét és belső tartalmát, az ne neveztessék sem kereszténynek, sem szociáldemokratának. Az hülyének vagy aljasnak neveztessék. Vagy sajnáljuk szegényt, mert jó, de zavarodott.
A sunyi SZDSZ-ezéséhez is hadd szóljak egy-két gondolat erejéig! Semjén úr szerint a drogliberalizáció, a melegházasság, az „extrém” szekták problémájának, az eutanázia kérdésének semmi köze nincs a zsidósághoz és velejéig aljas dolog mindezeket kapcsolatba hozni a zsidósággal. Tekintettel arra, hogy Semjén úr, mint a kereszténynek mondott, parlamentbe pottyantott pártféle vezére tette meg ezt az SZDSZ odazsidózásával, hát minősíttessen úgy, ahogy ő minősítette. Mózes ezért egyébként alighanem megkövezést írt volna elő. A jóságos Jézus inkább ostorral dolgozna, ha az ilyen lélekkufárokat kiűzhetné a parlamentből. (Népszava)