Dolgozzunk ki stratégiát! Taktikázni már nincs túl sok értelme, és amúgy is annyira sok és annyira zavaros minden összetevő, hogy csak úgy tudunk tájékozódni, ha elnézünk az életünket jelentő katyvaz fölött. Nem mondom, hogy esetleg fényt láthatunk tekintetünk sugarának végén, mert az alagút, most meg nyár van és hülye, aki alagútban nyaral.
Ja, hogy idén nem megyünk nyaralni, mert minden pénzt elvitt az árfolyam, a hirtelen jött munkanélküliség, a fizetéscsökkentés, meg mit tudom én mi… Mert most valahogy úgy van, hogy ha mondjuk, erősödik a forint, akkor sebaj, háromszáz fölé megy a benzin ára, mert már akkora benne az adó, hogy maga a benzin lassan ingyen van, csak az adót fizetjük. Ha minden számítás szerint csökkenteni kellene az összes többi energiahordozó árát, akkor azok maradnak úgy, ahogy voltak. Biztos van valami jó magyarázat.
Most legyek ettől ideges? Nem elég, hogy szerencsétlen vagyok, még érezzem is magam annak?
Teljesen mindegy, mi történik, mi sehogyse járhatunk jól, valahogy mindig abba a többségbe tartozunk, amelyik nem megy el nyaralni. Vagy csak pár napra.
Menjenek a gyerekek, táborba, mert az jár nekik. Mi elvagyunk itthon. Úgyis annyi dolog van, rendbe rakjuk a kertet, van egy kis szigetelni való, aztán le kell festeni a kerítést is.
Jó levegőn. Az is valami ám!
Na jó, elmegyünk egyszer a strandra, és egyszer meg egy vendéglőbe. És a feleség ne főzzön, nagyon jó az, amit a kifőzdében adnak, és ki is hozzák ingyen.
Jövőre meg már baromi jó lesz, csökkennek az adók, azután meg már annyira jó lesz, hogy hogy már akár hat napra is elmehetünk nyaralni. Komolyan. Nem lehet a végtelenségig így, ahogy van.
Ha elfogadnak tőlem egy tanácsot, próbáljanak valami fergeteges élménybe keveredni. Nem tudom, mikor olvastak utoljára. Például. Próbálják meg. Nem csak esős időben. Eleinte nehezen megy majd, de aztán rákapnak, és nem tudják letenni a könyveket. És a végén még az is lehet, hogy úgy jönnek ki a nyárból, hogy föl lesznek készülve arra a borzalmas félévre, ami ránk vár.
Én már neki is láttam a nyolckötetes Csehov összesnek. Újraolvasom az egészet. Tudják: Ványa bácsi, Cseresznyéskert, A csinovnyik halála… Csehov a múlt század elején meghalt, de a mai Magyarországról ír. Van ilyen. Azért született, hogy mi megtanuljunk életben maradni.
Álljunk neki értelmesen nyaralni. Ki tudja, az is lehet, hogy jövőre már megint annyi dolgunk lesz, hogy nem jut idő ilyesmire, és csak sodródunk, ahogy eddig, mindenféle okos stratégia nélkül.
Ja, hogy idén nem megyünk nyaralni, mert minden pénzt elvitt az árfolyam, a hirtelen jött munkanélküliség, a fizetéscsökkentés, meg mit tudom én mi… Mert most valahogy úgy van, hogy ha mondjuk, erősödik a forint, akkor sebaj, háromszáz fölé megy a benzin ára, mert már akkora benne az adó, hogy maga a benzin lassan ingyen van, csak az adót fizetjük. Ha minden számítás szerint csökkenteni kellene az összes többi energiahordozó árát, akkor azok maradnak úgy, ahogy voltak. Biztos van valami jó magyarázat.
Most legyek ettől ideges? Nem elég, hogy szerencsétlen vagyok, még érezzem is magam annak?
Teljesen mindegy, mi történik, mi sehogyse járhatunk jól, valahogy mindig abba a többségbe tartozunk, amelyik nem megy el nyaralni. Vagy csak pár napra.
Menjenek a gyerekek, táborba, mert az jár nekik. Mi elvagyunk itthon. Úgyis annyi dolog van, rendbe rakjuk a kertet, van egy kis szigetelni való, aztán le kell festeni a kerítést is.
Jó levegőn. Az is valami ám!
Na jó, elmegyünk egyszer a strandra, és egyszer meg egy vendéglőbe. És a feleség ne főzzön, nagyon jó az, amit a kifőzdében adnak, és ki is hozzák ingyen.
Jövőre meg már baromi jó lesz, csökkennek az adók, azután meg már annyira jó lesz, hogy hogy már akár hat napra is elmehetünk nyaralni. Komolyan. Nem lehet a végtelenségig így, ahogy van.
Ha elfogadnak tőlem egy tanácsot, próbáljanak valami fergeteges élménybe keveredni. Nem tudom, mikor olvastak utoljára. Például. Próbálják meg. Nem csak esős időben. Eleinte nehezen megy majd, de aztán rákapnak, és nem tudják letenni a könyveket. És a végén még az is lehet, hogy úgy jönnek ki a nyárból, hogy föl lesznek készülve arra a borzalmas félévre, ami ránk vár.
Én már neki is láttam a nyolckötetes Csehov összesnek. Újraolvasom az egészet. Tudják: Ványa bácsi, Cseresznyéskert, A csinovnyik halála… Csehov a múlt század elején meghalt, de a mai Magyarországról ír. Van ilyen. Azért született, hogy mi megtanuljunk életben maradni.
Álljunk neki értelmesen nyaralni. Ki tudja, az is lehet, hogy jövőre már megint annyi dolgunk lesz, hogy nem jut idő ilyesmire, és csak sodródunk, ahogy eddig, mindenféle okos stratégia nélkül.
2 megjegyzés:
...én az összes Vonnegut-ot elolvasom a nyáron.
Az bizony nagyon jó, bár egymás után nem tudom olvasni őket, hiszen szinte mindig ugyanazt a zseniális technikát alkalmazza Vonnegut. De évente egyet biztosan elolvasok. Hrabalt javasolnám még.
Megjegyzés küldése