Gáz

Valaki szóljon már Orbán Viktornak, hogy gáz van. Igen, ezt a szót használja, ha lehet, mert Orbán, forradalmárokhoz méltó módon érti és szereti az ilyen korszerű, ám mégis népies jellegű kifejezéseket. Azért kérem, hogy szóljon neki valaki, mert föltételezem, hogy újságot, sajtószemlét nem olvas. Még csak annyira se, mint én, aki visszaélve főnöki hatalmammal a beosztottaimmal olvastatom föl a jobboldali lapokban rólunk, pláne rólam megjelenő írásokat. Kezdem azt hinni, hogy senki nem mondja el neki, miket írnak róla a világsajtóban, miket mondanak a politikusok és a különféle jogvédő szervezetek emberei.

Hátha van egy olyan barátja, aki még szereti annyira, hogy akár önfeláldozó módon megmondja neki, hogy vérciki - ez is népies mostanában - elmenni Erdélybe és ott arról handabandázni, hogy az egész világ ámulattal figyeli, hogy ő mit művel Magyarországon, és méghozzá azért fürkészik - gondolom kémek hadával -, hogy ellopják és bevezessék az ő törvényekben megtestesült ötleteit a haldokló nyugati demokráciákban.

Kínos. Nagyon. Biztos nem mondtak neki gyerekkorában olyan közmondásokat, amelyek arra hívják föl a figyelmet, hogy az öndicséret visszataszító dolog. Pláne, ha egyetlen szava sem igaz. Üres hencegés. Mondanám, hogy nevetséges, mert amikor először bukkant föl ez a beomló Nyugat, meg a ma még ugyan munkanélküliséggel küzdő, de kínai mintára munkaalapú izé, akkor nevetgéltem, de másodszorra már nem. Ez hagyján, de ma földművesekkel beszélgettem, és már ők se vihognak. Hiába szorgoskodnak azon Orbán emberei, hogy ne legyen ellenzéki sajtó és semmilyen média. Maguktól is tudják. És nézegetik a kaszájukat.

Szóljon már valaki! Kérem. Amíg nem késő.

 .