Unom

Unom, hogy mostmár minden évben eljön a pillanat, lehetőleg az év végén, a legnagyobb hidegben, reménytelen hónapok előtt, amikor nekem végig kell gondolnom, hogy mi van akkor, ha. Mi van akkor, ha az oroszok elzárják a gázcsapot, vagy nem egészen zárják el, csak annyira, hogy Ukrajnának ne jusson elég. Mert, hogy nem küldték meg a pénzt Moszkvába, vagy nem eleget utaltak át, de ha mégis, akkor meg az a baj, hogy nem fogadják el az új, kedvezményes árat. És természetesen - mit tehetnének - az ukránok megcsapolják a vezetéket, különben kipusztulna a fél ország a rettenetes hidegben. És különben is, Putyin elnök megmondta, hogy vége az olcsó gáznak.
Nem nyugtat meg, hogy az ukrán elnök követeket küld szertefelé Európában, hogy magyarázzák a dolgot, nyilván nyugtatgassák a népeket, de még a magyar miniszter se, aki arról biztosít, hogy van terv arra az esetre, ha elzárják a csapokat, és különben is vannak tartalékaink. Egyes hírek szerint tavaszig, mások szerint addig azért nem.
Hogy jövök én ahhoz, hogy Európa kellős közepén a karácsonyi ünnepek alatt azon gondolkozzam, hogy vegyek-e egy fafűtéses kályhát, mert ha nem lesz gáz, akkor nem tudok fűteni. És, ha veszek, akkor mivel fűtöm? Eljárjak-e az erdőbe rőzsét gyűjteni, mint valami mesebeli vénasszony, vagy most azonnal vegyek egy teherautónyi fát meg egy rendes fejszét? Csak úgy jelzem, hogy az utóbbi megoldás, kályhával, kőművesmunkával olyan kétszázezer forint lenne, minimum.
Vegyek rá föl kölcsönt?
És ha nem veszek kályhát, és mégse lesz gáz, akkor hova menjek a gyerekekkel? Nem mintha lenne hova, mert minden rokonom és ismerősöm gázzal fűt. Majd valami tornateremben fogunk aludni tömegben, mert mondjuk ez a terv?
Hogy jövünk mi ahhoz, hogy egyáltalán ilyesmin gondolkodjuk, békeidőben, amikor ezer kilométerekre nincs háború, amikor semmi nem akadályozza a termelést, és természeti csapás sem volt a környéken? Hogyan lehetséges, hogy az Unió egyetlen országa is ki lehet szolgáltatva annak, hogy ki kinek fizet, és ki kit zsarol tőlünk keletre?
Azt kérem jövő karácsonyra, jóelőre Brüsszeltől és Budapesttől, hogy ez soha többé ne forduljon elő.