A hét végén sikerült eljutnom a Milla, a Charta és a rendvédelmisek tüntetésére. Mindháromról megállapítható, hogy a tömeg meggyőző volt.
A milláson természetesen nem voltunk annyian, mint március tizenötödikén, de azt jó volt érzékelni, hogy a negyedik tüntetésre a szervezők profik lettek. Ez már nem egy egy vidám értelmiségi piknik, hanem kőkemény, profi politikai demonstráció. Kopogtak a szavak, mint a pontlövések. Biztosan meghallotta a hatalom.
A Charta tüntetésen azt éreztem, hogy azok az erők, amelyek nem tűrik a diktatúrát, egy irányba fordultak. Biztosan érzékeli a hatalom, hogy baj van, mert az ilyen mozgalmak előbb vagy utóbb egyesülnek. Ha máshol nem, egy ellenzéki kerekasztal körül. Azon a közös nevezőn, hogy köztársaságiak, és nem tűrik el Orbán neohorthysta diktatúráját. Ehhez persze még idő kell. A hatalom nyugodt lehet, legalábbis néhány hónapig.
Vagy mégsem. Orbán hatalmát nem a sajtószabadság korlátozása és nem is a nyomorúságos alkotmány miatti fölháborodás törheti meg. Ezek csak arra voltak jók, hogy halottaiból föltámasszák Gyurcsányt, sőt Kis Jánost is, és ellenzékbe sodorjon olyanokat, akikről sose gondoltuk volna, hogy valaha baloldaliakkal együtt mutatkozzanak. Ez a szövetség arra jó, hogy szellemi hátteret adjon a valódi erőnek.
Orbán hatalma addig tart, amíg a jogfosztottak és leraboltak tűrik. Azok, akikkel kifizetteti a gazdagok továbbgazdagodását.
Orbán és állampártja a hét végén szembesülhetett azzal, amit komolyan kell venni: az igazi fenyegetés a rendvédelmisek képében rendkívül erőteljesen jelent meg az utcán. Ostoba politikájával elérte, hogy a tűzoltók, a rendőrök és a többiek azt érzik, hogy nem csak semmibe veszik és megsarcolják őket, hanem nincs hova hátrálniuk.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy pitiáner fenyegetésekkel, tiltásokkal és vizsgálatokkal tovább provokálják őket - ami csak az egységet erősíti - nagyon úgy néz ki, hogy a náci masírozók elleni sunyiskodásban lassan porig szégyenülő Orbán és Pintér tábornok kevély kétpofonos és kéthetes fenyegetései a visszájára fordulhatnak. Az ütésre szánt rendcsináló eszköz a gazda arca fölé emelkedett.
.
Ezt érzékeltem én is.
VálaszTörlésA Milla most erős, energikus és célratörő volt, és mi tagadás, a végén a roma mondatoktól megremegett valami.
(Mellesleg a végén összefutottunk egy pillanatra, szólni akartam, de mire észbe kaptam, már sehol se volt... örültem minden ismerős arcnak.)
A rendvédelmisek ereje igazából a Bajcsin volt meggyőző. Kicsit megkeseredtem, amikor a Charta gyűlés után átmentünk hozzájuk, és csak a tűzoltókat láttam, meg a smasszereket, igaz, kérdésünkre elszántságukat ecsetelték.
Én azért még az Élet Menetét említeném, ahol szintén meg volt a rezonancia, bár kissé disszonáns volt a Páva utcai múzeumot átgyúrni akaró államtitkár jelenléte, nem kevésbé miniszterének felszólalása.
Kedves Andrassew Úr!
VálaszTörlés"Orbán hatalma addig tart, amíg a jogfosztottak és leraboltak tűrik".
Nem, egyáltalán nem.
A leraboltak és a jogfosztottak politikailag indifferensek. Politikai hulladékok. Sajnálom, de ideje lenne elfogadni. Felesleges ez az "Add már, Uram az esőt" nótát dalolni. Ön azt írja, amit olvasói olvasni akarnak. (Ez drámai, tudom. De hát...)
Addig tart, amíg egy, az Orbán hatalmat pénzelők csoportjánál hatalmasabb pénzelő csoport nem akar mást. Magyarország parányi falat a nagytőkének. Nem az ipara (az nulla), hanem a fogyasztása. Nem fognak fellépni Orbán ellen. A munkásemberek megint vereséget szenvedtek. Magyarországot követni fogja még sok-sok ország ezen az úton. A sötétség évtizedeire kell berendezkedni. Valami teljesen új jön a világtörténelemben: a fehér, keresztény tőke szupremáciája tűnik el. (Oroszország? Putyin? "kelti szél"?) A sárga és barna újgyarmatosítás ellen kell már kigondolni valamit.
A világ újrafelosztása folyik, új szereplők között.
Az USA államadósságát leminősíti a Standard & Poor's ...
Anteus