A személyes hülyeség kora

„Mi vagyunk a valaha kifejlődött legintelligensebb teremtmény, és mégis mi fogjuk a geológiai időszámítás legnagyobb hülyeségét elkövetni.” – Franny Armstrong, A hülyeség kora (Age of Stupid) című film rendezője. Ez egy megrázó dokumentumfilm a klímaváltozásról, amelyet szeptember 22-én a világ 45 országában egyszerre mutatnak be. Már van magyar nyelvű internetes oldala is: http://ahulyesegkora.com.
A hülyeség korát még nem láttam, de azt olvasom, arról szól, hogy tudjuk, látjuk, már érezzük is, hogy itt a klímaváltozás, de csak nézünk, és nem teszünk semmit. Vagy teszünk, de nem eleget. Személyesen, mi magunk pedig szinte semmit.
Pedig ma már bizonyos, hogy a kormányok tehetnek bármit, ha személyesen nem gondoljuk végig a dolgokat, ha nem változtatunk az életformánkon, akkor teljesen értelmetlen volt például gyerekeket csinálni, mert az, ami rájuk vár, sokkal rosszabb, mint ha meg se születtek volna. Nem csak az időjárási viszonyok miatti szenvedésekre gondolok, hanem például arra is, hogy természeti kincsek szűkössége, az elosztás megszervezése, és a rablási kényszer, a megélhetési háborúzás következtében jobb- vagy baloldali diktatúrák várnak rájuk.
Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a szélsőjobbik előretörésének egyik ideológiai alapvetése – erre fogékony a nép, mert nem mindig tud számolni – a cigányok túlszaporodásával való félemlítés, vagyis a régi náciktól – újabban Csurkától - jól ismert „élettér” féltése. A másik meg az, hogy a miénk a világ egyik leggazdagabb országa, nekünk mindig lesz vizünk, a zsidók meg, akik sivatagban élnek, erre vetettek szemet, és ide is akarnak költözni. Itt már nem csak az élettér fenyegetettsége jelenik meg, hanem a túlszaporodás és a globális éghajlatváltozás miatt fölértékelődött természeti kincs is, amit persze bármi áron meg kell védeni. Akármekkora baromság ez is, szöget üt a fejekbe. Emlékezzünk, a nácik tévéműsorokban, újságokban, interneten diskuráltak arról, hogy például a tatárszentgyörgyi gyilkosságot azért szervezték a zsidók, hogy olcsóbb legyen a telek, és ők már arról is tudtak, hogy a közelben négyezer izraeli katona vár bevetésre. Mindezt azért lehet, mert odáig már eljutottunk, hogy nagyjából mindenki tisztában van például a vízkincsünk jelentőségével, de hogy valójában mit lehetne ezzel kezdeni, és mi a mi személyes teendőnk a védelmében, arról nem sokat hallani. Viszont lehet rémisztgetni azzal, hogy a nálunk okosabbak és ravaszabbak bezzeg tudják.
Rendkívül gyorsan lehetne eredményeket elérni, ha akarnánk. Mondok példát: ha én miniszterelnök vagy legalább Budapest vezetője lennék, közölném, hogy minden olyan autó, amelyik öt liternél kevesebbet fogyaszt, nem adóztatható és ingyen parkolhat. Nem az a baj ugyanis, ha egy autó megy, gurul, hanem az, ha sok káros anyagot pöfög ki magából. És minél kevesebb benzint fogyaszt, annál kevesebbet pöfög. Perceken belül tele lennének az autókereskedések kisfogyasztású kocsikkal, és azokat vennék az emberek. Aztán már csak egy lépés, hogy ezt a budapesti ötletet egész Európa átvegye. Azzal, hogy, mondjuk három év múlva már csak azokat az autósokat mentesíti a terhek alól, akik négy liter alatt égetnek. Egy európai piac elég nagy ahhoz, hogy az így keletkező igényeket az autóipar is figyelembe vegye. (Meg vagyok arról győződve, hogy a mai technikai ismereteink mellett egy átlagos autónak városban nem szabadna három liternél többet fogyasztania. Ma olvastam: „nem adta fel elődje, Ferdinand Piech álmát a Volkswagen-konszern jelenlegi elnöke Martin Winterkorn. Visszatér az egyliteres autó. Piech még 2002-ben mutatta be a tanulmányt, amellyel normál forgalmi körülmények között Wolsburgból Hamburgba autózott, 0,89 literes átlagfogyasztást elérve”.)
Vannak persze olyan témák is, amelyekről már beszélni is hazaárulás, vérförtelem. Mert ugye ha azt mondjuk, hogy egy nyilvánvalóan túlnépesedett világban talán csökkenteni kellene a népességet, akkor a vérmes hazafi elkezd számolgatni, és egyszercsak fölordít, hogy „nemzethalál!” Na de, ha az egész emberiség létszámát csökkentjük? És ráadásul ez legkevésbé Európát, pláne Magyarországot érintené, hiszen mi magunktól is fogyunk? (Egyébként alighanem azért, mert ez a „föld”, de mégis inkább ez a társadalom már legalább száz éve képtelen tisztes polgári jólétben tartani a népességet. Pedig közben kiirtatott, elüldöztetett vagy csak önként kitántorgott, elköltözött innen legalább három-négymillió ember.)
Vállalva minden következményt a figyelmükbe ajánlok pár gondolatot. Simonyi Gyula úr, a BOCS Alapítvány elnöke (http://bocs.eu) jóvoltából olvastam egy tanulmányt, ebből idézek:
„Ötször olcsóbbak a fogamzásgátlók a konvencionális zöld technológiáknál – áll a London School of Economics kutatói által szept. 9-én közzétett, Fewer Emitter, Lower Emissions, Less Cost című tanulmányban. A következő négy évtizedben minden 7 dollár, amit családtervezésre költenek, több mint egy tonnával csökkenti a széndioxid-kibocsátást. Konvencionális zöld technológiákkal hasonló eredményt minimum 32 dollár befektetéssel lehet elérni.
Az ENSZ adatai szerint világszinten a foganások 40 százaléka a párok szándéka ellenére következik be – érvelnek a kutatók. Ha a családtervezés mindenki számára elérhető lenne, a következő négy évtized alatt 34 milliárd tonnával kevesebb lenne a CO2 kibocsátás, ami hat teljes évnyi USA, 60 évnyi UK kibocsátásnak felel meg.
Mindig is világos volt, hogy a széndioxid-kibocsátás függ a népességszámtól. A széndioxid-kibocsátásnak zuhannia kellene, de ez lehetetlen, amíg a népesség robbanásszerűen nő.
A megoldásnak ez a része igen egyszerű és olcsó, és nagyon sok szociális és gazdasági előnye is van az egészségügytől az oktatáson át a nők egyenjogúságáig. Az összes környezeti probléma szorításán is enyhít, a termőföld, a víz, az erdők, a halállomány, az élővilág és az olaj szűkösségétől az élelemválságig. Ezek megoldása könnyebb kevesebb emberrel; többel pedig egyenesen lehetetlen.
Jelenlegi becslések szerint világszerte legalább 200 millió nő szeretne fogamzásgátlást használni, de az elérhetetlen számára. Az ENSZ adatok szerint a családtervezés lehetőségének elterjesztése negyedére csökkenthetné a szülők szándéka ellenére született gyermekek számát. Ezáltal 2050-re a jelenlegi becsléseknél félmilliárddal alacsonyabb, 8,6 milliárd körüli lehetne a népességszám, s e 4 évtized során 338 milliárd "emberév" helyett 326 milliárd zajlana.”
Lehet ezeken csöndesen elmélkedni. Az se lenne baj, ha például a politikusok és a vallási vezetők is elgondolkodnának azon, hogy a hülyeség korában nem kellene-e kicsit emlékezni Lenin híres kérdésére: „Sto gyélaty?” Mi a teendő? Ma. Most. Itt. Nekem. Önnek.