tag:blogger.com,1999:blog-19934129.post6714362379984794430..comments2024-01-18T23:13:36.154+01:00Comments on Andrassew Iván távoli naplója: Tamás Gáspár Miklós: Az ellenállás érthető hiányaAndrassew Ivánhttp://www.blogger.com/profile/04524824200051755452noreply@blogger.comBlogger2125tag:blogger.com,1999:blog-19934129.post-15023544437102836632011-01-05T12:44:59.954+01:002011-01-05T12:44:59.954+01:00Kedves Andrassew Iván!
Kegyetlen (mert nem vagyok...Kedves Andrassew Iván!<br /><br />Kegyetlen (mert nem vagyok túl okos ember)feladatot kell vállalnom: fel kell dolgoznom ezt az írást. Ez TGM legrosszabb írása: ebben a legnyilvánvalóbb intellektuális fogyatékossága: nem értette meg a marxizmust (nem meri megérteni?). Van annyira okos ember (bőven!), hogy nem tudja kikerülni, de - úgy érzem, - gyenge ahhoz, hogy felvállalva továbbfejlessze. Elkötelezettségét az emberi értékek mellett bizonyítottnak érzem, de nem szereti azokat, akik a marxizmusból csak Marx nevét ismerték (használták). Rengeteg az ismerete, de ez e tekintetben nem állt össze (nem állította össze) tudássá. Nagyon sok rossz érhette Marxra hivatkozva. Pár hónap múlva jelentkezem.<br />AnteusAnonymousnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-19934129.post-26699174903440765872011-01-04T18:54:14.554+01:002011-01-04T18:54:14.554+01:00Látom ide nem sokan kommenteltek. Talán a hossz mi...Látom ide nem sokan kommenteltek. Talán a hossz miatt. <br /><br />Azt hiszem még egy párszor el kell olvasnom, hogy pontosan megértsem a teljes szöveg mondanivalóját. <br /><br />A cikk fomailag is nagyon tetszett a stílusa, illetve a 29 éltévemnek kissé régiesnek tűnő megfogalmazásai miatt.<br /><br />Természetesen a forma mellett a mondanivalót is felettébb érdekesnek találtam, habár kicsit elszomorít annak pesszimizmusa. Persze a szöveg végén levont konklúzióvval alapvetően egyetértve a pesszimizmust talán realizmusra kell módosítanom, utalva itt arra a fenntarthatatlan társadalmi modellre, amit a nyugati világ védeni próbál s amely a normális, tisztességes élet szinonímájává vált az elmúlt évtizedek, évszázad (talán egy kicsit több) során. Egrészt magam is ezt az életmodellt érzem/éreztem követendőnek (ha már egyszer ebben szocializálódtam), de mindemellett látom annak visszásságát is hogy habár a technikai fejlettségnek köszönhetően fele annyit is elég lenne dolgoznunk, mégis valahogy többet dolgozunk mint valaha. <br /><br />A változás nem lesz könnyű, és úgy gondolom soká fog tartani.<br /><br /><br /><br />Üdvözlettel,<br /><br />Kovács KornélKornélnoreply@blogger.com