kedd, június 06, 2006

Rendőrhuliganizmus


A tény: múlt szombaton, az Újpest-Fehérvár meccs után keletkezett utcai zavargásban a rendőrök súlyosan bántalmazták a Magyar Nemzet és a Blikk fotósát. Amit erre mondhatunk: gyalázatos, érthetetlen, hogy az egyébként emberi jogok és európai viselkedés dolgában az utóbbi években fejlődőképesnek mutatkozó rendőrség hogyan eshet ilyen bűnbe. Talán a magyar rendőrök kaphatnának végre valami különösen nyomatékos kiképzéses parancsot: márpedig a sajtó munkatársai sérthetetlenek, főbenjáró bűn, már az akadályoztatásuk is, nemhogy tettleges bántalmazásuk. Pláne, ha nem csak jól látszik, hanem tudatják is, hogy ők a sajtót képviselik. Mert a sajtó dolga, hogy a rendőröket fényképezze, például. Amit követelhetünk: végre legalább olyan példásan büntessék a brutális rendőröket - és főnökeiket, akik a beosztottakért felelnek -, mint például a futballhuligánokat. Mert az, ami történt, rendőrhuliganizmus, semmi más. Amiben viszont az egész médiának is meg kellene egyezni: a fotóriporter, az operatőr, az újságíró, de még a technikai személyzet is teljesen párt és ideológia-semleges munka közben, a „terepen”. Ne tegyünk úgy, mintha a jogtipró, tompfázó, könnygázozó rendőr valóban tudná, hogy melyik lap munkatársával szemben viselkedik vadállati módon. Ez persze arról jut eszembe, hogy olvastam a Magyar Nemzet kommentárját. Nem az a baj, hogy megjegyzéseket tesz a Magyar Újságírók Országos Szövetségére, vagy éppen annak elnökére. Az se baj, ha nem tetszik neki a pártok képviselőinek állásfoglalása. (Még Szijjártó Péteré sem!) Az se baj, ha Amnestyt kiált. Akkor kezd kínos lenni, amikor elkezd Gyurcsányozni, de nem azzal összefüggésben, ő kifejezetten támogatná a fotósok verését, hanem azért, mert Gyurcsány perre ment valakivel, aki őt megsértette, vagy mifene. Hogy jön ez ide? Pláne annak tükrében, hogy oda fut ki, miszerint a nemzeti önvédelmi testületnek kellene ezzel foglalkozni. Mert bár „nyilván elenyésző azok száma, akiket hátrány ért a titkos szavazáson való Fidesz-párti részvételük miatt”(!?), viszont „az ellenzéknek két lehetősége van: harcba száll a sajtószabadság védelméért, vagy asszisztál az eltiprásához.” Most akkor mi van? Csináljunk ebből fideszkedő-ügyet, ellenzéki ügyet, mert a Magyar Nemzet - egyébként közismerten az egyik legmegfontoltabb, közszeretetnek örvendő - fotóriporterét verték? És mi van a Blikk riporterével, akinek még a nevét se bírta leírni a Magyar Nemzet, pedig megérdemelné, ha a munkatársának védelmére sietett. (Veres Viktornak hívják.) Ezek szerint a Blikk is jobboldali? Most, hirtelen? Kár túlpolitizálni, és ezzel zavarossá tenni egy ilyen esetet. Meggyőződésem, hogy a rendőrhuliganizmus párt és ideológia-független. Csak úgy harcolhatunk ellene - közösen -hatékonyan, ha cselekedeteikből nem csinálunk morcosan pártoskodó ügyet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése