Holtában vinnyogó

Orbán Viktor úgy gondolta, jár a népnek, hogy tusnádfürdői szövege meg is jelenjen vezérlapjának hasábjain. Ez nagyon jó, hiszen évek óta lessük, sőt isszuk a szavait, szükségünk van az iránymutatásra.
Ami az ivást illeti Orbán Viktor nyilván a közvélemény-kutatási eredményektől fölturbózott adrenalin-mámorában folyamatosan egy hatalmas medvebőrt vizionál maga előtt, és nem hagy ki alkalmat, ha ihat rá. Néha csak egy pohárkával, máskor - mint most - egy egész hordóval.
Ám az lehetett, hogy Tusnádfürdő után rászóltak a Vezérre, hogy a zavarosabb részeket ki kellene hagyni, mert azokkal ellenségeket is szerezhet. Így például a nagyobb lélegzetű dolgozatból hiányzik az, hogy hatvannyolcban Európában kulturális ellenforradalom volt, ami szétzúzta a Teremtés Rendjét, és a baloldali-liberális ideológia győzelme azt hozta, hogy az emberek elidegenedtek mindentől, ami a normális élethez kell. (Család, haza, mindenféle identitások, ilyesmik.) Nyilván fölfedezte valaki, hogy a Nagy Generáció orbánistái esetleg elgondolkoznak azon, hogy sok gyerekkel, hazafiként keresztényi életet élve hogyan is lettek hirtelen ellenforradalmárok.
Föltűnő az is, hogy kimaradt az, amit a PC, vagyis a politikailag korrekt beszéd idejének lejárásáról mondott. Talán mert azzal éppen abból a konzervatív Európából zárja ki magát, ahol afféle prófétaként nyilván neki jutott az a félisteni feladat, hogy a Teremtés Rendjét helyreállítsa.
Orbán örömtáncot jár, mert úgy véli, hogy a baloldal a neoliberalizmussal együtt történelmi halált halt, és most majd Európában megszűnik a kétpólusú politikai rendszer.
Ami szerinte megbukott, az a piac mindenhatóságának - neoliberális - elve, a gyönge állam - neoliberális - vágya. Jó lenne, persze, ha Orbán Viktor ismertetné, hogy ki, mikor és hol állította azt a marhaságot, hogy a piac a szó szoros értelmében mindenható lehet egy modern államban, valamint azt, hogy gyönge állam kell. Nem, valójában minden normális liberális ember azt gondolja, hogy a törvényekkel szabályozott piacon dőljön el, ami ott eldőlhet - ezt hívják kapitalizmusnak -, és hogy legyen minél kisebb, olcsóbb, ám hatékonyabb állam. De nyilván nem várhatjuk el Orbán Viktortól, hogy két teljes oldalon mindenre figyelemmel legyen, elég, ha sulykolja a jobboldali alaphangot.
Ami a baloldal totálisnak mondott vereségét illeti, azzal kapcsolatban talán még korai az öröm is meg a gyász is. Valójában alighanem az történt, hogy legfőképpen a baloldal által kiharcolt szociális piacgazdaságokról kiderült, hogy azok a gazdasági virágzásban működnek igazán jól. A csakugyan felelőtlen amerikai neoliberális állami pénzpolitika lehetővé tette, hogy dilettáns és csaló bankárok miatt bedőljön a világ pénzügyi rendje, aminek következtében kevesebb jut a jólétre. Ezért aztán az európai népek a baloldalt büntetik - különös tekintettel arra, hogy a jobboldal ügyesen harsog az eddig hagyományosan baloldalinak mondott értékek védelmében. Ennek legfőbb mestere éppen Orbán Viktor.
Amire elfelejt kitérni, az a szélsőjobb előretörése Európában és Magyarországon. Úgy tesz, mintha ez az ügy valami szélsőségesek csetepatéja lenne, ami sem rá, sem a Fideszre nem tartozik. Árulkodóan hallgat, miközben nincs nyilvánvalóbb, mint az, hogy ez az ő legnagyobb problémája. Magyarországon a Jobbik a Fidesz többségét veszélyezteti, különösen, ha számításba vesszük, hogy talpon maradhat az MDF, fölnőhet az LMP, sőt megjelenhet a Zöld Baloldal, ráadásul - például a Bajnai kormány tevékenysége nyomán - a válsztásokig összekaphatja magát az MSZP is.
Illetve természetesen szinte minden bekezdésében ott van a Jobbik: pontosan azt mondja, mint az egész Európában aggodalommal figyelt marcona párt. Most már csak azt kell eldönteni, hogy Orbán harsogja Vona szövegeit, vagy az Orbántól lopott szövegeket próbálja Orbán Vonától visszalopni. Az egész írásból árad: még mindig nem tudta eldönteni, hogy európai polgári alapokon kíván győzni a maga által kitenyésztett rémpárton, vagy azt mondja, amit a Jobbik. Éreztetve persze, hogy inkább rá szavazzanak a szélsőségesek, mert ő bizony olyan erős, hogy meg is tudja valósítani, amit ígér.
De mit is ígér? Valami erős centrális politikai berendezkedésen nyugvó konzervatív államot.
Csak azért nem kérdezem, hogy miért nem mondja ki, hogy afféle népnemzeti istenes félkemény kádáros diktatúrát szeretne, ami a jobbikosoknak is tetszene, mert nem szeretném, ha azonnal rám sütné: na, megint itt egy holtában vinnyogó ballik-neoliberális hangja.