Szerencsétlenek

Azt nem mondanám, hogy az APEH a legszerencsésebb pillanatban indít vizsgálatot Orbán és Kubatov polgártársak ellen, bár kétlem, hogy ezekkel az emberekkel kapcsolatban létezhet szerencsés, hisztériamentes időzítés. Azt se mondhatnám, hogy a Fidesz-szóvivő jókor förmedt rá az APEH-re meg a kormányfőre. Bár ő mindig, mindenre förmed, egyrészt föltehetően már korábban tudott a vizsgálatról, tehát az időzítés manipulatív, másrészt sohase szerencsés, ha ilyesmit egy politikus kifogásol. Nem illik. Nem úri, ha Szíjjártó polgártárs érti, mire gondolok. Beteges, ha egy egyenlőségre épülő társadalomban a képviselők állandóan egyenlőbbek, mint bárki más. Azt még lehetett magyarázgatni, hogy miért kaptak a milliós költségtérítéseket elszámolatlanul, de az már mégiscsak túlzás, ha adóügyben sem számoltathatók el. Különösen akkor, amikor ötpárti megegyezés látszik abban, hogy igenis legyen teljes vagyonosodási vizsgálat a ciklusok elején és végén.
Ha az APEH abból indult ki, hogy legelőbb is azokat kell megnézni, akiknek a kezén a mai pártfinanszírozási rendszerben fekete pénzek futhatnak át, az bizony helyes út. Meg kell bizonyosodjunk: ezek az emberek a jelenlegi becstelen rendszerben legalább betyárbecsületesen viselkednek: saját zsebre nem gyűjtenek. Én bizony az APEH helyében minden pártban egyszerre vizsgálnám az azonos rangúakat, az szja-t, a vagyonosodást, mindent. Úgy lenne szerencsésebb. Politikailag.
Amíg ki nem alakul a szerencsésebb polgári elszámoltatási rend, hogy oldjam a feszültséget, Groucho Marx – remélem, hamarosan érvényesíthetetlen – mondását ajánlanám figyelembe: „A siker titka a becsületesség és a tisztességes magatartás. Ha ezeket tudod színlelni, nyert ügyed van.”