Benedek Szabolcs Vashideg című könyvemről

Andrassew Iván: Vashideg

„Életem célja, hogy megírjak három jó novellát, és kettőt már megírtam" - olvasható Andrassew Iván ötödik önálló kötetének fülszövegében, ami azzal folytatódik, hogy a Vashideg című, kilenc évet átfogó összeállítás a harmadik novellára vonatkozó próbálkozások lenyomata.

Az elején rövid, szürreálisba hajló írásokat találunk: egy apa mesél a fiairól, és az általa felütött, egyes szám első személyű elbeszélői hang a könyv majdnem egészén végigkísér. Ugyanakkor ahogy haladunk a(z időnként költői) realizmus felé, a novellák is híznak, ám soha nem öncélúan: mindig éppen akkora terjedelművé nyújtózkodnak, amekkorát az anyag megkövetel (a leghosszabb egyébként 33 oldalas). 

Hogy sikerült-e Andrassew Ivánnak megírni azt a bizonyos harmadikat? Úgy hiszem, hogy igen. Megindítóak és fájdalmasságukban is szépek ezek a történetek. Különösen nagy erényük az erős kezdés: Andrassew már az első mondatokban meghatározza a viszonyokat. Viszont zavarba jönnék, ha el kellene döntenem, hogy melyiket tenném ama bizonyos két korábbi novella mellé. A rövidek közül talán A gödör címűt, amely a szerelem képtelen magasságait és mélységeit beszéli el, alig másfél oldalon. A hosszabbaknál ellenben sokáig tanakodnék: nem bírnék választani az előző századelő ködlovagjainak hangvételét és némiképp tematikáját felelevenítő A dáma, a Gizi kávézójában játszódó és számomra időnként Gion Nándor világát megidéző elbeszélések vagy éppenséggel azon, megint szürreális (esetleg mágikus realista) elemekkel keveredett történetek közül, amelyeknek Avram, egy nem nevesített, de föltehetően balkáni országban élő szókimondó próféta a központi alakja.

Egyes írások végén zárójelben folyóiratok és más periodikák címe áll (Alibi, Eső, Szép Szó, ÉS), ami bizonyára azt jelenti, hogy ezek megjelentek a nevezett lapokban. A többi mögött nincs jelölés, ami meg azt sugallja, hogy emezek most látnak először nyomdafestéket. Lehet, hogy ezt érdemesebb lett volna pontosítani; ráadásul abban se vagyok biztos, hogy az úgynevezett profán olvasó rögvest be tudja azonosítani, hogy az időnkénti zárójelekben folyóirat- és lapcímek szerepelnek.

(Noran Libro Kiadó, Budapest, 160 oldal, 1980 Ft)

Élet és Irodalom


 .