Gyurcsány és a koszlatók

Franz Marc : Nagy kék lovak

A karaktermarcangolásban vérprofi hírtévés kollégák - kiváló munkával - kiderítették: Gyurcsány Ferenc - bár más szakra - ugyanarra a főiskolára járt, mint egykori sógora, és ugyanarról a témáról írt szakdolgozatot, ugyanazzal a címmel. És persze ez rettentő gyanús. Pláne, hogy a szakdolgozatok eltűntek. Mielőtt valaki magát megnevezni nem kívánó tanút találna arra, hogy Gyurcsányt látta ólálkodni a könyvtár környékén, jó előre szólni: ez legföljebb hangulatkeltő motívum gyanánt vethető be.

Le kell szögeznünk, hogy nem lehet kettős mérce: ha Gyurcsányról kiderül, hogy sógora dolgozatát forrásmegjelölés nélkül “törzsanyagként” használta, netán egy az egyben lemásolva sajátjaként adta be, akkor el kell tűnnie a politikai életből. Akkor is, ha ezt nem ötven évesen, magas rangú közférfiúként, hanem huszonévesen a sokezer trükköző diák egyikeként tette. Akkor is, ha nem doktorit írt, hanem egy kis “szakdogát”. 

Másrészt föl kell hívni a karakterkoszlatók figyelmét: ennek a finom munkának sok ügyes eszköze lehet, de valami nem hiányozhat: a bizonyíték. A HVG.HU a Schmitt-ügyben az első pillanatban bizonyítékkal állt elő: nyilvánvaló volt, hogy a köztársasági elnök lopott. Ezzel szemben a Hír TV csakugyan érdekes összefüggésekre lel, ám az összehasonlító szövegelemzéssel adós. (Selmeczi Gabriella is korán nyilatkozott, és korai volt a tüntetés is Gyurcsány háza előtt.)

Amíg előállnak a bizonyítékkal - nem az ólálkodó Gyurcsányról, hanem a szakdolgozatokkal - addig talán érdemes megfontolni: akármilyen laza diák volt, annyi ravaszságot föltételezzünk róla, hogy nem ad be egy dolgozatot ugyanazzal a címmel négy év után ugyanazon a főiskolán, mint a sógora, ha az erősen vagy minden elemében lopott. Hiszen nagy valószínűséggel olyan tanár kezébe kerülhet - akár bírálatra, vagy csak betekintésre is - aki olvasta a másik dolgozatot, vagy tud arról. Pillanatok alatt lebukhat akkor is, ha valaki a cím szerint keresgél a katalógusban.

Vagyis tovább kell kutatni, mielőtt kikiáltjuk, hogy Gyurcsány már afféle későkamaszként is legalább akkora csaló volt, mint Schmitt meglett férfiként. A karakterfosztogatás még a szakdolgozatírásnál is piszmogósabb munka.

 .

Kövér László állapotai

Mednyánszky
László: Szerbiában

Bár főszerkesztőnk kimerítően és pontosan reagált Kövér László szavaira, nem hagy nyugodni, hogy milyen kérdéseket vet föl, ha Kövér úr nyikhaj, senkiházi, utolsó tollforgató terroristáknak csúfolhatta azokat az újságírókat, akik teljesítették kötelességüket és az ország népe elé tárták az igazságot: Schmitt Pál lopott. Bukásáért nem a plagizáló volt elnököt, hanem az újságírókat gondolja felelősnek. A HVG.HU főszerkesztője szerint Kövér úr feszült lehetett, ezért nem gondolta át, mit mond.

Az a baj, hogy az ideiglenes magyarországelnök szinte állandóan feszült, ami nem abban nyilvánul meg, hogy tikkel vagy malmozgat az ujjaival, netán a körmét rágja, hanem mond valami olyasmit, amit kulturáltabb körökben taplóságnak, bunkóságnak, búrparasztságnak szokás gondolni. Szinte minden családban vagy baráti körben előfordul ilyen ember: ha szeretjük, valami gyógyászhoz tereljük, aki aztán jó szóval, főzetekkel vagy gyógyszerekkel kihozza kínos állapotából.

Igenis kell beszélni arról, hogy Kövér úr szemmel láthatóan és füllel hallhatóan horpadt mentális állapotban van, és igenis az országgyűlés tagjainak kötelessége lenne illő tisztelettel fölvetni: tartozna azzal, hogy egy orvos csapattal megnézesse magát. (Nyilván nem a Semmelweis Egyetemről, hiszen vélhetően Kövér úr számára az ottani professzorok is veszedelmes fölforgatók, netán terrorsegédek.) Vegyék azt is figyelembe, hogy Kövér úr rövidesen saját fegyveres erő fölött rendelkezik majd, amely nem csak az országgyűlés épületében, hanem a saját házunkban is erőszakot alkalmazhat ellenünk.

Ha egy ilyen vizsgálat után a konzílium azt hozza ki, hogy Kövér László teljesen normális, tehát alkalmas az országgyűlés elnöki tisztére, akkor is marad kérdés.

Ha komolyan azt gondolja, hogy egyrészt egy lopáson kapott elnök elnök maradhat, másrészt az újságírónak - és minden állampolgárnak - nem hazafias kötelessége, hogy egy vezető politikusról a következmények mérlegelése nélkül leírja, kimondja, az ország népe elé tárja, ha olyan igazságot tud meg róla, amely fölveti a méltatlanság gyanúját, akkor még nagyobb a baj. Akkor Kövér László erkölcsi értelemben alkalmatlan. Ha ugyan érti még valaki, hogy ez mit jelent.

Sebaj

Kondor Béla:
A Mennyország
meghódítása

A strasbourgi emberi jogi bíróság döntése ellenére is kitart a kormány a vörös csillag nagy nyilvánosság előtti használatának tilalma mellett, noha a bíróság arra kötelezi a magyar államot, hogy fizessen kártérítést a csillag viselése miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének. 

Itt arról van szó, hogy a munkásmozgalom “létező szocializmus” előtti jelképeit lehet-e ugyanúgy tiltani, mint a fasizmus - egy eleve csak gonosz célokkal induló rendszer - jelképeit. Nyilvánvaló az európai válasz: nem. Ez ugyanolyan, mintha bármikor is betiltották volna a kereszt ábrázolását csak azért, mert a szintén jószándékú kereszténység nevében kereszténynek nevezett lények elképesztő bűnöket követtek el - és nem csak nagyon régen, hanem például Horthy rendszerében is. (Ez még Sztálin és Rákosi alatt sem történt meg, noha a vallás, mint “népópium” teljes kipusztítását gondolták helyénvalónak.)

A Fidesz tehát újabb frontot nyit. Nem is tehet mást egy horthystáskodó egypártállam, amelynek szenthárom vezetője közül a legmorcosabb már Nagy Imre szobrának a parlament közeléből való eltávolításáról elmélkedhet. (A bal karját is levágná, ha nem lenne macerás, hogy ne emlékeztesse a múltjára.)

Sokba lesz ez nekünk. Sebaj, van még hely a számlán.

 .

Sztáréletem botrányos titka

Magnasco:  A kereszt állítása 

Azt hiszem, karrierem csúcsára jutottam: tegnap így hirdette magát a Heti Válasz: “Újabb botrány: Hol szerezte diplomáját a szocik sztárszerzője?”

Kellett néhány perc, mire rájöttem, hogy ez én vagyok, meg azt is, hogy Schmitt Pál bukása miatt kellett lebuknom, bosszúból. Véletlenül olyanokkal, mint a kiváló Friss Róbert, Nádas Péter vagy Selmeczi Tibor barátom.  Életünk szégyenletes titkát fürkészték ki: jártunk a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre, én a szociológia-filozófia szakra. (Mindig beleírom minden nyilvános önéletrajzomba, így tudták kioknyomozni a Kikicsodából.)

Úgy tesznek, mintha újságírói végzettségem sem lenne. (Amikor fölvettek az Újságíró Iskolára, jött egy ember és gratulált: “Megkezdheti tanulányait a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen.” “De én nem oda jelentkeztem!” “Nem baj!”)

Végig jártam. Örömmel. A pártállam ideológiai és politikai alapjaira voltam kíváncsi ugyanis. (Mostanában megint kitűnően használható a tudásom.) Kiváló tanárok előadásait hallgattam. 

A lap azok közé sorol, akik “mindkét korszakban megtalálták a számításukat”. A rendszerváltásig csak üzemi újságíró lehettem, a könyveim nem jelenhettek meg. Fölajánlották, hogy amennyiben belépek a pártba, szerkesztőt csinálnak belőlem. Nem léptem be. 

Javaslom az oknyomozó kollégának, kérdezze meg Borókai főszerkesztőtől, hogy ismer-e olyan hülyét a Heti Válasz szerkesztőségében, aki csak azért nem lett MSZMP-tag, mert a párt megszűnése előtti utolsó pillanatban jelentkezett. Ha megmondja, ki az, írja bele a lapba.

“A nap idézete” rovat helyett legyen itt a “mértékadó” Heti Válasz súlyosbító körülményre utaló megjegyzése Dömény Jánosról, aki szintén lebukott: “... néhány hete lelkendezve köszöntötte a Népszavában Göncz Árpádot.”

 .

Dániel Péter börtönbe megy

Galimberti Sándor:
Tabán

Gyülekezési joggal való visszaélésre hivatkozva 70 ezer forintos pénzbírsággal sújtotta Dániel Péter ügyvédet a rendőrség. Néhány - a felvételek szerint többnyire már nem kamaszkorú asszony társaságában - március 17-én úgynevezett flash mobbal, villámtüntetéssel - vagyis jogszerűen, mert az nem engedélyköteles  - tiltakozott a Hősök terén a gárdistaavatás ellen. Rendőrségi kérdésre magára vállalta, hogy ő szervezte a békés tüntetést. Ha nem fizeti be a büntetést, azt harmincöt nap elzárásra változtatják. 

Dániel Péter most majd áristomba vonul annak érdekében, hogy politikai fogolyként így demonstráljon egy elképesztő abszurditás ellen.

Szembesíti a világot azzal, hogy a magyarországi hatalom valamilyen háttéralkuban van a betiltott újnáci rohamosztagok gazdájával, a Jobbik nevű párttal, így azok - amúgy a Fidesztől is tanult - jogi cselekkel azt csinálnak, amihez kedvük van. Helyettük azokat bünteti, akik ezellen tiltakoznak.

Ha Magyarországon demokrácia lenne, Pintér tábornok látogatott volna a  Hősök terére, és utasítást adott volna a gárdisták azonnali begyűjtésére. De a hatalom ma jobban fél Dániel Pétertől, mint a gárdistáktól. (Amúgy minden oka meg is van erre.)

Az üggyel nem függ össze, de mégis:

Magyarország Bírósága 700 ezer forint kártérítésre kötelezte Rózsa Mihályt - akivel egyébként szinte soha semmiben nem értettem egyet -, mert nagyon megbántott egy Tomcat nevű rendkívül érzékeny lelkű pólóárust, aki még soha senkit nem provokált, nem bántott és nem is ütött meg. Mivel Misit ez a büntetés gyakorlatilag tönkreteszi, arra kérek minden jóakaratú embert, hogy csatlakozzon a "700-an 1000-et Rózsa Misiért!" mozgalomhoz. >>> 700-an 1000-et

 .

Fontos kérdések

Jan Olis: Elegáns kártyázó társaság

Kaptam egy csomó levelet a tegnapi “elnöki interjú pályázatomra”: könnyű gúnyolódni az általam egyébként nagyra becsült, bár a Schmitt-interjúval kétségkívül kicsit rossz irányba siklott Obersovszky Péteren, de inkább írjam le azt, miket kérdeznék valójában Áder Elnök Úrtól, ha megengedné.

- Elnök Úr, gratulálok a megválasztásához! Az ellenzék távolmaradása az aktustól arra utal-e, hogy Ön nem az egész népet képviseli?

- Azért jelölte Önt Orbán Viktor, mert megértette, hogy vagy visszaállítja a demokráciát, vagy megbuktatja az Unió és a NATO, és ő nem a demokráciát választja? Az Ön dolga az lesz, hogy jogi csűrcsavarokkal kármentse a Fidesz hatalmát és érdekeltségeit? Ha a nép nyilvánvaló többsége követeli, leváltja Orbánt?

- Ha Orbán a szorítóból úgy próbálna kimenekülni, hogy kilépteti az országot az EU-ból, akkor kollaborál ebben, akkor is, ha Ön szerint sem lehet ez a magyarok érdeke?

- Elődjéhez hasonlóan Orbán kérésére azokat a törvényeket is aláírja, amelyek nyilvánvalóan jogellenesek, és szinte biztosan nem felelnek meg közös hazánk, az EU szellemének?

- Ha Orbán politikája miatt lázadás tör ki Magyarországon - mint főparancsnok - elrendeli a fegyveres erők bevetését?

- Mégegyszer gratulálok az elnökké választásához, és elnézést kérek, hogy ebben az ünnepélyes pillanatban csak a fontos kérdéseket tettem föl.

 .

Pályázatom elnöki interjúra

Georges de LA TOUR:
Pásztorok imádása

A nemzeti izé, ami mostanában a közszolgálati műsorszolgáltató, komoly bajban van, mert ki kell választani, ki készítsen interjút Áder Jánossal magyarországelnöki beiktatása után. Ha nem veszik tiszteletlenségnek, pályáznék a következő kérdésekkel:

- Kedves Elnök Úr, megengedi, hogy örömmel szólítsam így?

- Ön azt mondta, hogy tisztelettel és alázattal vállalja el a jelölést. Ugye nem állunk távol az igazságtól, ha feltételezzük, hogy komoly lelkiismereti tépelődés után vállalta el Magyarország elnökének méltóságát?

- Gondolom, megnyugtatta, hogy kétharmados - mondhatnánk, történelmi jelentőségű - többséggel választották meg. Ez persze nem csoda, hiszen például Kósa Lajos már a jelölésének órája után kijelentette, hogy most éppen olyan elnökre van szüksége az országnak, mint Ön. Milyen elnök lesz Ön?

- Jól értelmezem, hogy Önre, tisztelt Elnök Úr azért esett a kormánypártok választása, mert Ön a legalkalmasabb az új alkotmányos rend, a nemzeti együttműködés rendszerének megszilárdítására?

- Az EU parlamentjében töltött évek tapasztalati segítik Önt abban, hogy a Miniszterelnök Úrral vállvetve vezesse magyar nép gyarmatosítás elleni küzdelmét?

- Örömmel olvastam, hogy Kósa alelnök úr szerint Önnek nem kellene Göncz Árpádra hasonlítani. Nehéz feladat lesz ezt elérni?

- És végül engedjen meg egy személyes kérdést: mekkora áldozatot hozott azzal, hogy hazájának legmagasabb szintű szolgálatát választotta?

- Köszönöm, hogy ebben a haza életében rendkívüli pillanatban válaszolt a kérdéseimre.

 .

Kotkoda és a demagóg

Giotto: Szent Ferenc a madaraknak prédikál

Ezt mondta a vérdemegóg Orbán: „furcsa, hogy az unió inkább a tyúkketrecekkel és a tyúkok életminőségével foglalkozik, mint az emberekével”.

Egyszer láttam egy filmet arról, hogy a kínaiak eltörik a kutyák lábát, amikor az éttermekbe szállítják őket, a konyhakész macskákat pedig élve nyúzzák. A narrátor a végén azt mondta: ne vessük meg a kínaiakat, mert ők egymással is így bánnak.

Nekem egyszer volt alkalmam tojásgyári sétára. A csöpp fémketrecekben hármasával ücsörögtek a tyúkok, levágott csőrrel  - hogy ne tudják egymás csipkedni. Egyetlen célja volt életüknek: tojják halálra magukat, és a termék sérülésmentesen jusson ki alóluk. Pokoli állapotok között tartották őket. Megtehették, hiszen a tyúknak nem kell kert, szemétdomb, csipegetnivaló zöld ahhoz, hogy tojást tojjon. Honnan tudtak volna ilyesmiről az emberek, ha erről nem volt szó a Kukori és Kotkodában?

Lehet, hogy a Tízparancsolatból az Isten kifelejtette, hogy “köteles vagy a rád bízott, téged tápláló állatok boldog életéről és fájdalommentes haláláról gondoskodni”, de talán csak azért, mert megfeledkezett a gonoszságunkról.  Szerencsére fölismerjük magunkban: ma már tisztességes asszony nem vesz magára olyan bundát, amit ketrecben nevelt állatról húznak le.

Ne nagyon röhögcséljünk azon, ha az EU nem csak az emberi jogokért áll ki. Jó lenne, ha soha nem készülne el az a kínai horrorfilm, amelyik arról szól, hogy mi miképpen bánunk az állatokkal. És egymással.

 .

Szembesítés

Abadia: Mihály arkangyal

Közismert az a jelenség, hogy a bajba kerülő ember, például akkor, amikor összeomlik a háztartása, a házassága, végveszélybe kerül a munkája, egyszercsak mentálisan összeomlik, és úgy tesz, mintha nem értené, hogy mi történik vele. Így volt ez a múlt héten Schmitt Pállal, most meg Orbántól Martonyiig a teljes kormánnyal. 

Volt egyszer egy szomszédom, akiről kiderült, hogy folyamatosan terrorizálja a családját, elissza és elsportfogadja a pénzét, bajok vannak vele a munkahelyén is. 

Mivel amúgy köztiszteletben álló, jó szakember volt, munkahelyi cirkuszai miatt nem rúgták ki azonnal, hanem a főnöke megkérte, hogy menjen el egy hónapra egy kis regenerálós, fizetésnélküli szabadságra, és gondolkozzon el. Szinte ugyanaznap a felesége is közölte vele, hogy átmenetileg az anyjához költözik a két gyerekkel, mert elegük van a folyamatos basáskodásából. Ő is azt mondta, hogy gondolja végig.

Mivel szinte minden szomszédjával jó viszonyban volt, eljutott addig, hogy átmeneti kölcsönt kért a számlák kifizetésére. Mivel mi, a szomszédai egymással is jó viszonyban voltunk, megbeszéltük, hogy kitől mennyit kért, és azt is, hogy megpróbálunk közösen beszélni vele. Arról, hogy csak annyit adunk, amennyi a túlélésre elég. Meg kell értenie, hogy a számlák kifizetésében szívesen segítünk, de azt ne várja tőlünk, hogy a piát is mi fizessük. 

Nyár volt, lehívtuk bográcsozni, és meglepően bátran elmondtuk neki, hogy megbeszéltük a dolgát, segítünk rajta, de meg kell értenie, hogy kérünk tőle pár dolgot. Az ehavi számláira összedobjuk a pénzt, de aztán már csak akkor segítünk, ha rendbe teszi a viszonyát a családjával, a felesége visszaköltözik, ő pedig megint dolgozik. Ne sértődjön meg, figyelni fogjuk, mert úgy gondoljuk, hogy a barátok nem arról ismerszenek meg, hogy együtt hejehujáznak, hanem arról is, hogy egymás szemébe merik mondani az igazságot.

Pár percig letaglózva üldögélt a tűz mellett, aztán elkezdett ordítozni velünk. Hogy mit képzelünk magunkról. Hogy nem is érti, mit akarunk tőle.

Mondtuk, hogy csöndesüljön, mégegyszer elmondjuk, pontosítunk: ne igyon - a leszokás nem reménytelen, mert alig két hónapja süllyedt az ádáz iszákoskodásba -, ha ez sikerül, el tud járni rendesen munkába, ott sem fog folyamatosan civakodni az emberekkel, pénzt is keres rendesen, ráadásul el sem issza, nem képzeli azt, hogy totónyereménnyel lehet kibújni a bajból, és így rendbe jöhetnek a dolgok. Értse meg: a saját tönkretételében nem tudunk segíteni, és abban sem, hogy megnyomorítsa a feleségét és a gyerekeit. 

Fölpattant és azt kérdezte: komolyan azt várjátok tőlem, hogy ígérjem meg, rendes ember leszek, mert másképp nem segítetek rajtam?

Igen, pontosan ezt szeretnénk. Bízunk benned, mert szeretni való, kedves embernek ismertünk meg, szeretünk, ezért felelősek vagyunk érted. Nem akarjuk, hogy tönkremenj és megnyomorítsd a családodat.

Aljasak vagytok, mondta, és otthagyott minket.

Két hétig csönd volt, alig láttuk. Aztán egyszer véletlenül összetalálkoztunk az utcán. Nem is köszönt, hanem helyette az arcomba kiáltotta, hogy nem is értem, mit akartok tőlem. De fura módon nem torzult el az arca, hanem mosolygott.

Mondtam neki, hogy vasárnap délután megint bográcsozunk, jöjjön le, ha akarja, mégegyszer elmagyarázzuk.

Meglepő módon lejött. Még meglepőbb módon a feleségével és a gyerekeivel. Bejelentette, hogy két hete, miután szembesítettük a valósággal, abbahagyta az ivást. Egy kortyot se ivott, és nem is hiányzik. A jövő héten visszamegy dolgozni. Minden rendben lesz. És köszöni, hogy szóltunk, észhez térítettük.

Ez a történet persze most azért jutott eszembe, mert van olyan, hogy egy ország teljes vezérkara kerül ilyen helyzetbe. Hogy nem érti, mit akarnak tőle. Pedig dehogynem.

(Klubrádió, Hetes Stúdió)

 .

Politikai fajtalanságok

Kisfaludy Károly: László király
a cserhalmi ütközetben

A Jobbik új alkotmánymódosító salátatörvényében ez van: bár Magyarországon mindenkinek joga van a békés tüntetésekhez, a "homoszexuálisoknak" ne legyen. Ez kicsit összecseng azzal, hogy a rendőrség pont a melegfölvonulást nem engedélyezi. Nem lepődnék meg, ha egynémely egyházak finom nyomást gyakorolnának a Fideszre, hogy ezt fogadják el. Meg azt is, hogy például az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki „más azonos nemű személlyel folytatott szexuális kapcsolatot (fajtalanság), illetve egyéb más szexuális magatartászavart nagy nyilvánosság előtt népszerűsít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Vagy: öt évig is áristomban sínylődhetne az, aki „a fajtalanságot vagy más szexuális magatartászavart írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján reklámozza vagy ilyen cselekményben közreműködik". Elzárással vagy 150 ezer forintos bírsággal sújtanák azokat a meleg párokat, akik például kézen fogva mennek az utcán.

Nekem meg az van a fejemben, hogy börtönbe kellene rakni a jobbikos vezéreket és képviselőket nagy nyilvánosság előtt, bűnszövetkezetben, folytatólagosan elkövetett politikai fajtalankodásért. Amíg nem késő. Már késő. A szocialisták idején kellett volna. Amikor a Jobbik alelnöke kijelentette, hogy a cigányság a zsidók biológiai fegyvere.

Bár a vérvádas parlamenti beszéd dolgában a Fidesz, sőt a KDNP is fölismert végre némi kis veszélyt, aligha valószínű, hogy a melegek rémisztgetése ne lenne kedvükre. Ez egy nagyon finom kampánytéma, hiszen látszólagos egyetértés mutatkozik a társadalomban meleggyűlölet dolgában. A ravasz politikusok csak arról feledkeznek el, hogy a hangadó “buzivadászok” túlnyomó többsége látens, öngyűlölő homoszexuális. (Ép lelkű ember nem keres gyűlölnivalót.)

A rendőrségi tilalom is abba az irányba mutat, hogy a Fidesz ugyan húsz évre tervezi magát a hatalom bebetonozásának dolgában, ám közben olyan társadalmat hoz létre, amelyikben a Jobbiknak csak át kell venni a hatalmat, és azonnal a kész náci állam közepébe pottyanunk. Akkor már kicsit késő lesz ezt fölismerni, mert együtt üldögélnek majd a melegekkel meg persze a szocialistákkal. Mert lesznek még praktikus jobbikos törvényjavaslatok.

 .

Orbán kozmosza

Csontváry: Fohászkodó
üdvözítő

Az ünnepek arra is jók, hogy otthon vagy templomokban, beszédek hallgatásával, fontos intelmek olvasásával, családi és baráti beszélgetésekkel próbáljuk karban tartani világnézetünket. Jó alkalom ez a politikusoknak is, hogy interjúkban mutassanak irányt népüknek. 

Orbán is kihasználta a lehetőséget: jó nagyokat mondott az Új Embernek, a katolikusok mértékadó hetilapjának. 

Mivel ma már egy európai forradalom vezetőjének gondolja magát, szükségesnek találja a kereszténynek nevezett kórus élszólistájaként kijelenteni, miszerint minden európai értékvita mélyén a keresztény gyökérkérdés húzódik meg. Ezt halljuk már évek óta egyházi körökből. Lehet erről diskurálni, ám ha Orbán keresztény értékalapúnak tekinti a saját kormányzását, a visszamenőleges hatályú törvénykezéssel, a fékek és ellensúlyok, vagyis minden lelkiismereti tényező kiiktatásával, az elesettek sanyargatásával, vagy éppen egy lopós-hazudós elnök erkölcsi védelmével, akkor nagy a baj, mert fogalma sincs a kereszténységről. 

De nyilván ilyeneket köteles mondani az, aki azt képzeli, hogy a hatalmát tanításukról megfeledkezve támogató egyházak erkölcsi erejét államhatalmi erővel lehet visszaállítani, ahelyett, hogy előbb a keresztények szereznék vissza megkérdőjelezhetetlen tekintélyüket.

Az viszont már mélyebb mentális értékelést érdemel, miszerint a hit, a vallás és a teremtés rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik. Mert állítólag ezt mondta. Márpedig ilyet emberemlékezet óta nem mondott épelméjű politikai vezető. 

Mi van a tudománnyal? Eddig úgy képzelhettük, hogy a tudományt azért adta Isten az ember fejébe, hogy az megbizonyosodhasson a kozmosz isteni rendjéről, most meg az derül ki, hogy a kozmoszban nincs Isten? Mit szeretett volna mondani Orbán? Mit is üzent a tudósoknak?

Miért természetes nálunk - Édentől nagyon keletre, vagyis Isten háta mögött -, hogy a Bölcs Vezető karbantartott világnézet nélkül merészel hit és tudomány dolgában kinyilatkozatni? A kérdés az, hogy Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként föl meri-e tenni nyilvánosan azt a kérdést, hogy “Miniszterelnök Úr, miket tetszett már megint összeböszmélkedni?” 

 .

Távoltartási kérelem

Semmi kedvem már a Schmitt-ügyről írni, de sajnos úgy néz ki, hogy a kereszténydemokraták kezdenek elborulni, amire viszont kötelességem figyelmeztetni, hiszen felelős kormányzóerőről van szó. Már azon is fölvisongtam, amikor Pálffy képviselő úr arról nyilatkozott, miszerint Schmitt Pál keresztény emberhez méltón döntött, amikor lemondott. Jó, jó, gondoltam: a karaktergyilkolásban (V. Parancsolat: “Ne ölj!”) oly buzgó és tehetséges kereszténykedők azt képzelik magukról, hogy a föltámasztásban ugyanolyan jók, mint a porig gyilkolásaban. Áhítatos népségüknek meg elég csak annyit mondani, hogy “keresztény”, és ha az írva vagyon, akkor az elég is. Bár ízlésem szerint bármit lehet mondani egy emberről, aki még lemondása előtt egy perccel sem képes annyit mondani, hogy elnézést kér, hibázott, csak azt nem, hogy keresztényi. Mert az onnan ismerszik meg, hogy a Tíz parancsolat szerint él, de ha ez nem sikerül, akkor bevallja a bűnét, bocsánatot kér, és még bűnbánatot is tart.

Most meg már odáig fajult a dolog, hogy egyenesen Jézushoz hasonlítja Schmitt Pált a KDNP. A párt tatabányai szervezete szerint ''Különösen szomorú, hogy az országnak egy nagytekintélyű intézménye, a Semmelweis Egyetem ölti magára Pilátus szerepét, hiszen a plágium vád, amely alapján Schmitt Pál erkölcsiségét, tekintélyét az írástudók alá kívánták ásni, már régen megdőlt''.

Azt leszámítva, hogy ezek a keresztények bizony hazudnak (VIlI. Parancsolat: “Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!”.), hiszen feketén-fehéren kiderült, hogy Schmitt Pál egyszerűen lopott , ráadásul istenkáromlók is (II. “Isten nevét hiába ne vedd!”), hiszen Jézus a Szentháromságban valóságos isteni mivolttal bír. 

Káromlás ez azért is, mert Jézus, szemben Schmitt Pállal sohasem lopott (VII. “Ne lopj!” ) soha nem hazudott (VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!) sőt arra sincs följegyzés, hogy mások jószágaira szemet vetett volna (X. “Mások tulajdonát ne kívánd!”).

Lassan olyan állapotba jutunk, hogy meg kell kérnünk Orbán Viktort, hogy gyerekeink érdekében most már ne csak az erkölcs- hanem a hittantól is szíveskedjék távol tartani a kevély kereszténydemokratákat. És ezt egyáltalán nem viccből kérem.

 .

Tudatállapotok

Tegnap egy kis irgalmat kértem Schmitt Pálnak, mert úgy gondoltam, hogy aki lemondott, azon itt Európában nem illik örömtáncot ugrabugrálni. Pláne, ha módosult tudatállapotában föl sem képes fogni, mi történik vele. Több száz baloldali és liberális olvasó küldött a pokolba. A legfőbb érvük az, hogy amikor Schmitt Pál a Fidesz-bulldózer alkatrészeként aláírta az emberek tízezreit megnyomorító törvényeket, akkor benne sem volt egy szemernyi irgalom sem. 

Biztos igazuk van. Bár tovább kellene lépni, mert a harci bulldózer sem állt le egy pillanatra sem. Csakugyan: mennyivel volt bűnösebb az utóbbi évek joggal való visszaéléseiben Schmitt Pál, mint Kövér, Áder vagy éppen Szájer? Vagy részt vettek a törvény-, netán az alaptörvény-gyártásban, vagy eltűrték, hogy Orbán arcátlanul visszaéljen törvényesen szerzett kéthatmados parlamenti többségével. Azért ezek a nevek jutottak eszembe a több száz fős politikai bűnszövetkezetből, mert ugye most ők a lehetséges Schmitt-utódok, legalábbis találgatási szinten. Még a hatalomhoz közel állók is azt vélik, hogy Orbán - szintén módosult tudatállapotában - úgy gondolhatja, hogy leginkább ők testesítik meg a nemzet egységét, tehát nagyonis megfelelnek a Magyarország elnökére vonatkozó alaptörvényi követelménynek?

Csakugyan annyira beszorult Orbán a nemzeti együttműködés centrális erőterének közepébe, hogy csak a Fidesz Központi Bizottságából válogathat? Nincs olyan köztiszteletben álló ember, aki beülne zárlatos elnöki villamosszékbe, amelyben bármikor bárki porig éghet? Csakugyan nincs egyetlen egy ember se a legalább ötmillió fölnőtt magyar között, aki nem csak arra jó, hogy olvasatlanul írjon alá, hanem esetleg arra is, hogy legalább kérdései legyenek, ha úgy tetszik, a nép nevében?

Egy hete azt írtam, hogy aki Orbán rendszerében elfogadja az államfői jelölést, az arról tesz tanúbizonyságot, hogy alkalmatlan a posztra. Ez nyilván csak akkor igaz, ha Orbán nevezi ki. Megtehetné, hogy konszenzust keres, mert valóban komolyan gondol valamiféle konszolidációt. És tudja azt is, pontosan, hogy ezzel sokat emelhetne Magyarország megítélésén.

Hacsaknem ez is mindegy már ebben a szégyenletes erkölcsi végjátékban.

 .

Irgalom és bocsánat

MTI Fotó: Beliczay László

Schmitt Pál tragikomikus országlása úgy ért véget, ahogy méltó volt hozzá: kínosan, keservesen. Őszintén sajnáltam. Végülis legyen bennünk irgalom, lássuk meg azt is, hogy egy öregember áll előttünk, akinek szégyenbe omlott a szépen fölépített élete. Ennél magasabbról ennél mélyebbre zuhanni nem lehet. És értsük meg: a szervezet, az agy, a lélek védekezik. Elhiszem róla, hogy föl sem tudja fogni, hol hibázott. Ahhoz, hogy életben tudjon maradni, szüksége van arra, hogy másokra kenje a felelősséget. Csak azt kívánom neki: Isten segítse abban, hogy újra megszerezze a doktori címet. Neki is jár az esély és a bocsánat.

Hiányoltam viszont a parlamenti rituáléból Orbán Viktor megszólalását. Miután Kövér Lászlón azonnal látszott, hogy - igen tévesen - azt képzeli, hogy Schmitt lemondásával a Fidesz is visszanyerte becsületét, és máris fölényeskedhet, Orbán megtehette volna, hogy fölsétál a pulpitusra, és azt mondja, hogy “én kérek elnézést”, vagy úgy, hogy “bocsánatot kérek”. Ez biztos nagy teher, de az is elég lett volna, hogy “bocs”, hogy népieske legyen.

Mindenki tudta volna, mire gondol. Most várhatjuk, mikor megy Bulgáriába, hogy onnan küldjön tízmillió kedvesen elnézést kérő képeslapot a nemzeti konzultáció jól bevált keretében.

 .