Az igazságszolgáltatástól újabb csapást kaptak a gój motorosok: a Pesti Központi Kerületi Bíróság a nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt indított eljárást tárgyalás nélkül megszüntette Dr. Halák László a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Etikai Bizottságának elnöke ellen. (Pár napja Bakács Tibor ügyében született a vádak alól fölmentő ítélet.)
Engem nagyon megnyugtat Dr. Szűcs István Ádám bíró úr ítélete, mert Halák László helyettem mert az Echo Tv-be 2008. április 25-i Éjjeli Menedék című adásába, ahol Matúz Gábor Mészáros Imrére a gój motorosok elnökére vonatkoztatott kérdésére, miszerint „... egy személyben Őt fasisztának tartja-e, vagy pedig a motorosokat?", akként válaszolt, hogy: „A motorosokat, az egyesületet.". Vagyis azt mondta ki, amit én is gondoltam. Véleményt mondott.
Az ítélet leszögezi - bármilyen fura, hogy ezt egy bíróságnak kell kimondania: "Nem a büntetőjog, hanem a történet-, a politika- és a filozófia tudomány hivatott e sokrétű társadalmi - politikai - eszmetörténeti fogalom-együttes, és valamely személy, személyösszesség vagy szervezet politikai irányultságának összevető elemzésére."
Valamint azt, hogy "A bírálat, a negatív, akár elítélő vélemény is élvezi az Alkotmánybíróság által megfogalmazott védelmet. A vélemény igazságtartalmának, túlzó vagy egyoldalú voltának megítélése nem a bíróság feladata."
Ezek egy demokráciában tulajdonképpen triviális dolgok, bár az utóbbi időben úgy nézett ki, hogy számolnunk kell olyan bírósági gyakorlattal, - erre utalt például Bakács elítélése első fokon -, amelyben az újságírók képtelenek a feladatukat teljesíteni. Hiszen az újságírónak az a dolga, hogy amennyiben például azt gondolja, hogy valaki náci, akkor azt kimondja, hiszen ezért "tartja" őt a társadalom. Ha a vélemény rágalmazásnak minősülhet, ha büntethető, akkor az újságíró választhat: vagy a kötelességét teljesíti, ami büntetéssel jár, vagy nem teljesíti a kötelességét, vagyis tulajdonképpen hazudik. Mindenesetre vét a saját újságírói esküje ellen.
Ezt a képtelen helyzetet oldotta föl Dr. Szűcs István Ádám bíró úr ítélete, remélhetően precedens értékkel.
Valamint azt, hogy "A bírálat, a negatív, akár elítélő vélemény is élvezi az Alkotmánybíróság által megfogalmazott védelmet. A vélemény igazságtartalmának, túlzó vagy egyoldalú voltának megítélése nem a bíróság feladata."
Ezek egy demokráciában tulajdonképpen triviális dolgok, bár az utóbbi időben úgy nézett ki, hogy számolnunk kell olyan bírósági gyakorlattal, - erre utalt például Bakács elítélése első fokon -, amelyben az újságírók képtelenek a feladatukat teljesíteni. Hiszen az újságírónak az a dolga, hogy amennyiben például azt gondolja, hogy valaki náci, akkor azt kimondja, hiszen ezért "tartja" őt a társadalom. Ha a vélemény rágalmazásnak minősülhet, ha büntethető, akkor az újságíró választhat: vagy a kötelességét teljesíti, ami büntetéssel jár, vagy nem teljesíti a kötelességét, vagyis tulajdonképpen hazudik. Mindenesetre vét a saját újságírói esküje ellen.
Ezt a képtelen helyzetet oldotta föl Dr. Szűcs István Ádám bíró úr ítélete, remélhetően precedens értékkel.
Csak annyit kell beírni a google-nak, hogy
VálaszTörlésgyilkosok kö
és ő is tudja a folytatást. És mi az aki még beszél is?