A nap embere: Szíjjártó Péter

Az ádáz kommunikátor elment Jakupcsek Gabriellához, hogy egy kicsit cseverésszenek, vagyis keresztvizezzenek arról az interneten látható tizenhét perces filmről, amelyik Orbán Viktor huszonnégy óráját mutatja meg. Nagy a siker, emberek tízezrei töltik le, főleg munkahelyi szabadidejükben, mert ebben a szomorú országban otthon nincs nekik internetük. Nagyon várták már a rajongók, és egyáltalán nem a 24 óra című kalandos, igényes amerikai sorozat a minta, már csak azért sem, mert Szíjjártó Péter azt még nem is látta. Szerintem Jakupcsek Gabriella sem, mert ha látta volna, nem kérdez rá. Az eddig már Magyarországon is vetített részek egy fekete elnökaspiráns - és az ellene tervezett merénylet - körül forogtak, legalábbis akkor, amikor utoljára láttam. Azóta megtudtam, hogy amikor majd elnök lesz, le is lövik. Ezért nem is nézem, mert már minek. Szóval nem szerencsés ilyesmivel párhuzamot engedni - a végén még áthallás lesz, és Jakupcsek úgy jár, mint Frei Tamás, aki megkérdezett egyszer valakit, hogy mennyiért lőné le a miniszterelnököt, aki akkor történetesen Orbán volt. A filmből megtudjuk, hogy Orbán otthon, sőt vezetés közben is ugyanolyan karót nyelt, mint nyilvánosan, kicsi puszit ad a feleségének, és mintha már nem lenne nagymagyarországos matrica a kocsiján. Szíjjártóról meg azt, hogy főnöknek szólítja Orbánt, sok pulóvere van, nem csak a nagy nyilvánosság előtt beszél kellemetlen hangon, és azt se tudja, mi az IP-cím. Ez - szemben a tévéműveltségének hiányával - már érdekesebb, mert ez egy eléggé pörgő, kommunikációs alapfogalom mostanában, főleg a Fidesz szerverbetörése óta. (Röviden: az internettel kapcsolatban álló gép "rendszáma".) Az még érthetőbb, hogy Jakupcsek se tudja, hogy mire való, legalábbis ez derül ki a kérdéseiből, amiben azt föltételezte, hogy azt adatbázis-gyűjtéshez lehet használni. De ő "csak" riporter, nem egy kormányzásra aspiráló párt nagyreményű kommunikációs vezetője.