Hónapok óta azzal próbálom erősíteni a gyerekem olvasási kedvét, hogy “azok, akik olvasnak, egy titkos társaságba tartoznak: fölismerik egymást”. Abból ahogy viselkednek. Úgy tűnik, sikerült a fejébe pöttyenteni ezt a kegyes hazugságot, ami vélhetően igazabb, mint az összes többi nevelési hazugságom.
De mi van akkor, ha pénteken vagy szombaton elviszem József Attila szobrához, ahol versmaratonnal tiltakozunk a szobor elmozdításának terve ellen, és keresztkérdéseket tesz föl: miképpen fordulhat elő, hogy éppen olyan emberek terve ellen tiltakozunk, mint a nemcsak, hogy olvasó, de egyenesen József Attila-díjas L. Simon Lászlóé? Hogyan magyarázom a pláne József Attila-díjas Szőcs Géza szerepét, aki nem menekült azonnal a Fidesz nevű nyilvános titkos társaságból, amikor meghallotta a tervet?
A legnagyobb szerencse, ha nem tesz föl keresztkérdést Kövér Lászlóról, akinek József Attila a kedvenc költője, tehát olvasgat. Ha nagyobbacska lenne, nyilván föltűnne neki, hogy a legcsekélyebb jele sincs ennek sem a szavaiban, sem a viselkedésében. Talán ezt idézném neki: “Boldog hazug, kinek van istene, ki rettenetes, de maga a jóság; kinek sebet kap reszkető keze, ha leszakítja a tilalmas rózsát.”
(Távoli napló)
(Távoli napló)
.
Számít itt manapság a csúcson, hogy ki milyen díjas, és ki kit olvasgat? Hát az se számít már, hogy ki mit mondott akár pár hónapja, még inkább pár éve! Nem ez az első, hogy saját múltjukat hágják meg.
VálaszTörlésNehéz, sőt nem is lehet elmagyarázni, ami itt a kultúra terén folyik. Szeretem a beírásait. További jó munkát kívánok üdvözlettel:Benedek Erika
VálaszTörlésAhogyan az írásait, (és a beírásait) ismerem, szerintem jól megoldja ez a komoly apai teendőt is... Tudja:
VálaszTörlés"Világosítsd föl gyermeked:
a haramiák emberek;
a boszorkák - kofák, kasok.
(Csahos kutyák nem farkasok!)
Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek,
de mind-mind pénzre vált reményt;
ki szenet árul, ki szerelmet,
ki pedig ilyen költeményt."
Köszönet minden soráért... :)